Az ünnepi időszakot javuló járványadatokkal vészelte át Magyarország, január közepén az európai átlag közelében áll a lakosságarányos új fertőzések száma. A halálozási ráta sajnos még mindig elég magas és komoly bizonytalansági tényező, hogy a vírus könnyebben terjedő mutációját kimutatták itthon is.
Az ECDC friss adatai szerint a múlt vasárnapot megelőző két hétben jelentősen nőtt az új koronavírus-fertőzések száma az EU/EEA országokban (uniós tagországok plusz Norvégia és Izland). Több hetes csökkenő trend fordult meg és az ugrással a novemberi szintre jutott az összesített szám. A legalább február közepéig bezárkózó Egyesült Királyság már nem szerepel ebben az összesítésben, a legnagyobb tagállamok viszonylag szerény növekedése mellett volt néhány állam, ahol nagyon komoly mértékben romlott a járványhelyzet.
Kiemelkedik Írország, amelyet pár hete még a legtisztább országok egyikeként említettünk, karácsony előtt azonban pont amikor lazítottak a korlátozásokon, akkor érkezett meg hozzájuk az új mutáció. De ez csak később derült ki, amikor már nagyon gyorsan nőtt a fertőzöttek száma, ezért karácsonykor újra komoly szigorításokat vezettek be. Csehországban a harmadik hullám csapott már magasra, Szlovénia is új csúcsokat döntött és Portugália is közel teljes lezárásba menekült a héten annak nyomán, hogy a harmadik hullámban két hét alatt megdöntöttek minden korábbi negatív rekordot.
A látványos romlások mellett a legtöbb országban stabilnak tűnt a járványhelyzet és szerencsére ez volt igaz Magyarországra is. Az ideálistól még nagyon messze vagyunk, a pozitív tesztek aránya még mindig duplája annak az 5 százaléknak, ami azt jelentené, hogy kontroll alatt van a járvány. Az esetszámok csökkenése megállni látszik, a két hetes, százezer lakosra jutó új fertőzések száma 276 volt nálunk, amely egy egy picit alacsonyabb is az európai átlagnál. A százezer lakosra jutó halálozásban a 25 körüli csúcshoz képest sokkal jobb adat a 16-os, de a korábbi tartós dobogós helyezések után még mindig az ötödik legrosszabb az EU-ban.
Az, hogy jön-e nálunk is harmadik hullám, most elég nehezen előre jelezhető, nagyrészt attól függ, hogy mennyire tud terjedni az új mutáció. A sokat kritizált magyar határzár most segített, hozzánk nagyon kevés külföldi érkezhet csak és a légitársaságok járatszámai alapján a magyarok jóval kisebb arányban jöttek haza a brit szigetekről karácsonyozni, mint például a lengyelek, vagy a románok.
Az ünnepi időszakban kevesebb munkatársi kontakt jött létre és az iskolai szünet is lassította a vírus terjedését. A családi találkozásokkal kapcsolatban úgy tűnik, hogy nagyon óvatosra vette a figurát a lakosság az ünnepi időszakban, ez jó hír. A következő hetekben azonban inkább a helyzet romlása valószínűbb a tanév folytatódása miatt. Rossz hír, hogy a legfrissebb adatok szerint a gyorsan terjedő új vírusvariáns a gyerekek körében is kifejezetten fertőzőképes.
Az oltások megkezdésével beindult a versenyfutás az idővel, a vakcinák hatékonyságával kapcsolatban többnyire nagyon jó hírek érkeznek. A beoltottságban egyelőre európai összevetésben nem is állunk rosszul, a fő problémát egyre inkább a nagyon alacsony oltási hajlandóság jelenti. Ezen elég egyszerű lenne javítani, ha az állam tisztán, korrekten tájékoztatna, kommunikálna. De az oltási terv olyan, mint Columbo felesége és nincs válasz olyan alapvető kérdésekre se, mint hogy választhatunk-e a különböző vakcinák között (legfőképp, hogy lehet-e nyugatit kérni, kínait nem), vagy hogy előfeltétele-e az oltásnak a regisztráció.
