Az elmúlt években London és Berlin jelentették az európai vállalkozók népszerű székhelyét, ahonnan lehetőségük volt nemzetközi szintre emelni startupjaikat. Úgy tűnik, új célpont jelent meg a kedvenc városok listáján: Budapest.
A Startups.co.uk tanulmányában 80 európai nagyvárost vizsgált meg az alapján, hogy a Brexit utáni időszakban, melyik külföldi helyszínen alapították a legtöbb nemzetközi strartupot. A kutatás első helyén Budapest szerepelt, mely egyre nagyobb üzleti erővel és finanszírozási forrással bír, ezért vonzó a külföldi vállalkozók számára is.
Elkapott a Budapest-láz
Ezt az álláspontot erősíti meg Steven Tasker is, aki az Egyesült Királyságból telepítette át Supersize Digital nevű cégét a magyar fővárosba. A férfi első budapesti látogatása 2010-ben, egy Erasmus-program keretein belül történt. Tasker azonnal beleszeretett a városba, majd miután lediplomázott, visszatért, és itt vállalt munkát. „Elkapott a Budapest-láz. A közösség meglehetősen belterjes, jó esély van arra, hogy belefutsz egy ismerősbe a belvárosban. Az egész városban úgy érzed magad, mint egy baráti közösségben” – nyilatkozta az amerikai Forbesnak.
2011-ben, mikor Tasker visszatért, Budapest még mindig kicsinek számított a nemzetközi startup-fronton, így a férfi hazaköltözött. Az Egyesült Királyságban gyorsan haladt felfelé a szamárlétrán, és hamar az egyik legnagyobb reklámcég online marketingjének feje lett. 2016-ban végül kilépett és megalapította saját ügynökségét, ám a tervek nem úgy alakultak, ahogyan azt eltervezte. Szükség lett egy B-tervre. Tasker visszautazott Budapestre, hogy felmérje a terepet és meglepődött azon, amit látott.
Az egykor komótosan fejlődő startup-szcéna virágzott.
A látottak meggyőzték arról, hogy áthelyezze Budapestre Supersize Digital nevű cégét, ami gyorsan szárnyalni kezdett. „Költséghatékony árak és egy jól képzett munkaerő, ami felveszi a versenyt a brit színvonallal” – foglalja össze Tasker azokat a legnagyobb előnyöket, melyek Budapestet a legnagyobb startup-keltetővé teszik.
„A munkaerő fiatal, magasan képzett és megvan a megfelelő technikai tudásuk is. Akarnak dolgozni és tanulni, és motiválni sem kell őket igazán. Ezek elég nagy előnyök akkor, amikor egy induló vállalkozásba fogsz.”
A virágzó budapesti startup-szcénát közvetve a magyar adópolitika is támogatja, a 9 százalékos társasági adókulcs a legalacsonyabbnak számít az Európai Unióban. Az egykor itt alakuló magyar startupok közül ma már jó pár sikeres, elég csak a Prezire, a Logmeinre, az Aimotive-ra vagy a Tresoritra gondolni.
A EMMI által támogatott Design Terminal is arról számol be rendre, hogy féléves mentorprogramjaira egyre több külföldi cég jelentkezik. Épp a héten hirdette ki második startup programjának eredményeit az OTP, a bank felhívására 65 országból jelentkeztek cégek. Ráadásul a magyar piacon most komoly tőke vár befektetésre, amelyben elsődleges szerepe van az állami szereplőknek (Hiventures, SZTA), az MFB és az Eximbank nemrég a Mollal indított két alapot (Lead Ventures), de az Eximbank maga is rendelkezik két saját alappal. Emelett az Oszkó Péterhez köthető Oxo csoport valamint a hazai piacon elsőként angyalkodó DayOne Capital is indított egy-egy régiós fokúszú alapot az Európai Befektetési Alap támogatásával. A legtöbb Magyarországon aktív befektető külföldi cégekbe is szívesen befektet, keresik is a megfelelő célpontokat – az EU-s pénzből befektetőknél csak annyi a feltétel, hogy a cég rendelkezzen magyar fiókteleppel, de például a Lead Venturesnél erre sincs szükség. Ha mindez nem lenne elég, a piacon már aktívak az újabb, EU-s Jeremie-források lehívására kiválasztott alapkezelők. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az alapkezelői pályázatok nem voltak minden esetben transzparensek és korábban a Jeremie-alapkezelők körül is sok volt a botrány a szabálytalan kihelyezések miatt.
A forrásbőség így is erős vonzzerő, pláne, hogy a befektetőktől kapott pénz Budapesten lassabban “ég el”, mivel a jó szakemberek, az iroda vagy a rezsi itt jellemzően olcsóbbak, mint Nyugat-Európában, miközben az infratruktúra kiváló.
A külföldi cégek Budapestre települése azért is fontos, mert létrejöhetnek diverz hátterű csapatok, ami a Szilícium-völgyi startupk sikerének is az egyik titka. Ne feledjük, az IBM által felvásárolt Ustream társalapítói között is voltak amerikaiak, és a Prezi sikeréhez is kellett a Svédországban szocializálódott Árvai Péter csatlakozása.
„Ezek mellett, Budapest Európa legszebb városa, nem csoda, hogy sok induló startup itt ver tábort” – mondja Tasker, aki az év végére már 14 emberre akarja növelni jelenleg nyolc fős vállalkozását.
Fotó: OTP, a bank startup programjának ún. Selection Camp rendezvénye.
