A program második ütemében nem fizették ki az alvállalkozókat, Mészáros cége egyenként akár százmillió forinttal tartozik.
Az egyik legnagyobb vasúti fejlesztés költségeit 17 milliárd forinttal bővítheti a kormány, miközben a műszaki kivitelezés minősége jelentősen csökkenne – írja a Szabad Európa. A kormány ezenfelül nem kérne megítélt uniós forrásból, inkább a magyar adófizetőkre terhelné a költségeket. Az infrastrukturális fejlesztésről a soproni kihelyezett kormányülésen döntött a kabinet.
A GSM-R keretében az eredeti tervek szerint összesen 2225 kilométernyi hazai vasútvonal mentén épülne ki korszerű informatikai és hírközlési rendszer.
- A program első üteme már el is készült. 125 távközlési átjátszó tornyot építettek fel és ezer kilométeres nagyságrendben fektettek optikai kábeleket a vasútvonalak mellett.
- A második ütemre 2018-ban írták ki a közbeszerzést, amit a Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó R-Kord Kft. nyert el konzorciumban. A közbeszerzés értéke 58,8 milliárd forint. Ebből a Szabad Európa információi szerint mintegy húszmilliárd jön a CEF keretében, a fennmaradó részt pedig az IKOP-ból.
Százmilliókkal tartoznak az alvállalkozóknak
Az R-Kord viszont számos alvállalkozóját nem fizette ki. Több cégnek máig tartoznak az elvégzett munkák után járó, egyenként akár százmilliós nagyságrendet is elérő vállalkozói díjakkal. Az R-Kord Kft. – arra hivatkozva, hogy a közbeszerzési szerződés szerint erre nincs jogosultsága – nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére.
A Szabad Európa értesülése szerint a kormány
a már említett határozatban döntött is arról, hogy 17 milliárd forint plusz forrást ad a hazai költségvetési forrásból a GSM-R 2. befejezésére
– erről a februári soproni kihelyezett kormányülésen döntöttek.
A költségnövekedés mellett a lap egy forrása szerint a műszaki tartalom jelentős csökkentésébe is beleegyezett a kormány. Információik szerint a GSM-R 2. keretében az eredetileg tervezett 270 távközlési torony helyett csak
mintegy 130 darab épülne meg, míg a 2225 kilométernyi vasúti pálya helyett csak nagyságrendileg 1800 kilométeren húznák ki a korszerű száloptikás hálózatot.
Ez pedig jelentős színvonalesést jelent az eredeti tervekhez képest.
Várhatóan sorsra jut várhatóan például a teljes dél-balatoni vasút, a Budapest-Vác-Szob (nemzetközi vonal része), a Budapest-Szeged és a Dombóvár-Pécs közötti szakasz. Összesen mintegy 700 kilométernyi szakaszon hiányoznak majd a tornyok.
A szerződés újratárgyalása még nem kezdődött el, nagyságrendileg három hónap alatt születhet meg a döntés. A műszakilag várhatóan lebutított GSM-R azonban nem csak 17 milliárd forinttal lehet drágább a magyar adófizetőknek.
Nem kell az EU-s pénz, felkészül az OLAF
A kormány a lap információja szerint arra készül, hogy kivegye az IKOP-ból a GSM-R-t. Ha ez megtörténik, akkor uniós forrásból csak a beruházás ellenértékének CEF-es része érkezhet meg, a fennmaradó mintegy 37 milliárd forintot a magyar költségvetésből kell kipótolni. Navracsics Tibort már elvileg megbízták az erről szóló tárgyalásokkal az Európai Bizottsággal.
A kormány lépésének feltehetően két oka van:
- Az egyik, hogy a beruházás elvileg még a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklus keretében zajlik. Ha nem fejezik be a munkálatokat 2023 végéig, ugorhat az IKOP-os pénz. A kifizetetlen alvállalkozók hetek óta nem dolgoznak, és nem tudják, mikor kaphatják meg a pénzüket, így a kormány beláthatta: nem fogja tudni tartani a határidőt.
- Másrészt, a lap információi szerint a beruházás több eleme is nagyon silány, a tartós zavartalan működést veszélyeztető minőségben készült el. Ebben az esetben pedig akár az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálatot indíthat és ennek szintén lehet következménye, hogy végül nem fizet az Európai Bizottság.
- Ha pedig maradna az uniós finanszírozás, akár a késedelem, akár a hiányosságok miatt előállhatna az a helyzet, hogy az R-Kord-ot öt évre ki kellene zárni a közbeszerzésekből. A jelek szerint ezt is elkerülné inkább a kormány.
