A Forbes legfrissebb milliárdoslistáján nyolc olyan milliárdos is szerepel, akik most először vagy néhány év kihagyás után kerültek fel rá újra. Tiborcz István mellett több kormányközeli milliárdos is most debütált. Mutatjuk, mit kell tudni róluk.
Az 50 leggazdagabb magyar
Megjelent a Forbes januári lapszáma, ahol 27 oldalon keresztül mutatjuk be az ország 50 leggazdagabb emberét. A lista rövidített, online verziójába itt tudsz belelapozni, ebben a cikkben pedig azt foglaltuk össze, hogyan lehetséges, hogy Mészáros Lőrinc vagyona 150 milliárd forinttal nőtt egyetlen év alatt. A top 5-ről itt írtunk bővebben. A teljes listát a januári Forbes magazinban találod.
A visszatérők
Jászai Gellért | Becsült vagyon: 141,6 milliárd forint (13. hely)
A 4iG Nyrt. egyértelműen kiemelt fontosságú a magyar kormány számára, Orbán Viktor még Angela Merkellel is tárgyalt a cégről, kettejük 2019-es alkujának eredményeként a legnagyobb német fegyvergyártó, a Rheinmetall megjelent Magyarországon, és egyben a 4iG befektetője is lett. A Jászai Gellért érdekeltségében lévő gigacég már rég nem csak a távközlésben utazik, a Rheinmetallon keresztül beszállt a védelmi iparba és egy izraeli műholdas cégbe is.
A Direkt36 őszi felfedezése, hogy a Széchenyi Alapok döntései nyomán 72 milliárd forintnyi állami forráshoz jutott 2021 végén az Ig Com Magántőkealap. A szervezet a kapott pénzt szinte teljes egészében arra költötte, hogy egy zártkörű tőkeemelés keretében részvényeket vásároljon a 4iG-ben, azaz extra forráshoz juttassa a céget. A cél: a vállalat terjeszkedésének megsegítése. A futamidő húsz év, azaz akár ennyi ideig is a 4iG-nél maradhat az állami forrás. Ez az információ azért volt fontos a listánk készítésénél, mert módszertanunk alapján minden milliárdosnál korrigálunk a hitelekkel – ebben az esetben azonban kiderült, hogy a finanszírozást nem Jászai Gellért, hanem az állam, azaz végső soron az adófizetők állták.
Schmidt Mária | Becsült vagyon: 60,6 milliárd forint (38. hely)
Két év kihagyás után újra a Forbes-listán Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Orbán bizalmasa, a Fidesz egyik fő ideológusa. Legutóbb 2020–21 telén szerepelt, 35,1 milliárd forintos becsült vagyonnal, az elmúlt két évben becslésünk alapján nem fért be a top ötvenbe. Tavalyi lapzártánk óta azonban a 216–220 forintos sávból 460–490 forint környékére emelkedett a tőzsdén a huszonötödik évfordulóját ünneplő Budapesti Ingatlan Nyrt. részvényárfolyama, ennek köszönhető, hogy a Pió-21 Kft.-n keresztül tulajdonos történész újra felkerült a milliárdoslistánkra.
Nagy György | Becsült vagyon: 47,6 milliárd forint (45. hely)
A jelentős befektetői portfólióval rendelkező Westbay Holding Kft. tulajdonosa Csányi Sándor egyik meghatározó és rendszeres üzlettársa, sőt sokan az OTP-vezér egyik legfontosabb gazdasági partnerének tartják. Nagy György korábban tulajdonos volt a MET-ben, de érdekeltségei vannak a PB-gáz-palackokat forgalmazó Prímagázban is. Igazi csúcsbefektető, az energiaszektortól a logisztikán (Csepeli Szabadkikötő) át a PR-ig (Café-csoport) számos üzletágban felbukkant már.
Az új szereplők
Száraz István | Becsült vagyon: 125,7 milliárd forint (16. hely)
Matolcsy György jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám barátjának vagyonáról jóval többet lehet tudni, mint egy éve ilyenkor. Januárban a Direkt36 állami nyilvántartásból nyert adatokkal kimutatta, amit addig csak sejteni lehetett: számos magántőkealap tulajdonosai kormányközeli üzletemberek.* Ezáltal már azt is lehet tudni, hogy Száraz István a fúziót 2023-ban lezáró Magyar Bankholding 10,8 százalékának is a tulajdonosa. Eddig csak annyi volt bizonyos, hogy közvetve, két luxemburgi társaságon (mindkettőt Blue Robinnak hívják) és két további magyar cégen keresztül az Uncia Magántőkealap a végső tulajdonos.
A Direkt36 által feltúrt tényleges tulajdonosi nyilvántartásból azonban kiderült, hogy ebben az alapban száz százalékban Száraz István pénze van. Száraz neve bukkant elő a Felis Magántőkealap mögött is. Korábban a Válasz Online írta meg, hogy többet között a Culinaris, a Black Swan koktélbár, illetve az állami turisztikai pénzekkel megtolt balatonkenesei Pine Weekendhouse mögött is ez a magántőkealap áll.
Az Origo egykori tulajdonosának érdekeltsége a Frank Digital Kommunikációs Tanácsadó és Szolgáltató Kft. is, ami rendre tarol a barátjának apja által vezetett MNB kommunikációs tenderein. A jegybank a 2019–2020-as, valamint a 2020–2021-es időszakra is kétmilliárd forintos keretmegbízást kötött a céggel, egy évvel később ugyanarra a feladatra már hárommilliárdot kapott a Frank Digital. 2022 decemberében ismét nyertesen került ki a jegybank tenderéből, 3,3 milliárd forintért. A cég 2022-es árbevétele 3,3 milliárd forint, nyeresége 718 millió forint lett, amiből közel 400 milliós osztalék kivételéről döntött a tulajdonos.
*Száraz István becsült vagyonának kiszámításakor is a Direkt36 felfedezésére támaszkodtunk. Módszertanunk alapján a becsült vagyonok kiszámításához csak a tényleg az adott milliárdos nevén levő vagyonelemeket vesszük számításba. Mivel a tényfeltáró újság egy hivatalos, a NAV által kezelt – bár a cikk megjelenése után nem sokkal törölt – adatbázisból dolgozott, ezekből az adatokból indultunk ki Száraz vagyonbecslésénél is.
Tiborcz István | Becsült vagyon: 75,3 milliárd forint (27. hely)
Illusztrációk: Csuth Péter és Kocsis Ágnes
2023 komoly recessziót, rekordinflációt és év végére összecsukló költségvetést hozott. De egy nyertese biztosan van: Tiborcz István. A miniszterelnök veje hatalmas étvággyal kezdett beleharapni a magyar gazdaság különböző szeleteibe. A Forbes-listák tizenegyéves történetében kevesen tudtak éves alapon arányaiban akkora vagyonnövekedést felmutatni, mint ő. (Magánvagyonát korábban is felbecsültük, de a Forbes konzervatív módszertana alapján a meglévő vagyonelemeket korrigáltuk a hitelekkel és a felvásárolt cégek becsült ellenértékével is. A növekmény éves alapon is látványos.)
Balásy Gyula | Becsült vagyon: 56,8 milliárd forint (40. hely)
A legbefolyásosabb hazai médiavezetők Marketing&Media magazin féle, top50-es listáján évek óta kiemelt helyen szerepelt Balásy Gyula, a Lounge csoport tulajdonosa – a 2023-as listáról azonban eltűnt. Nem sokkal a megjelenés előtt ugyanis Balásy jogi eszközökkel elérte, hogy ne szerepeltessék őt. Simon Krisztián főszerkesztő a Media1-nek azt nyilatkozta az eset után, hogy meg akarták előzni a hosszadalmas és bizonytalan kimenetelű bírósági pert, nem akartak úgy járni, mint korábban a Forbes, amikor egy másik vállalkozó az utcai standokról rendeltette vissza bírósági úton a magazint, amiért megjelentettük a leggazdagabb magyarok listáján. Az eset, amire hivatkozik, 2020 januárjában történt, a Hell Energy tulajdonosai beperelték lapunkat, majd a Fővárosi Törvényszék ideiglenes intézkedést kezdeményezett, és annak alapján kiadónknak vissza kellett hívnia a lapszámot. A jogi procedúra azóta is tart.
Pedig ha valakinek ott a helye egy befolyást mérő rangsorban, az mindenképpen a milliárdoslistánkon idén debütáló Balásy. Valószínűleg mindenki fel tud idézni az elmúlt évekből legalább egy, feledhetetlen kék plakátkampánysorozatot, amin a kormány Soros Györgyöt vagy az Európai Uniót támadja. Ezekkel a kampányokkal a Balásy tulajdonában lévő Lounge-csoport keres milliárdokat. A csoport vállalkozásai 2018 óta vannak rendkívül előnyös az állami kommunikációs piacon.
A 444 összesítése alapján 2022-ben rekordértékű, összesen 44 milliárd forintos megállapodást írtak alá a leginkább az EU bírálatára vonatkozó plakátsorozatokra. A csoport bevétele nem csak a plakátkampányokból jön, állami vállalatok is előszeretettel hirdetnek rajtuk keresztül.
Adnan Polat és családja | Becsült vagyon: 50,3 milliárd forint (43. hely)
Először szerepel milliárdoslistánkon a török üzletember, Adnan Polat. Családjáról három éve írta meg a Válasz Online, hogy egyes tagjai magyar állampolgárságot kaptak. Ezzel teljesült a listán szereplés egyik fő kritériuma, és a család becsült összvagyona idén először elérte azt az összeget is, amivel már befértek a top 50-be.
Polat egyetemi diplomáját az Egyesült Államokban szerezte 1976-ban, majd 1981-ben beszállt családja vállalkozásába, a Polat Holdingba. Az 1999-ben még az isztambuli főpolgármesteri posztért is induló üzletember 2005-ben, az Isztambulban megrendezett Bajnokok Ligája-döntő előtt találkozott először Orbán Viktorral, azóta mind a magyar állammal, mind a miniszterelnök családjával üzletel, és fontos kötőanyaga az Orbán–Erdoğan-szövetségnek.
Kis-Szölgyémi Ferenc | Becsült vagyon: 43,8 milliárd forint (50. hely)
A Kis-Szölgyémi Ferenc tulajdonában lévő B+N Referencia Zrt. egykor Simicska Lajos üzleti köréhez tartozott. Az eredetileg takarítással foglalkozó cég felvásárlásokon és nagy állami tendereken nőtt hatalmasra, és lett komplex ingatlanüzemeltető. 2015-ben, a G-nap után került mostani tulajdonosához a régi Simicska-harcostárs Fonyó Károly nevén lévő Mundus Investtől. A Tombor Andrással is üzleti kapcsolatban álló Kis-Szölgyémi 2013 óta vezeti a társaságot.
Az, hogy a B+N Referencia megkerülhetetlen a tenderekben, meglátszik a cégadatokban is: 2010 és 2020 között árbevételét több mint negyvenszeresére, adózott eredményét pedig százszorosára növelte. 2020-ról 2021-re a cég számai nagyot ugrottak, 2022-re azonban az árbevétel már stagnált (127 milliárd forint volt mindkét évben). Az adózás előtti eredmény ugyanakkor jócskán bezuhant, a 2021-es huszonkétmilliárdról tizenháromra csökkent egy évvel később.
A B+N Referencia Zrt. egyértelműen az ország egyik legnagyobb tenderkirálya, 2022-es becslésünk alapján fennállása óta több mint hatszázmilliárd forintot zsebelhettek be állami pályázatokon. Eddigi legnagyobb állami megrendelése 2021-ben volt, négyéves időtartam alatt háromszázmilliárd forintért kapták meg az ország 107 kórházának négyszáz telephely) „teljes körű napi-, időszakos-, nagy- és eseti” takarítását és fertőtlenítését.
A lista rövidített verzióját ide kattintva éred el, a teljes rangsort a januári Forbes magazinban találod.
Módszertan
Kik kerülnek fel a listára?
Az ötven leggazdagabb magyar között olyan magyar milliárdosok szerepelnek, akik meghatározó üzleti tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy akiket üzleti érdekeltségeik ide kötnek. Módszertanunk szerint magyar az, akinek van magyar állampolgársága (a kettős állampolgárság nem kizáró ok), a magyarországi lakhely viszont nem feltétel. A testvérpárokat egyben számoltuk, ha érdekeltségeik legalább kilencven százaléka egyenlő arányban oszlik meg közöttük.
Hogyan számoltunk?
A vagyonbecslés alapja a cégértékelés. A társaságokat az amerikai Forbes módszertanát alapul véve értékeltük. Ahol lehetett, az EBITDA alapján számoltunk, leginkább ez alkalmas arra, hogy megmutassa a cégek pénztermelő képességét. A nemzetközi vállalatértékelési gyakorlat alapján az EBITDA-t felszoroztuk egy iparági szorzóval, majd az így kapott értékből levontuk a vállalat hosszú lejáratú kötelezettségeit, és hozzáadtuk a készpénzállományát.
Nem termelő cégeknél (azaz például pénzügyi szolgáltatóknál, ingatlanfejlesztőknél) is az amerikai anyalap útmutatása alapján jártunk el, itt a vállalkozásban felhalmozott értékből – leginkább eszközökből – indulunk ki, és levonjuk az összes kötelezettséget. Így jártunk el az állami megrendeléseknek nagy mértékben kitett, vagy állami koncessziókat tulajdonló cégeknél is. Az állami kitettséget az elmúlt három év közbeszerzésen elnyert megbízásainak összege alapján vizsgáltuk; ahol ez a legfrissebb éves árbevétel legalább nyolcvan százalékát elérte, ott nem tartottuk indokoltnak a piaci, EBITDA-alapú megközelítést, mivel a pénztermelő képesség nagyban függ az állammal kötött szerződésektől. Ugyanígy vizsgáltuk a tendergyőztesek alvállalkozóit is.
Szintén az amerikai Forbes módszertanát követve, valamint magyar M&A tanácsadókkal egyeztetve egységesen tízszázalékos likviditási diszkontot alkalmaztunk a privát cégekre. Ennek az az oka, hogy ezek a társaságok kevésbé likvidek, mint a tőzsdei cégek, eladásuk az egyre inkább jellemző hatósági engedélyeztetési eljárások miatt költségesebb is. Startupok esetében az eddig kapott tőkebefektetésekből és piaci információkból indultunk ki.
A 2023-as listán a módszertant azzal frissítettük, hogy minden magyarországi központú termelőcégnél a legfrissebb EBITDA helyett az elmúlt három év EBITDA-jának átlaga alapján számoljuk ki a becsült cégértéket. Több, általunk megkérdezett M&A tanácsadó szerint az elmúlt időszak inflációs környezetében a piac jelenleg így árazza a magyar vállalatokat, az utóbbi hónapokban minden potenciális felvásárló, ha ajánlatot tesz, az elmúlt évek EBITDA-jának átlaga alapján áraz.
Az osztalékoknál levontuk az adókat, ahol tudtuk, felmértük az adott tulajdonos egyéb érdekeltségeinek finanszírozási igényét, illetve beszámítottuk az elmúlt évek osztalékainak egy részét is.
Munkánkat az Opten céginformáció-szolgáltató adatai és kimutatásai segítették. A cégértékelésben a Concorde MB Partners munkatársai adtak tanácsot. Segítségünkre volt kimutatásaival az Ingatlan.com is. Jogi ügyekben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértői segítik munkánkat.
Milyen adatokat használtunk fel?
Publikusan elérhető információkból dolgoztunk, ahol lehetett, konszolidált adatokat használtunk, ennek híján az elérhető információk alapján magunk konszolidáltuk az eredményeket. A 2023. december 1-jéig feltöltött éves beszámolókból dolgoztunk, vagyis a becslések alapját a 2022-es üzleti évről szóló hivatalos beszámolók adták. A részvényeknél, devizaárfolyamoknál a legfrissebb adatokkal számoltunk.
