Adott egy látszólag ártalmatlan zenés-videós app, ami most mégis nagyhatalmak harcába bonyolódik, és úgy tűnik, az amerikai elnök fog dönteni a sorsáról. És adott az egyik legpatinásabb amerikai szoftvercég, ami kormányzati ultimátumot kapott: vagy megveszi a kínai Tiktok amerikai lábát, vagy a sok százmillió felhasználóval büszkélkedő alkalmazásnak fel is út, le is út. Hogy jutottunk idáig és mit jelent ez az egész?
A Facebook, az Instagram és a Twitter előretörését követően évekig úgy tűnt, hogy nem lesz újabb állócsillaga a közösségi médiának. A Google+ befürdött, a Youtube nem klasszikus értelemben vett közösségi médiaoldal, a Vine pedig szintén megszűnt. Aztán jött egy cuki kis app, a sanghaji gyökerű Musica.ly, ami 2014-ben került fel a mobilos alkalmazásboltokba, hogy rövid, pár másodperces szájszinkron-videókat készíthessenek vele a felhasználók.
Bevásárolta magát az Egyesült Államokba
Az app főleg a fiatalok körében volt népszerű, 2016-ban már 90 millió felhasználója volt. Aztán egy évvel később jött a kínai ByteDance, ami összeolvadt a Musica.lyval. Utóbbi nevet is változott: megszületett a világszerte jelenséggé váló Tiktok. Mivel a Musica.ly egy erős amerikai lábon is állt, ezért a felvásárlás tulajdonképpen a ByteDance-t is beengedte az Egyesült Államokba.
Aztán jött Donald Trump kereskedelmi háborúja és a kínai bázisú cégek üzleti tiltása, amibe a Huawei és a Google bicskája tört bele elsőnek. És ami kiváló nyomásgyakorlási eszköz Kína ellen, hisz mióta csak az Egyesült Államok nemzetbiztonsági kockázatnak ítélte az ország kormányával szoros kapcsolatot ápoló Huaweit, a céget egyre másra szorítják ki az amerikai szövetségesek piacairól. Franciaország, Japán, Ausztrália, sőt nemsokára az Egyesült Királyság is megszakítja együttműködését a gigantikus techcéggel.
Több helyen betiltották
A Huaweijel szemben már a Trump-korszak előtt is felmerültek
aggályok, és szó mi szó, a Tiktokot sem tegnap hozták szóba először kiberbiztonsági
szakemberek. Januárban komoly biztonsági rést találtak az appon, amit aztán a
Reddit vezérigazgatója simán csak kémprogramnak titulált. Betiltotta az
amerikai haditengerészet és a hadsereg is, de a Wells Fargónál sem engedik
használni. Júniusban az Európai Adatvédelmi Testület jelentette be, hogy
átvilágítják az alkalmazást, a felhasználók pedig mindezzel nem foglalkoztak.
Ők csak tiktokoztak, tiktokoztak és tiktokoztak.
Aztán jött Donald Trump.
Az amerikai elnök politikájának egyik fontos pontja a Kína ellen viselt háború, és nem túlzást azt gondolni, hogy a Tiktokban is lehetőséget lát. Főleg, hogy kiszivárgott: a Microsoft tárgyal a kínai vállalkozás amerikai részlegének felvásárlásáról, még egy 30 milliárd dolláros vételárról is pusmogtak internetszerte. Az elnök július 31-én már másnapi betiltással fenyegette meg a Tiktokot. Erre reagált Satya Nadella, a Microsoft CEO-ja, aki a hírek szerint személyesen egyeztetett az elnökkel a felvásárlást illetően. Az eredmény egy 45 napos ultimátum: szeptember 15-ig kell gazdát cseréljen a Tiktok, különben dádá lesz.
Az amerikai törvények értelmében az elnöknek ennyi beleszólása még lehet a piacba, de nem nehéz belátni, hogy ezzel a húzással Trump csak nyerhet. Egyrészt amerikai kézre játszik egy olyan szolgáltatást, ami eddig kínai, szóval mondhatni ellenséges gazdasági érdek kezében volt. Másrészt, ha nem jön össze a biznisz is egyértelmű az üzenet: nincs engedély, nincs pénz.
Donald Trump egyébként, bár a Twittert legendásan sokszor használja, egyre többször fut bele a közösségi média valóságszűrésébe. A héten a Facebook és a Twitter is törölte az elnök kampánycsapatának egyik posztját, mert a megosztott interjúrészletben elhangzott, hogy a gyerekek „szinte teljesen védettek” a koronavírussal szemben. A BBC szerint ez volt az első alkalom, hogy a Facebook a koronavírus miatt csapott le az elnök profiljára. Ugyanakkor más esetben is előfordult, hogy kénytelenek voltak szankcionálni a profilt. Akárhogy is, attól talán nem kell tartani, hogy Donald Trump is rákap az amerikanizált Tiktokra.
Veszélyben a gyerekek
Hogy a Tiktok valóban személyes adatok garmadáját küldi-e a kínai kormánynak, nem állapítható meg egykönnyen. A ByteDance nyilván tagad, továbbá nem tetszik nekik az elnök keménykedése, de mivel az üzlet lehetősége talán már Trump belépése előtt felvetült, végső soron nem áll távol tőlük a pénzszerzés. Kérdés, hogy ez technológiai szempontból milyen elkülönüléssel jár – a cég állítja, hogy minden országban a helyi adatbiztonsági szabályozásnak megfelelően tárolja a felhasználók adatait.
A felhasználókét, akik közül sokan még gyerekek.
Ezen a ponton a közvélemény könnyen billenthető az amerikai kormány oldalára. Elvégre ki akarná, hogy a gyermekei zenés táncos anyagai illetékteleneknél kössenek ki? Bár a szoftver minőségéről megoszlanak a vélemények, a Forbes által megkérdezett kiberbiztonsági szakértők szerint annyi Kínából származó technikai eszközt használunk világszerte, hogy az ország kormányának kismillió lehetősége volna kémkedni.
Akárhogy is, a Tiktok órája ketyeg, Trump pedig addig is másról beszélhet, semmint a koronavírus-járvány amerikai állapotáról. A techcégek és a nagyhatalmak háborúja folytatódik, a Microsoft pedig nevető harmadikként állhat a két érdek között: ők hatalmas felhasználóbázist és egy roppant sikeres közösségi médiaóriást szerezhetnek maguknak.
A Microsoft örülhet
Ez már csak azért is jól jöhet a cégnek, mert eddig nem
igazán volt efféle felülete. A Linkedin a Microsofté ugyan, ám az echte szakmai
kapcsolatok kiépítésére szolgál – a fiatal, nagy tömeget képviselő
felhasználóbázisban nagy üzleti lehetőségek rejlenek.
A Microsoft egyébként pont a végfelhasználók részére kell
hogy erősítsen, mert az iparági fejlesztései így is jól állnak. Előbbi csoport
viszont az utóbbi években szinte csak a Windowst és a cég irodai programjait
használta, a videójátékiparban elmaradtak a fő területi konkurens Sony mellett.
Az idén érkező új konzoljuk esetében sem a nettó kakaó számít majd leginkább,
hanem a szoltáltatások: az Xbox Series X ugyan erős masina lesz, a Microsoft
játékstreamelő szolgáltatása azonban még ennél is biztosabb út a jövő felé.
Borítókép: Kon Karampelas // Unsplash
