Tőkebefektetőként beszáll az állami MFB Invest Zrt. az EU-Fire csoportba. Az EU-Fire neve leginkább a félbehagyott pályázatokról és a jelentős kormányzati támogatásokról lehet ismert, de a Buda-Cash-botrányban is jutott nekik szerep.
Miről van szó pontosan?
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) összefonódásokról szóló oldalán hétfőn jelent meg egy dokumentum, ami alapján az MFB Invest Zrt. és az EU-Fire Kft. még tavaly december 9-én szerződést kötött tőkebefektetésről. A bejelentés azt írja, az MFB Invest tőkeemelés útján részesedést kíván szerezni a kft.-ben, az EU-Fire Kft. a törzstőkéjét több ütemben, ázsiós tőkeemeléssel emelik fel. A tranzakció révén a jelenlegi tulajdonos, Kovács Péter Zoltán, valamint az MFB Invest Zrt. közös irányítást szerez a kft. felett.
Hogy mekkora befektetésről lesz szó, azt a GVH felé nem kell jelezniük, a Magyar Fejlesztési Bank alá tartozó MFB Invest viszont a honlapján azt írja,
legalább 500 millió forint tőkeigényű tranzakciókban vesz részt, elsősorban kisebbségi tulajdonosként, azzal a céllal, hogy a befektetést követő 4-7 éven belül eladhassa a részesedését.
Ez alapján feltételezhető, hogy a mostani befektetés értéke is minimum félmilliárd forint.
Megkerestük az MFB Invest Zrt.-t is, a válaszuk alapján az ügylet egy egészségipari beruházáshoz kapcsolódik, de további részleteket a GVH vizsgálatára hivatkozva nem közöltek. (A deal jelenleg a versenyhivatali jóváhagyásra vár.)
Simicskától a Buda-Cashig
A céget Kovács Péter még 2001-ben, egyetemistaként alapította, a magát családinak mondó vállalkozás a honlapján azt írja, „számos üzletágban otthon van a geotermiától az egészségiparon át a sertéstenyésztésig”. A cég tavaly év végén megkapta a NATO-beszállítói minősítést is, járművekhez és fegyverekhez gyártanak speciális alkatrészeket és eszközöket.
Az EU-Fire-ről bő egy éve írt hosszabb portrét a hvg.hu, Igazi NER-karrier: a cég, amelyiknek minden összejön, de leginkább az állami milliárdok címmel. A cikkből kiderül, hogy az EU-Fire számára az Európai Unió 39 millió eurót (akkori árfolyamon kb. 12 milliárd forintot) ítélt oda 2012-ben, amiből 7,4-et előlegként le is hívattak. A cég arra kapta a pénzt, hogy földhőerőművet építsen Battonyán, a teljes projekt ára 116 milliárd forint lett volna – azért csak volna, mert a 2021-es cikk alapján mégsem épül meg az erőmű, közel tíz év után más helyet kerestek. A projektre a pályázatot az EU-Fire egy kővágószőlősi szakmai céggel,
illetve az akkor még Simicska Lajoshoz, Orbán Viktor egykori barátjához tartozó Közgéppel nyújtotta be.
Kovács Péter akkor a hvg.hu-nak azt nyilatkozta, a projekt nem tart ott, hogy a milliárdok visszafizetése felmerülne, új helyszínt keresnek az EGS erőműnek.
A támogatás körül viszont nem ez volt az egyetlen furcsaság. A 24.hu egy éve kiderítette, hogy a támogatásból, pontosabban az abból lehívott közel nyolcmilliárd forintból 2,8 milliárd elúszott a Buda-Cash 2015-ös csődjével.
Battonya, Kiskunhalas, Mosonmagyaróvár
Nem csak a battonyai létesítmény nem fog megépülni: Kiskunhalason 1,3 milliárdot szántak kútfúrásra, de kiderült, hogy a térség nem alkalmas arra, hogy erőművet építsenek oda. A 24.hu cikke a be nem fejezett projektek közé sorolta a mosonmagyaróvárit is, itt azóta végül mégis sikerült befejezni a munkákat, január elején adta hírül a cég, hogy a város néhány héten belül átállhat a geotermikus energiára.
Szintén a hvg.hu cikke ír arról is, hogy a Nyírségben a kormány a csoport három beruházását is támogatta, a közel 10 milliárd forint 80 százaléka, azaz nagyjából 8 milliárd forint állami támogatás.
A borítókép csupán illusztráció, az izlandi Nesjavellir geotermikus erőműt ábrázolja / Fotó: Gretar Ívarsson
