Ugyan a jogállamiság miatti aggályokra hivatkozva az Európai Bizottság egyelőre nem adott zöld jelzést a 2021-2027-es EU-s források kifizetésére, azt már tudni, kire bízza a magyar állam a források kiközvetítését.
Az MBH Bank ajánlattevőként sikeresen vett részt az „MFB Pont Plusz vállalati hálózat kialakítása” elnevezésű európai uniós nyílt közbeszerzési eljárásban, és elnyerte a jogot a közvetítői feladatok folytatására, a Gránit Bankkal közös konzorciumban. Az MBH többségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc, a Gránit Bank pedig nemrég került a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe.
Mit fognak csinálni Tiborcz és Mészáros bankjai?
A 2021-2027-es EU-s költségvetési ciklusban ez a két hitelintézet üzemeltetheti az MFB Pont Plusz vállalati hálózatot. Ez az a rendszer, ahol az európai uniós fejlesztési programokban elérhető forrásokat igényelhetik a vállalkozások.
Az MBH Bank és a csoport korábbi tagbankjai (MKB, Takarék és Budapest Bank) az elmúlt nyolc év során a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) hitelintézeti partnereként, az MFB Pont hálózaton keresztül közel 30 000 kérelmet dolgoztak fel, és összesen 545 milliárd forintot meghaladó összegű forrást folyósítottak a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése érdekében, illetve a lakossági ügyfelek számára.
Ika, 2023. január 27.
Mészáros Lõrinc, a Mészáros Csoport érdekeltségébe tartozó Riva’s Hotels & Resorts tulajdonosa a Horvátország elsõ, Mariott brand alatt üzemeltetett szállodájáról szóló megállapodás aláírásán az isztriai Ikában 2023. január 27-én. A jelenleg építés alatt álló 187 szobás luxushotel, a Marriott Opatija az Opatija Riviéra Icici településén 2024-ben, legkésõbb 2025 tavaszán nyitja meg kapuit a vendégek elõtt.
MTI/Koszticsák Szilárd
A vállalkozások és magánszemélyek 2016-tól igényelhették a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által nyújtott hiteleket, amelyeket – többek között – technológiai fejlesztésre, innovációs célokra, foglalkoztatássegítésre vagy korszerűsítésre használhattak fel. Az önálló, teljes összegében visszatérítendő forrásokat kínáló hitelprogramok egységesen, a teljes futamidőre vetítve garantáltan kamatmentesen, míg a vissza nem térítendő támogatást is tartalmazó kombinált konstrukciók hitelrésze 1-2 százalékos kamat mellett volt elérhető.
EU-s pénz, az még nincs
A dolog szépséghibája, hogy egyelőre az érintett EU-források nem elérhetőek, hiszen a magyar igazságszolgáltatási reformmal több gondja is akadt az Európai Bizottságnak, amely a jogállamisági aggályok miatt egyelőre több forrás kifizetését is blokkolja Magyarország irányába. Ennek hátteréről részletesen itt írtunk.
A múlt hétre az is kiderült, hogy noha többen is november közepére várták az áttörést a magyar kormány és az EU tárgyalásában, nagyon úgy néz ki, hogy ez tovább húzódik. Kérdéses, hogy a jövő év első negyedév végén reális-e, hogy EU-s kifizetések induljanak el a leadott számlák után.
Az EU-s pénzek csúszása komoly tétel a költségvetésnek, ami sok brüsszeli számlát előre „meghitelezett”, a vállalati szférának, akik kénytelen eltolni a fejlesztéseiket, de még a lakáshitelen gondolkodóknak is komoly plusz kiadást jelenthet a megegyezés hiánya.
