Na, valahogy így lett Mészáros Lőrinc a leggazdagabb magyar

2020-ban egy sikeres nyomtatott magazinból tudod meg, hogy Mészáros Lőrinc Magyarország leggazdagabb embere, immár másodszor. Ezt azért nehéz lett volna előre látni. Nem úgy értem, hogy tavaly nehéz lett volna […]

Bővebben

Miért olyan csóró még mindig Westeros?

A vérontás közgazdasági oldala. Hol marad az ipari forradalom, mire volt elég nyolcezer év? 

Westerosban nem pörög az idő, úgy tűnik, hogy a gazdasági és technológiai fejlettségük ott van, ahol nyolcezer évvel ezelőtt, amikor Bran megépítette Winterfellt és a Falat. Szóval miért nem sikerült ipari forradalmat létrehozni és kimászni a középkor mocsarából a westerosiaknak?

A könnyű válasz, hogy mert az író így döntött, na puff.

Szerencsére az amerikai Forbes egyik munaktársa úgy döntött, hogy alaposabb elemzésnek veti alá a területet, mutatjuk, mire jutottt.

Szerinte simán lehet, hogy egy társadalom nem üti meg az iparosodás szintjét  – noha a történészek között sincs konszernzus arról, hogy az első ipari forradalom pontosan miért is következett be, azért vannak támpontok, amik mentén meg lehet vizsgálni a lehetőségeket. Robert Allen azzal érvel, hogy amikor az emberi erőforrás kevés, az anyagi erőforrás viszont bőséges, akkor megjelenik az igény olyan befektetések iránt, amik csökkentik az emberi munkaerőtől való függést. Így például Westeros esetében teljesen logikus, hogy mivel ezek a feltételek nem teljesülnek, így nem következhetett be ipari forradalom.

Apropó, nyersanyag. Az iparosodás egyik kulcsszereplője a szén volt, na, Westerosban sok dolog van, de szén nincs. A  futótüzek, amiket a Fekete víz öbölebeli csatánál is használtak, valamiféle kemikália, előállításához kevesen értenek, a módszert titkolják, sőt, mágiának állítják be. Nehéz megmondani, hogy valaha is olyan olcsó és könnyen elérhető dolog lesz-e mint a szén, de valószínűleg nem. Másodszor meg baromi veszélyes használni – épp ezért leginkább akkor vetik be, ha valamit fel kell robbantani, vagy porig égetni. Szóval valami helyettesítő anyag híján úgy tűnik, hogy a szénhiány is visszafogja a fejlődést.

 

 

Bár építhetnének stadionokat és rendezhetnének vizes vébét, Westerosban inkább a háborúra megy a lóvé, illetve Robert Baratheon alatt ehhez még hozzájöttek az ünnepségek és a lovagi tornák.  Nehéz megbecsülni a munkaerőhiányt, de a bérek egészen biztosan alacsonyak, ráadásul a háborúskodások miatt a munkaképes korú lakosság egy jelentős része is odaveszik – a fejlesztésekre pedig szintén a háború miatt nem jut pénz.

Egy másik elmélet szerint

Az ipari forrdalaom egyik feltétele a szabad információáramlás, a fejlett kultúra, különösen a technológiai kultúra elterjedése. Ez elmélet inkább az innovációhoz szükséges tudásra fókuszál, sem mint az innováció iránti gazdasági igényre. Joel Mokyr számára az ipari forradalom a felvilágosodás eredménye, a kulturális és intézményes változások miatt az innovátorokban bővelkedő társadalmakban a feltaláló és a mesterember együtt dolgozik, és a tudományos és technológiai fejlődés az anyagi jólét egyik feltételezett alapjaként szolgálnak.

A westerosi tudományos fejlődés kulcsa a Mesterek kezében van, és teljesen ellentétes azzal, amit Mokyr kívánatosnak tart egy ipari forradalom megszületéséhez. Az innovatív társadalom létrejöttéhez szükség van a nyitottságra, a tudásnak és az információnak szabadon kéne áramolnia, és könnyen hozzáférhetővé kéne válnia, ehhez pedig szükség lenne nyomtatott sajtóra és postaszolgálatra.  Az ipari forradalom során ehhez nagyban hozzájártult az úgynevezett irodalmárok „köztársasága”, ahol a tudósok és költők egymás felfedezéseire és elméleteire, műveire válaszoltak, és ez a „köztársaság” határok nélküli volt. A tudósok az eredményeikkel győzték meg az embereket, nem pedig azzal, hogy a hatalmukat használják érvnek.

A Mesterek tehát az ideális körülmények ellentétét teremtették meg. A külvilág tudása teljes mértékben el van zárva, valódi ajtók mögé, mint ahogy azt láthattuk, amikor Sam megpróbált hozzájutni bizonyos tekercsekhez. (A rendszer túl hierarchikus, amikor Sam megpróbálja figyelmeztetni őket a Mások (White walkerek)ra, akkor nem veszik őt komolyan. ) Egy jól működő társadalom esetén Sam a sajtóhoz fordulhatott volna, hogy nyilvános vitát generáljon, amiben az észérvek és a bizonyítékok győzhetnek.

A rendszer a hierarchizáltsága mellett még zárt is. Ahhoz, hogy a tudáshoz valaki hozzáférhessen, vagy gyarapíthassa azt, Mesterré kell válnia, ami hosszú és nehéz folyamat.

Az üzleti oldalról is érdemes megvizsgálni a helyzetet. A hosszú tél miatt a nyári évszakban minél több megtakarítást és minél nagyobb kiadást kell eszközölni, és télen takarékoskodni. Mivel a rendszer feudális, és a birtokot művelő parasztok nem tulajdonosai a földnek, egy vállalkozó hiába nyitna bármilyen üzletet, a hasznot valószínűleg a földesúr zsebre tenné.

Mindezeket figyelembe véve nem túl nehéz belátni, hogy Westeros miért nem tud fejlődni. Ha a Mesterek nem hallgatnak Sam-re a Másokkal kapcsolatban, akkor pedig könnyen lehet, hogy a „miért csóró Westeros” kérdés helyett arra kell keresni majd a választ, hogy „miért pusztul el Westeros”.

 

Mert helyes ugyan, ha az ember felkészül a legrosszabbra, de bizonyosra mégsem szabad venni.