Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]


Bővebben

Tüdős halak vagy halál – mi lesz a startupokkal a koronavírus után?

Bár a startupvilágnak a pandémiás helyzettől függetlenül is velejárója a gyors változás és az erőteljes fluktuáció, a koronajárvány ebben a szcénában is komoly változásokat hoz. Sokaknak a süllyesztőt jelenti, de talán ennél is érdekesebb, hogy mi lesz azokkal, akik túlélik.

Ne foglalkozzunk most az eddig is csak „startupnak látszó” potyautasokkal, azokkal a cégekkel, amelyek validált ötlet, üzleti terv és valódi piacok nélkül vándoroltak befektetésről befektetésre – és most, a befektetői stratégiák átgondolásával jó eséllyel kihullanak. És nem beszélek most az olyan potenciális unikornisokról sem, amelyeknek minden esélye meglenne az unikornissá válásra, de a világ változása ellehetetleníti az eddigi terveiket. Mi vezet a túléléshez vagy halálhoz a mostani, rendkívüli helyzetben egy „átlagos” startup esetén?

Túlélés vagy halál?

A csapat normális körülmények között is kiemelten fontos tényező egy startup túlélése vagy bukása szempontjából, a krízis pedig még inkább kiélezi ennek fontosságát. A megváltozott helyzetben kiéleződő feszültségek könnyen törést okozhatnak akkor is, ha a pandémia miatti online kommunikáció, távoli munkavégzés valószínűleg a startupok többsége számára kisebb gondot okoz az átlagnál. Ha a csapat nincs rendben, akár azt is mondhatjuk, hogy a pandémia nem okozta, csak felgyorsította az elkerülhetetlen bukást.

A krízishelyzet kezelése szempontjából alapvető jelentőségű a korábban választott befektetők jellege is. Azok a cégek, amelyek nem csak pénzt kértek és kaptak, hanem komoly szakmai támogatást, mentorálást is, most biztosan előnyben vannak. Ugyanakkor kétségtelenül nehezebb helyzetbe kerülnek a még csak ötlet fázisban lévők, hiszen a befektetők várhatóan inkább a már a portfóliójukban lévő cégek támogatására koncentrálnak a közeljövőben. Magyarországon ráadásul gyakori, hogy a befektetés az alapítók mindennapi életét is finanszírozza, így ennek hiányában feltehetően többen lesznek kénytelenek feladni terveiket a megélhetésért.

A járvány jelentősen átalakítja a piacokat is – hatalmas lehetőségekhez juthatnak eddig niche-piacra szánt termékek és szolgáltatások, például a dán Blue Ocean Robotics fertőtlenítő robotjaira tömeges lett az igény, de az ellentétes tendencia is jelen van. A járvány hatására egyes termékek, szolgáltatások piaca, ha átmenetileg is, de szinte megszűnt. Olyan nemzetközi szinten kiemelkedő teljesítményt nyújtó startupok, mint az Uber és az Airbnb kezdtek mélyrepülésbe. A startupok rugalmassága, az, hogy mennyire képesek egy új helyzetben újszerűen használni képességeiket alakítani terméküket, szolgáltatásukat szintén nagyban meghatározza a túlélési esélyeket.

A gazdasági visszaesés okozta kétségtelen negatív hatásokon túl azonban pozitív hozadékai is lehetnek a válságnak: bár a folyamat fájdalmas, a végeredmény egy tisztább piac lehet. A járványhelyzet hatására nem változik a magyar startup ökoszisztéma államilag túlfinanszírozott jellege és az ezzel együtt járó anomáliák továbbra is jelen lesznek, de sok potyautas eshet ki a rendszerből és talán egyszer az utánpótlásuk is elapad. Azok a startupperek, akik most képesek sikeres vállalkozást építeni, vagy akár csak életben tartani a cégüket, komoly tudásra és tapasztalatokra tesznek szert. Azon startup cégek számára, akik a válság ellenére játékban tudnak maradni és feltett szándékuk, hogy maradnak a jövőben is, három fontos hatása van a kialakult helyzetnek.

1. Felértékelődik a mentorok és befektetők szerepe

Mindig úgy éreztem, hogy a startupok a különböző programokban kötelezően melléjük rendelt mentorokat és meghallgatandó befektetői tanácsokat afféle járulékos kötelezettségként élték meg – kell, mert nyugaton is így van, és egyébként is ez a menő. A befektető választásban gyakran a könnyebb utat keresték, ahol a befektető nem kérdez annyit, a későbbiekben nem vesz részt olyan aktívan a startup mindennapjaiban.

Normál piaci helyzetben (ami a startupok esetében azért gyakran mozgalmasabb, mint egy átlag cég normál üzletmenete) ez nem is feltétlenül rossz attitűd. Ugyanakkor a hazai startupperek jelentős része, ha ügyes és okos is, van akár jó vállalkozói vénája, életkorából adódóan akkor is híján van az üzleti- és élettapasztalatnak. Pedig egy ilyen hirtelen és mindenki számára ismeretlen válsághelyzetben, mint a mostani, ez nagyon sokat számít. Vagyis ilyen különleges helyzetben még fontosabb, hogy a startup mellett milyen mentor, milyen befektető áll. Csak kevés csapatban van meg az a típusú hidegvér és kötélidegzet, ami lehetővé teszi egy ilyen válsághelyzet higgadt kezelését.

Ilyenkor jól jöhet egy tapasztalt támogató, aki ugyan pont ilyen világjárványt nyilván még nem láthatott, de már túl van egy-két céges krízishelyzeten, aktív volt a 2008-as válság idején, és helyes irányba tudja terelni a startuppereket. Sajnos azonban késő most kezdeni keresgélni. A befektető és a mentor ebben a helyzetben akkor fog tudni jó iránymutatást adni, ha eddig is szorosan együttműködött a céggel, ismeri a csapatot, a terméket, a piaci viszonyokat. Azok a startupok, akik most abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy egy tapasztalt befektető, mentor áll mellettük azt hiszem, most megtanulják, mi az ő valódi értékük, míg a kevésbé szerencséseknek ez a lecke továbbra is kimarad.

2. Új értelmet nyer a társadalmi hasznosság

Az életképes startupok többsége valószínűleg épp most is lázasan dolgozik azon, miképp tudja az ötletét, az eddig felhalmozott tudását a járvány nyomán kialakult piaci lehetőségek szolgálatába állítani. A nyitott csapatok sokat tanulnak most a fenntarthatóságról, megtapasztalják milyen a közösség érdekeiért, társadalmi problémákon dolgozni, akár jelentős társadalmi hatást elérni. Ez olyasmi, amit egyetlen egyetemen, inkubátorban, akcelerátorban sem lehet megtanulni. Ezek olyan tapasztalatok, amelyeket egyetlen vállalkozásfejlesztési program sem képes szimulálni. Amikor vállalkozóként küzdünk a járvány okozta válsággal, nehéz így felfogni, de amit most a startupok megtanulnak, komoly érték lesz. Bár a tudósok újabb járványok megjelenését prognosztizálják, amelyek nyilván újabb nehéz időszakokat és üzleti lehetőségeket hoznak majd, azok már nem az elsők lesznek az életünkben.

3. Újabb „tüdős hal” generáció

Az előzőhöz szorosan kapcsolódik a harmadik hatás. A rendszerváltás után céget alapító vállalkozók generációjára használta egy cikkében Szepesi Balázs a „tüdős halak” metaforát. Ezek a vállalkozók korábban nem ismert helyzetben kellett, hogy túléljenek, amiben vagy hal létükre tüdőt növesztettek, vagy elpusztultak. Akinek sikerült, annak a tüdő hosszú távon is hasznosnak bizonyult. Bár a 2008-as válság is komoly hatásokkal járt, elnyújtott folyamat volt, amire fel lehetett készülni, és nem is alapjaiban rendezte át a piacot és a játékszabályokat. Most pár nap alatt alakult át minden, és ha hihetünk a prognózisoknak a COVID-19 vagy más járványok újra és újra történő felbukkanásáról, nem várhatunk arra, hogy a piaci környezet visszaáll a megszokott kerékvágásba. A vállalkozásoknak új világrendre kell készülniük, amelyet ma még nem ismerünk – ilyenkor kell tüdőt növeszteni a halaknak.

A mostani járványt és a vele járó gazdasági átalakulást túlélő startupok jól megtanulják a leckéket, amiket most kapnak a piactól, így hasonló metamorfózison mehetnek keresztül. Amikor húsz év múlva azt vizsgáljuk majd, hogy a mostani startup alapítók miképp képesek mindenféle nehézséget túlélni, újra és újra talpra állni, az lesz a válasz, hogy ők a COVID-19 pandémiában edződtek, ez ahhoz képest ez gyerekjáték.


Csákné Dr. Filep Judit,
startupkutató, a Budapesti Gazdasági Egyetem Budapest LAB tudományos vezetője

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tagjai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.


 

"Hétvégén bármi megtörténhet, szegény dolgozók szoktak is félni, pénteki döntéseink élnek-e még hétfőn"

Kelényi Kolos, Szamos Marcipán