Isten selejtet nem teremt

 Böjte Csaba tud valamit, amit az eddig Forbes-címlaposok nem tudtak. Megérkezett, beállt a kamera elé (a kettő között 30 másodperc, ha eltelt) és 15 perc múlva távozott. Sokan szerettek volna […]

Bővebben

Mi kell egy startuphoz? Sok bukás és három ember: a vizionárius, az értékesítő és a földhöz ragadt

Agyhullámoktól evezőpadig, okosított kütyüktől tömeges munkaerőtoborzásig, az ötlettől a pénzig. Jósok, látnokok, innovátorok, értékesítők és befektetők találkozása a boxringben, Debrecenben.

Lezajlott a legnagyobb vidéki vállalkozói rendezvény, az immáron harmadszor megrendezett Startup Hét Debrecen programsorozata, amit nemrég be is harangoztunk. Az események reggel és délben kezdődtek izgalmas kiegészítő rendezvényekkel, majd minden este hattól csúcsosodtak ki a Víztoronyban a legfontosabb előadókkal. Az estek tematikusan, a startup-lét stációit járták végig, mi is eszerint foglaljuk össze a történéseket.

Ötlethétfő

Viccesen indult a nyitány, Szabó Krisztián (Krisz) a Szintézis-NET ötletgyártól eleve csak bukott fejlesztésekről számolt be szarkasztikusan és tanulságosan. (A cég amúgy rendesen prosperál az USA-ban eladott projektekből. Genezise sem hagyományos, nem a magyar startup ment ki Amerikába, hanem egy ottani jött ide, Győrbe). Hiába jó az ötlet, töltik le és szeretik tömegesen, ha bukik a platform (Zoon, Blackburry, Barnes and Nobel) – és ha nem, de a legfőbb kérdés: “na jó, de ki fizet ezért?”, megválaszolatlan marad. Így járt a túl korán (2010) született HADUR nevű ős-PokémonGo-juk, a Kids Games (játékok gyerekeknek, amivel a szülők is szívesen elvannak), a Magyar Logo Kvíz, amit rengetegen letöltöttek, de ahelyett hogy a márkatulajdonosok fizettek volna a játékos brandingért, még ki is vetették logóikat az alkalmazásból. A Szelektálj okosan nevű szelektívgyűjtő térkép-appjuk is éppen csak, hogy visszahozta az árát. A tuti ötlet édeskevés tehát a sikerhez, a “mindenkit érdekel, de senki nem vesz” üzleti modelljére nem lehet alapozni.

A SmartWare.Tech – jegyezzük meg a nevüket, még hallani fogunk róluk – idén alakult. Öt – összességében egymilliárd forgalmú – cég (nyomda-, gép és IT szegmensek) és öt kompetencia (mérnökök, mechatronikusok, közgazdászok) együttállásából abból a célból, hogy kockázatitőke-alapot hozzanak létre kőkeményen hardver-fókuszú fejlesztéseknek. Ez sikerült is, most épp 2-2,5 millió eurós tőkét kezelnek, az első folyósítás már meg is történt.  (“A befektetőket most nem tudom megnevezni”, közli a menedzser Langmár “Peták” Péter.) Alapvetően korai stádiumú technológiai startup-okat keresnek, “tőkét tulajdonrészért” program keretében, accelerátori funkciójuknak megfelelően 200 000 euró finanszírozásig, 4-6 éves kiszállásban gondolkodva.

23755652_356740548121947_2806144322034259855_n

Málnay Barnabás és Varga Balázs mérnökök már a leginkább célkeresztben lévő, a dolgok internete (IoT) halmazba tartozó eszközökről beszéltek. Ez a hülyébbnél hülyébb és hasznosabbnál hasznosabb, ‘majd az idő eldönti, mi hova tartozik’ ötletek világa, ide tartozik minden, ami nem telefon és számítógép, de adatot gyűjt és kommunikál. Remek összefoglalót kaptunk a smartosított haszontalanságokról, okostükörről, -sótartóról, -hajkeféről, -tojástartóról, -pirítósról, noch dazu -fenékhőmérőről. Őket viszont legfőképp a legígéretesebb területeket – a távgyógyászatot (telemedicinát), az ipar 4.0-át kiszolgáló megoldásokat, bolti alkalmazásokat – érintő ideák érdeklik. Illetve minden, amiben van minél több szenzor, adatküldés (és feldolgozás, analízis) a Big Data-univerzumba.

Innovációkedd

A felvezetést a helyi startup ökoszisztéma és innovációs ipar lelkes támogatója, Herdon István – nem mellesleg a Xanga cégcsoport, egy ipari park és a debreceni nemzetközi reptér tulaja – tartotta, sci-fi írói jelleggel. A technológiai forradalom exponenciálisan fejlődik, szinte lehetetlen követni és prognosztizálni a jövőt. Merész kérdések hangzottak el: honnan lesznek donorok a szervátültetésekhez, ha az önvezető autók révén megszűnnek a balesetek (nyilván 3D-ben nyomtatottan). A hétköznapivá váló DNS-elemzések révén vajon továbbra is szerelmi alapon döntünk majd az utódvállalásról, vagy inkább a genetikai tartalom függvényében? Kitől fognak tanulni az új intelligenciát létrehozó tanuló gépek? (Remélhetőleg nem a humán internetes kommentekből).

A velünk élő tudományos fantasztikumból aztán visszaszálltunk a rögvalóságba, Weimper József, a Kayakfirst alapító ötletgazdája ugyanis a Django elszabadul zenéjére tolt be egy alkalmatosságot. Ez a világ első multifunkcionális evezőpadja (szintén debreceni projekt). A szükséglet létező volt – a menetiránynak háttal ülő evezősöknek ugyan volt, az ötször annyi kajak-kenusnak viszont csak egy drága (2000 eurós), hatalmas, nehezen kezelhető eszköz állt rendelkezésre a téli edzésekhez. A többieknek ennyi sem. “Kajakoztam harminc évig, voltam a Kajak-kenu Szövetségben gazdasági vezető és tudok hegeszteni is” (közgazdászi mivolta pedig az alapos piackutatásban és marketingben segített), így édesapja garázsában feltalálta, és megépítette az alig embermagasságú – helytakarékosság okán felállítható – Kayakfirst-öt, amin az összes sporttárs (kajakosok, kenusok, sárkányhajósok, evezősök, SUP-osok) edzhet víz nélkül is. Az 1000 eurótól kezdődő áron már 16 országba szállít, a jelenleg épülő 30-ból 25 már eladva. Épp a nagyvolumenű gyártást célzó tőkebefektetés stádiumát éli az – amúgy az egész rendezvény főszponzoraként is eljáró – Hiventures által.

A vádlik és bicepszek világából aztán egyből agyunk titkos tartományaiban találtuk magunkat. Dávid Roland értékelemző, a Coherence tudatkutatási projekt és alkalmazás résztvevője mágikus-misztikus tudományos utazásra invitált. Az innovátori gondolkozás ugyanis az ő  megfogalmazásában az ötödik dimenzióban zajlik, ez “a lehetséges terek és idők” dimenziója. Példaként a Tesla-tekercs sztorija hangzott el, amit a múltban talált ki (“megálmodta 5D-ben”), de még mindig nincs jelene, viszont annál inkább jövője. A mélyen filozofikus gondolatmenet közben olyan mondatok is elhangzottak, hogy “semmi sem érvényes és minden érvényes”, meg hogy “még az exponencionális növekedés is exponenciálisan fog nőni”. Fel kell készíteni a tudatunkat a még hatékonyabb működésre, hogy a mesterséges értelemmel kooperációban létrejövő szuperintelligencia részeként is állni tudjuk a sarat.

23755276_357485688047433_5992046878149275815_n

Ehhez pedig új képességekre van szükség, az emberi reakciók felgyorsítására, a kalkuláció és a döntéshozatal felpörgetésére. Ami persze ma is versenyelőny, ebben segít a Coherence tudományosan a neuroscience témakörébe tartozó alkalmazása, amit Lovas László fejlesztő, egykori versenysakkozó és sakkprogramozó mutatott be. A sakk eleve jó terep az intuíciós zóna feltérképezésére, a számítógépek végtelen kapacitása ugyan megveri a humán ellenfelet, de arra még nem képes, amire az emberi elme, hogy a “káoszban is észrevegye a szabályosságot”, komplex rendszerek lényegét lássa át egy pillantásra, a részproblémákban való elmerülés nélkül.

A program pont ennek tanulhatóságát célozza. Eszközei testszenzorok, legfőképp az agyi hullámokat rögzítő EEG, gráfelméleti alapú hasznosítással. A tíz év alatt, 30 000 mérést alapul véve kifejlesztett szoftver vizuálisan is mutatja, hogy mikor, épp milyen (elfogadó, érző, érzékelő, gondolkodó, kontrolláló vagy éppen intuitív), valós időben is elkülöníthető tudatállapoti szegmenseben vagyunk. Az erre alapuló, 3-12 hónapos tréningek pont ezt célozzák: legyünk tisztában vele, hogy mikor mire tudjuk leghatékonyabban használni a fejünket. Alkalmazzák sportolók (lövészek, sakkozók), de Michelisz Norbert és tőzsdei kereskedők is. A lényeg, hogy nem akarni kell ezerrel, hanem “elmerülni a flow-ban”, abban a tudatállapotban, amikor gondolatban átlépünk az ötödik dimenzióba. Laci fel is tette az EEG-t és látványosan demonstrált: pusztán tudati módszerrel, agyhullámok által vizualizálva vezetett be egy keresztet egy kör közepére (komment a sorokból: “kicsit félelmetes”).

A módszer egyszerű, mégis emberpróbáló: nem gondol, nem gondol, nem gondol – ahogy Tom Cruise hajtogatta az Utolsó Szamurájban a harcművészeti gyakorlat közben. Utána, a Pub Talk keretében többen megpróbáltuk, az italjegyek hatására több-kevesebb sikerrel, de Laci akkor is csak ezt a tanácsot adta: “Ne küzdj, fogadd el”.

Edukációszerda

Ez a nap sikerült a legmonumentálisabbra a teljes héten, reggel 8-tól este 9-ig volt majdnem folyamatosan program. Az esti esemény moderátora, a 16 éve egyetemi oktató, és mellette egy középvállalat menedzsmenti tagja, Dr. Popovics Péter vezette fel az estét. Ő képviselte a Debreceni Egyetemen működő Team Academy képzést, ami egy finn csapatvállalkozó modell. A diákok saját vállalkozást hoznak létre, coachok segítik a munkát. Eddig 100 diák végezte el a képzést. Az első színpadra hívott résztvevő Gémesi Zsolt, aki az egyetemi Innovációs Ökoszisztéma Központ vezetője, korábban az Imperial College startup programjának volt a vezetője. A második résztvevő Bessenyei Brigitta, a FranklinCovey Magyarország (A FranklinCovey globális szervezet, melynek szakterülete a teljesítmény javítása. Az alapja a minden idők top25 könyvébe beválogatott önfejlesztő könyv, A kiemelkedően hatékony emberek 7 szokása, amit Steven R. Covey írt) oktatás nevelési üzletág szakmai vezető, tréner, coach. A harmadik beszélgető partner pedig Ifj. Kovács Ferenc, családi építőipari cégük termelési igazgatója, valamint a Hotel Aurora és a Hotel Atlantis tulajdonosa, ügyvezetője.

A kanapébeszélgetés során különböző rendkívül izgalmas témákat jártunk körbe, főleg a startup és vállalkozói szemszögből. Zsolt angliai tapasztalatai alatt lecsupaszította a fogalmat is, miszerint

a startup egy megismételhető és skálázható üzleti modell, 3 emberrel: a vizionárius, az értékesítő és a földhöz ragadt (pénzügyes, operatív). Minél előbb és minél többet kell bukniuk, mert az az igazi tapasztalat.

A Team Academy képzésben a diákok hamar megkapják az első pofonokat, de szerencséjükre ott vannak a coachok, akik segítenek felállni, újrakezdeni.

Mindenki egyetértett abban, hogy szükséges az élethosszig tartó tanulás. Gyerekkorunkban a legmagasabb a kreativitási szintünk, utána különböző könyvekkel és tréningekkel ezt akarjuk visszahozni. A túlszabályozott vállalati kultúra sem segíti a szabad kreativitásunk, sőt, az iskolarendszerünk sem. Egyénileg tanulunk úgy, hogy egyetlen helyes válasz van, és a bukás/nem tudás szégyen. Ha leszűkítjük a témát arra, hogy milyen egy jó vezető, akkor ő lelkes, legyenek elvei, és a jó szokásokat a céges kultúrává kell emelnie. Van egy mondás, miszerint a kultúra megeszi a stratégiát reggelire.

23755338_357492578046744_3223929394456483152_n

A mennyibe kerül a tudás, és a mi legyen az első lépésed kérdésre eltérő válaszok születtek. Ferenc tapasztalata, hogy az önfejlesztéssel kell kezdeni, ha mi magunk meg tudunk változni, akkor utána kezdhetjük az életünkkel, szervezetünkkel a változást – még középvezetői szinten, alkalmazottként is működik a változtatás. Ehhez elég csak könyveket olvasni. Egy jó könyv kb. 2 pizza ára, mégis óriási hatással lehet életünkre. Olvasni pedig mindenkinek annyi ideje van, amennyit szán rá.

A Team Academy képzés a Debreceni Egyetemen fizetős, 215 ezer forintba kerül egy félév. Sok vagy kevés? Ha azt nézzük, hogy fél éven át heti 10 órát foglalkoznak velünk profi coachok, és a közösen alapított cégben csapatban tanulunk meg vállalkozni, megéri a befektetést. Egy Franklin Covey képzés 5-10 millió Ft-os nagyságrend, amit egy startup nem engedhet meg magának. Ha viszont úgy számoljuk, hogy mekkora hatékonyság növekedést eredményez, rögtön kézzel fogható lesz a megtérülés, mindössze mérni kell előtte és utána is a teljesítményt. Ferencék építőipari cégében az egyszerű munkások vasbeton lefektetési napi teljesítménye 50 kg volt, de a képzést követően, ugyanazzal a technológiával, ugyanazok a munkások 100 kg-ot tudtak teljesíteni. Egy ilyen 100 százalékos növekedés pedig hatalmas üzleti eredményt jelent az év végi számokban.

Az este a bárban folytatódott, ahol személyesebb tanácsokat és tapasztalatokat tudtak cserélni a résztvevők, igazi baráti hangulatban zártuk a napot. És ami a legfontosabb, mindenki megtette a holnapi változtatásához az első lépést.

Sportcsütörtök

Ez volt az egész hét csúcspontja, látvány és izgalom, szurkolás és szórakozás, a Get in the Ring rangos startup világversenyének debreceni előválogatója (a nyertes már megy is a magyarországi döntőre). A helyszín, a közönség (lehettünk bő százötvenen) és a hangulat is más. Az új stadion Red and White nevű intézményében voltunk, fura hely, első blikkre a pulton kívül nem is értettük a funkciót magát. Jól nézett ki persze, minden tiszta vörös, de a kocsmaasztalok mintegy lelátóként sorakoztak az egymás feletti sorokban. Aztán a három hatalmas kivetítőt látva leesett, ez egy drukkerkocsma lesz, ahol sporteseményeket nézhetünk a falon és jó hangulatban sörözhetünk hozzá. A rendezvényhez pont ezért volt ideális: a lenti térben egy boxring, hiszen az egész rituálé egy ökölvívó-bajnokságra volt felhúzva.

A tévés vetélkedő és egy pankrátor meccs elegyét idéző körítés is kitett magáért. A show részei a csokornyakkendős, harsány szpíkerek, a versenyzők dübörgő rockzenére való bevonulása boxköpenyben, füstgéppel a kék és vörös sarkokba.

A folytatásban azonban nem orrlapítás és horogütés zajlott, hanem kemény intellektuális párbaj, a meccsek minden izgalmával. A farmeres, profin kiképzett fiatalok néha zavarba jöttek, volt aki félszegen, de akadt aki valódi showman módjára lépett be a ringbe, és bizony egy-egy vereség után látszott az arcokon a csalódottság.

A negyeddöntők pörgősen zajlottak. Nyolc startupper mérkőzött meg párokban (végig egyenes kiesési rendszerben), először öt kérdésre adott harminc másodperces válaszokkal, frappáns összefoglaló pitch-ekkel. Először az ötlet mibenlétét taglalták, majd a megvalósítást, bemutatták a mögötte álló csapatot és meghódítandó piacot és felvillantották az üzleti modell lényegét. A háromtagú (Herdon István/Xanga, Katona Bence/Hiventures, Szobonya Péter/EDC) zsűri még kérdezett néhányat és szavazott. Az eredményt a csokornyakkendős bíró, ahogyan azt kell, a győztes kezének felemelésével közölte a szurkolótáborokkal.

file-2017-11-27-10-32-28

Így csapott hát össze a hamis termékek felismerését elősegítő és az elhízás elleni appot fejlesztő; az egészségtudatos, öregedésgátló üdítőitalt áruló és a fogászati szakma nemzetközi kommunikációs platformját megteremteni kívánó; az olvasásbarát, személyre szabott mesekönyvet író és a globális IT munkaerő adatbázist kínáló; a focis társasjátékot nem csak futballőrülteknek kitaláló és a mobilan telepíthető biztonsági rendszerben gondolkodó csírázó vállalkozás.

Hogy aztán az elődöntőben három kérdésre (piaci lehetőségek, növekedés lépései, tőkeigény – 25 és 70 millió között volt amúgy) válaszolhassanak egy percben, és kettőre redukálódjon a döntőben már kilencven másodpercig is beszélhető résztvevők száma: Tóth Zoltán, a Fractogy és Paczáry Károly, a CodersRank képviseletében. Két kérdésük volt összesen, az egyik az ötlet és a termék különösségére, egyediségére, a másik a motiváció lényegére szorítkozott.

A Fractogy fraktálalapú, hamisíthatatlan, mert egyszer használatos digitális termékcimkéket gyártana a vevők informálása céljából, a CodersRank egy szofisztikáltan hangolható, nagy tömegű adatbázisból válogató IT fejlesztői, személyre szabott munkaerő ajánlatot nyújt megrendelőinek.

Ez utóbbi nyert, talán nem teljesen véletlenül. A vállalkozás augusztus óta már működik, olyan iparági startup tekintélyekkel a háttérben, mint az Innonic (írtunk róluk a Forbes 2016. októberi számában). A hatalmas adatmennyiségek intelligensen automatikus feldolgozására már működő algoritmusuk van, óránként 2000 IT munkavállalói profil és adatlap kerül be a rendszerbe, a német viszonylat is adottság, két sikeres kiközvetítésen már túl vannak. Ez az éves (németországi, 70 000 eurós) informatikai átlagfizetés értékének 15 százalékos jutalékát feltételezve hárommillió forint darabonként. Még három pozíció betöltésével – amire minden esélyük megvan – még az idén rentábilis lehet a cég.

Finanszírozópéntek

Az utolsó téma a finanszírozás volt, amire kettős pódiumbeszélgetést szervezett a Business&Beer. Az első résztvevői a befektetők, a másodikban pedig olyan debreceni startupok voltak, akik már kaptak tőkét. Mindkét beszélgetés moderátora Kazai Péter volt, aki maga is egy százmilliós céget épített fel, mellette az alapítástól kíséri a Business&Beer fejlődését.

A befektetői pódium tagjai voltak: Jánosi Dóra, a Hiventures Zrt. befektetési menedzsere, Süvöltős László, az EH Invest Zrt. inkubátor inkubációs menedzsere, és nem mellesleg a Business&Beer házigazdája, valamint Bohner Tamás, Drukka Startup Studio alapítója.

24058941_358812837914718_2802882432283024272_n

Ki mit kínál a startupoknak? – hangzott el az első kérdés, és egy rövid pitch keretében kellett mindenkinek 2 percben kivágnia magát.

  • A Drukka minimális pénzt (preseed, 10 millió Ft alatti összegek) és sokkal több szakmai tudást, kivitelezést ad, például mobilapp fejlesztőket, grafikust, kütyü szakértőket, és viszi is a projektet a következő körökre előkészíteni. Túl több tucatnyi saját ötleten és befektetésen, a legújabb alapjuk a Studio1, amiről a Forbes is írt az induláskor. A céljuk, hogy 2017/18-ban 30-40 ötletbe fektessenek be, amelyeket kb. 300-500 megkeresésből valósítanának meg. A korábbi projektjeikből néhányat felkarolt a Hiventures (Ticketing, Trendi, 15minpizza), amelyeket tipikusan a nemzetközi trendeket figyelve, saját maguk valósítottak meg.
  • A Hiventures a régió egyik legnagyobb alapjaként 56 milliárd Ft-ot helyez ki a következő években, ebből eddig a legnagyobb szeletet Debrecen kapta, összesen közel 10 céggel és 1 milliárd Ft kihelyezett tőkével. Három termékük van. Első körben 9 millió Ft-ot adnak 9 százalékért, ilyenkor együtt alapítanak céget, és ezt a validációra fordítják. A második szakaszban 50-150 m Ft közötti a kihelyezés, és 30-40 százalékos a részesedés, a harmadik fázis pedig a többszáz millió forint egyedi megállapodásban. Így a befektetéseik által akár végig tudják kísérni az ötletet az indulástól a nemzetközi expanzióig, ebben egyedi az ajánlatuk. Eddig 900-1000 megkeresésből 100 projektbe fektettek be, mára 3-6 hónap alatt végig tudják vinni az első megkereséstől a folyósításig (!) a projektet.
  • Az EH Invest a kettő között helyezkedik el. EU-s forrásból is gazdálkodik, nyertese a regionális inkubátorokat támogató pályázatnak. 500 millió Ft kihelyezhető tőkéje van, aminek a fókusza főleg regionális befektetések. Mivel inkubátor, így ők az innovációs tartalom + csapat kettősét figyelik, de ami standard kérdésük, hogy mi lesz a termék, mi az értékajánlat és ki lesz a vevő. Aki ezekre nem tud válaszolni, azok egy vaskos házifeladat köteget kapnak. Eddig 150 megkeresésből 7 lezárult és 7 előkészítés alatt lévő befektetésük van. Azaz mindegyik alap nagyjából 10-ből 1 ötletbe befektet.

Ki, mit figyel a befektetéskor?

Az EH Invest egy videós beugrót használ, kvázi online pitch-elteti a jelentkezőket, és csak ha ezen túljutottak, akkor találkoznak velük személyesen. Ők, mint inkubátor tipikusan befejezik a validációt, a termékfejlesztést, de már nem az a kategória, aki a világpiacra jutást támogatja. Ezért ápolnak kiváló kapcsolatot a Hiventures-szel, volt több közös befektetésük is, ami az utóbbihoz ad forrást.

A Drukka egy validált ötletet keres. Kell egy szöveges üzleti terv, egy 3-5 éves pénzügyi terv, de ezekben is segítenek, mint ahogy a pitch kidolgozásában is. A Hiventuresnél az értékelés alapja a csapat, ez a döntési faktor kb. fele. A másik az üzleti és pénzügyi terv, ehhez vannak már sablonjaik, amiket használni kell. Csak úgy fektetnek be, ha főállásban ezzel foglalkoznak az alapítók, a folyósítás előtt már az új projektcégben kell alkalmazottnak lenni. Azt is elárulták, hogy vehetnek fel az alapítók fizetést, de ez a piaci fizetés kb. 60 százaléka lehet maximum.

Mit mondanak a befektetést megélt startupok?

A második pódiumbeszélgetés résztvevői Herdon Andrea, az InSimu Patient alapítója, Nagy Nándor, a OneMinOrder alapítója, és Csíki László, a Hiventures befektetési menedzsere volt, aki képviselte a befektetőket az általánosabb kérdéseknél.

Az InSimu egy digitális Dr. House szimuláció, azaz valós betegprofilok alapján tudnak az orvostanhallgatók és fiatal orvosok diagnosztizálni, aminek reális következményei lesznek (akár például meg is halhat a beteg a játékban). Az idő- és a költségtényezőt mérik. Tőkét a termékfejlesztésre kaptak, a két fő mérőszámuk a feltöltött szimulációk száma és a felhasználószám. Konkrét összeget nem árult el, de 20-140m Ft között kaptak a piacra vitel támogatására forrást. Az alapítók tavaly december 5-én megnyerték a magyar fordulót a Microsoft Imagine Cup versenyében, majd a globális döntőben 3. helyen végeztek. Ez megadta az alapot az építkezéshez.

A OneMinOrder az online ételrendelést forradalmasítja az üzleti modellje által. A társult éttermeknek induláskor adnak weboldalt, mobilalkalmazást, chatbotot és online marketing támogatást is. A bevételük pedig a forgalomból származó jutalék, szóval egy irányba hajtanak. A tőkét kifejezetten a nemzetközi piaci expanzióra kapták, 120 millió Ft-ot. Két éves a projekt, hárman alapították, tavaly decemberben volt az első pitch a Hiventuresnél, idén augusztus 10-én kapták meg a tőkét. “A másnapra már nem emlékszünk.”.

Milyen az együttélés egy befektetővel?

„Nem egyszerű.” De látják, hogy ez egy partnerség, és van egy betanulási időszak, meg persze a tárgyalás sorozat is már egy táncpróba.

Nos, kábé ez volt idén a startupok hete Debrecenben, még töményebb, még izgalmasabb, még tanulságosabb, mint tavaly, és kevés kétségünk van arra nézvést, hogy milyen lesz jövőre (mert ugye, ahogy hallottuk, még az exponenciális fejlődés is exponenciálisan fejlődik).

Az Edukációszerda és a Finanszírozópéntek című bejegyzést a rendezvény egyik motorja, Rab Máté készítette. A fotókért a szerző, és Tóth Attila, DV Stúdió a felelős.

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő