Nagyon úgy fest, hogy zsákutcának bizonyult a Microsoft kiterjesztett valóság koncepciója. A hosszú idő óta kalapálgatott HoloLens sosem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, és jelenleg óriási a zűrzavar a termék körül. Több frakció hadakozik egymással a cégen belül, közben fejlesztők lépnek le a konkurenciához, és belső információk szerint véget is vetnek ennek a történetnek.
2022 februárjának elején a Business Insider bombát robbantott azzal, hogy belsős információkra hivatkozva közölte: A Microsoft lezárja a több éves múltra visszatekintő, kiterjesztett valóság projektjét, a HoloLenst. Azaz befagyasztja a fejlesztéseket, nyugdíjba küldi a jelenlegi koncepciót, és más irányba indulna ebben az univerzumban.
A Microsoft HoloLens. Kép: Microsoft
A hír azonnal körberohant a világon, hiszen mégiscsak egy olyan eszközről van szó, amelybe a redmondi óriáscég eddig öntötte a pénzt, és az egyik leglátványosabb kirakatterméküknek számított. Egy olyan készüléknek, amellyel előszeretettel hivalkodtak, és bizonygatták fűnek-fának, hogy még mindig nagyon innovatívak.
Normális esetben egy ilyen vádat azonnal cáfoltak volna, azonban meglehetősen sokatmondó módon a Microsoft hivatalosan csendben maradt.
Viszont jelentkezett Alex Kipman, a HoloLens vezető fejlesztője, aki Twitter bejegyzésben kezdett gúnyolódni a Business Insideren, mondván nem kell mindent elhinni, amit az ember az interneten olvas. Emellett arról is posztolt, hogy minden a legnagyobb rendben van a HoloLens körül, és a fejlesztések a megfelelő ütemben folynak.
A fő fejlesztő Twitteren cáfol. Kép: Twitter
Ez viszont csak olaj volt a tűzre, amelybe a Business Insider bele is mártotta a vasát, fehérizzásig hevítette, és azonnal ütni kezdte tovább: Megszólaltatta belsős informátoraikat, akik a lap hasábjain idézték, miszerint “Totális baromság” az, amit Alex Kipman állít. Már eldöntött tény, hogy a HoloLenst parkolópályára tették, a cég teljesen dobja a koncepciót, és más irányba indul a jövőben.
Mi az a kiterjesztett valóság, és mi az HoloLens?
A 2010-es évek hajnalán a Microsoft intenzíven kezdte kutatni az úgynevezett Kevert vagy Kiterjesztett Valóságban (Mixed Reality (MR), Augmented Reality(AR)) rejlő lehetőségeket. Ennek lényege, hogy speciális megjelenítők, jellemzően szemüvegek vagy sisakok segítségével a felhasználók látómezejébe küldenek virtuális objektumokat, képeket, ábrákat, szöveges információkat, amelyek így keverednek a látott valósággal. E megoldásnak elméletileg számos gyakorlati előnye lehet. Például segítheti a navigációt, ha menet közben nyilak jelennek meg a szemünk előtt, hogy mikor és merre kell kanyarodni.
Mixeli a virtuális valóságot az igazival. Kép: Volvo
Emellett az MR-AR lehetővé teszi azt is, hogy egy tárgyra vagy objektumra pillantva azonnal megjelenjenek az azzal kapcsolatos információk, például hogy mi is az, miből áll össze, vagy mennyibe kerül. Amennyiben a dolog tényleg jól működik, akkor a Mixed vagy Augmented Reality eszközök nagyon jól használhatóak az oktatás, cégvezetés, kutatási vagy gyártási folyamatok, valamint a közlekedés, navigáció során. A Microsoft, mint a B2B-ben hagyományosan nagy fantáziát látó holding érthető okokból komoly potenciált érzett ebben a technológiában, és komoly energiákat fordított egy működőképes AR megjelenítő, illetve a hozzá kapcsolódó ökoszisztéma kifejlesztésére. Így született meg a HoloLens, amely 2016-ban mutatkozott be a nagyközönség előtt, és azonnal nagy feltűnést keltett.
A koncepció alapköve volt, hogy a termék maga tartalmazza a hardvert, tehát legyen számítógép és szemüveg egy személyben, így ne legyen szükség a működtetéséhez semmilyen külső eszközre.
Ennek következtében viszont nagyon komoly kompromisszumokat kellett kötni a teljesítmény terén. Ez pedig abban jelentkezett, hogy a grafika kifejezetten gyenge volt. Ráadásul az AR mező még így is nagyon pici lett, tehát a látott térnek csak nagyon kis részét foglalta a kiterjesztett valóság.
Elméletileg nagyon hasznos lehet. Viszont biztos, hogy nagyon drága. Kép: Microsoft
Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy olyan érzést nyújtott, mintha valaki egy 17 hüvelykes monitort, azaz egy nagyobb laptopot nézett volna másfél méteres távolságból. Ehhez képest viszont sokkolóan drága volt, 3500 – 5000 dollár között mozgott az ára a felszereltségtől függően. Nincs mit szépíteni a dolgon, a termék komoly csalódást okozott, és több “Legnagyobb tech bukások” válogatásba is bekerült.
A gyilkos metaverzum
Mindenesetre úgy tűnt, hogy az eredményekkel elégedettek a Microsoft háza táján, pláne, hogy időközben sikerült megállapodniuk a Pentagonnal egy 22 milliárd dolláros együttműködésről, amelynek egy kisebb hányadát képezte a HoloLens katonai alkalmazása.
A hadsereget is érdekli a technológia. Kép: Microsoft
Magyarul nagyon úgy tűnt, hogy végre egy komolyabb pénzösszeg érkezhet be, ami indokolhatja az MR-AR fejlesztéseket. Sokáig úgy tűnt, hogy minden tökéletesen rendben van, amikor is a már említett módon a Business Insider borította a bilit, és kiderült, hogy a valóság, mármint az igazi, nem a kevert és nem a kiterjesztett, korántsem ilyen rózsás.
Az egészről leginkább Mark Zuckerberg tehet, aki tavaly belengette, hogy a Facebook helyére egy úgynevezett metaverzumot képzel el. Ez megkongatta a vészharangot a Microsoftnál, és a cég néhány vezetője a fejébe vette, hogy a világ épp most szalad el mellettük, és nekik is azonnal fel kell ugrani a metaverzum vonatra.
Az ilyen gigantikus, több (száz)milliós felhasználót magába olvasztó digitális univerzumokba viszont az alapvetően üzleti, ipari és katonai felhasználóknak szánt HoloLens egyszerűen nem passzol. Oda olyan eszköz kell, amely az egész látómezőt lefedi, kegyetlen jó képminőséget produkál, és a tömegek tartalomfogyasztási igényeit is képes kielégíteni. Emiatt aztán a Microsoft döntéshozóinak egy része a kiterjesztett valósággal kapcsolatos cégfilozófia újragondolását akarta. Egészen pontosan azt, hogy engedjék el a szemüvegbe épített hardver koncepciót, és helyette inkább a felhőalapú megoldásokra helyezzék a hangsúlyt. Azaz, hogy rúgják ki az egész projekt egyik legfontosabb pillérét, ami értelemszerűen együtt járt volna a HoloLens elkaszálásával.
Nem elég jó a metaverzumhoz. Kép: Microsoft
Tehát a cégen belül frakciók alakultak ki, és a pletykák szerint napról napra változott a helyzet azzal kapcsolatban, hogy milyen irányba kéne tovább haladni. Ez magától értetődően érintette a hardverrel és a szoftverrel kapcsolatos kutatásokat egyaránt, ami azt eredményezte, hogy a fejlesztők zúgolódni kezdtek, mondván egymásnak ellentmondó utasítások érkeznek, és így nem lehet normálisan dolgozni. Az Engadget magazin értesülései szerint többen közülük meg is unták a helyzetet, a cégen belüli hidegháborús helyzetet, felálltak, és átigazoltak a Metához, azaz az egykori Facebookhoz. Köztük olyan szakemberek, akik már két évtizede szolgálták hűségesen a céget, ami azért jól jelzi, hogy milyen állapotok alakultak ki a konszernen belül.
Ennyi, vége
Alex Kipman pozícióit sokáig a katonák, azaz a már említett Pentagonnal kötött szerződés védte meg. Azonban 2021 őszére kiderült, hogy az együttműködés döcögős, és pont a Microsoft hibájából, hiszen a cég nem volt képes elkészíteni időre a hadsereg által támasztott követelményeknek megfelelő HoloLens szemüveget. Érthető okokból nem igazán részletezték, hogy mi volt pontosan a baj, de minden bizonnyal az energiaellátással és a strapabírósággal lehetnek problémák, hiszen e két területen jelent extrém kihívást a terepen történő használat.
Bizonytalan a projekt sorsa. Kép: Microsoft
Ez pedig a jelek szerint döntő tényezőnek bizonyult a házon belüli csatározásban. 2021 végén a Microsoft együttműködési megállapodás kötött a Samsunggal egy közös, felhő alapú rendszer létrehozásáról, amely fontos szerepet játszhat a jövőbeni metaverzum kiszolgálásában. Ezzel párhuzamosan pedig a pletykák szerint befagyasztották a HoloLens 3 fejlesztését, de magát a projektet valószínűleg nem törölték hivatalosan. Legalábbis erre utal Alex Kipman említett Tweetje, ami ma már egy utolsó reménytelen segélykiáltásnak tűnik, amelyre azonban nem érkezett házon belülről megnyugtató válasz.
Mindent mérlegre téve biztosnak tűnik jelenleg, hogy a HoloLens programot gyakorlatilag lefújták. Alex Kipman szerepét átvette a Microsoftnál Alex Cabello, egy korábbi Apple vezető, aki a felhő alapú megoldásokban és a tömegeket célzó metaverzum AR termékekben hisz.
Úgy fest, hogy a döntéshozók az ő vízióteremtésének hisznek már inkább, de az jó kérdés, hogy a HoloLens eszközök megalkotása során felhalmozott tapasztalatokból mit tudnak felhasználni. Az új irány első látásra hasonlónak tűnik, de valójában mivel az alapok, célok és a technológiai lehetőségek teljesen mások, lehet, hogy szinte a nulláról kell elkezdeni mindent. A jelek szerint a Microsoft elkönyvelhet egy újabb olyan projektet, amelybe milliárdokat ölt, és amely nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A cég óriási, meg sem fogja érezni ezt a veszteséget, nem az első és nem is az utolsó ilyen kudarc lenne ez. Ha a HoloLens programot leállítják tényleg, akkor sincs szó katasztrófáról, hisz egy technológia bukása mindig benne van a pakliban ebben az iparágban. Inkább az idáig vezető kaotikus folyamatok, a tanácstalanság, a belső problémák kiszivárgása, a az, ami aggasztó lehet a Microsoft számára.
