Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Nagyon ráfaraghat Mészáros Lőrinc a Mátrai Erőmű megvásárlására

A napokban az Európai Unió új környezetvédelmi előírásokat fogadott el, amely miatt várhatóan több szénerőmű, így köztük a Mátrai Erőmű is, vagy bezárásra, vagy az eddigieknél jóval nagyobb beruházásokra kényszerül.

Mindemellett Magyarország is szerepel abban a tegnap publikált nemzetközi jelentésben, amely szerint a szénenergia túl sok támogatásban részesül. A 2020 utáni új környezetvédelmi előírások és az eltűnő támogatások drasztikusan érinthetik a szénerőművek, így a hazánk szén-dioxid-kibocsátásának 10%-áért felelős Mátrai Erőmű jövőjét is. Az erőmű most német többségi tulajdonban van (73%),  a 444 írt róla a múlt héten, hogy túladnának a paketten. A portál úgy tudja, hogy a MET mellett Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester, médiamágnás is érdeklődik az ország második legnagyobb áramtermelő erőműve után.

Az Európai Unió, minősített többséggel, de igen szoros tagállamok közötti vita és szavazás (igenek aránya: 65,14%, nemek aránya: 34,86%) után végleg elfogadta azt a referenciadokumentumot, amely a 2020 utáni időszakra meghatározza a nagy tüzelőberendezésekre vonatkozó új, kötelező szennyezőanyag-kibocsátási szinteket. Az új előírások hazánkban elsősorban az eladás alatt lévő Mátrai Erőmű jelenleg üzemelő lignittüzelésű blokkjait érintik. A Mátrai Erőmű évente több, mint 6 millió tonna szén-dioxidot bocsát ki, amely az ország teljes kibocsátásának több, mint 10%-át jelenti. Mindemellett óriási mennyiségű, egészségre káros kéndioxidot, nitrogénoxidot, és kifejezetten veszélyes szállóport is bocsát a légkörbe.

Mészáros Lőrinc Orbán Viktor kormányfővel. Fotó: kormany.hu

Mészáros Lőrinc Orbán Viktor kormányfővel. Fotó: kormany.hu

Mint általában a szén és ligniterőművek esetében, a Mátrai Erőmű (és annak új tulajdonosa) számára is elsősorban a kéntelenítés és a nitrogen oxidok leválasztása okoz majd komoly költségeket. Az erőműnek még sikerült megbirkóznia a 2016 január 1.-jén életbe lépett kibocsátási hatérértékekkel, de ez nagyon kevés ahhoz, hogy a most elfogadott, és 2020 után kötelező kibocsátási határértékeket (kéndioxid esetében 130 mg/Nm3; nitrogénoxid esetében 175mg/Nm3) akárcsak megközelítse.

Az új tulajdonosok 2021-ben vagy bezárják a jelenleg üzemelő lignittüzelésű blokkokat, vagy jelentős beruházást hajtanak végre rajtuk a következő néhány évben, de legkésőbb 2020-ig.

Elkésett vevők

Az új tulajdonosnak éppen azzal lesznek gondjai, ami eddig a vállalat jövedelmezőségét biztosította, azaz a meglévő lignitblokkokkal. A jelenlegi magyar energiapiaci körülmények és villamosenergia értékesítési árak mellett ezek a blokkok már alig tudják kitermelni az energiatermeléssel kapcsolatos tüzelőanyag-költségeket, valamint a légszennyezéssel kapcsolatos és szén-dioxid költségeket. A 2015-ös eredményekből jól látható, hogy az erőmű óriási összegeket volt kénytelen kiegyenlítő és helyettesítő energia vásárlásra költeni. Idén januárban az extrém hideg miatt le kellett állítani a lignitblokkokat, ami valószínűleg szintén megnövelte az ilyen irányú kiadásokat. A közel ötven éves működés nyomai a szakszerű karbantartási munkálatok ellenére is egyre markánsabban jelentkeznek az erőmű teljesítményén.

Rosszul felhasznált támogatások a szénágazatban

Egyelőre jelentősen hozzájárul a Mátrai Erőmű bevételeihez az is, hogy évek óta a kötelező átvételi rendszer legnagyobb kedvezményezettje, azaz mivel a

lignitblokkok a lignit mellett biomasszát is tüzelnek, a vállalat megkapja a megújuló energiaforrásból történő villamosenergia-termelés pénzügyi támogatását.

Ez a támogatás azonban, az Európai Unió új, téli klíma és energiacsomagja alapján akár jelentősen is csökkenhet 2020 után. Az mindenképpen kérdéses, hogy a biomassza alacsony hatásfokon történő együtt égetése a legrosszabb hatékonyságú fosszilis tüzelőanyaggal, a lignittel, milyen eséllyel pályázik bármilyen megújuló energia alapú pénzügyi támogatásra 2020 után.

Ehhez hasonló példák találhatók abban a friss nemzetközi jelentésben, amelyet az ODI (Overseas Development Institute) független nemzetközi szakértő intézet készített. A jelentés tíz európai uniós országból – köztük Magyarországról is – összegyűjtötte a szénenergia ágazatnak (szén alapú villamosenergia-ipar és szénbányászat) nyújtott állami támogatásokat, amelynek értéke 6,3 milliárd Euró évente. A jelentés mintegy 65 féle állami támogatást, azok eredményeit, az átláthatóságot, és a támogatások kivezetése érdekében tett lépéseket is értékelte. Magyarországról elsősorban a Vértesi Erőműnek nyújtott támogatások kerültek (pl. szénfillér) kiemelésre, amelyek a jelentés szerint a jelentős összeg ellenére nem átlátható módon, és nem eredményesen kerültek felhasználásra.

“A szénenergia ágazat óriási összegű támogatásokban részesült és részesül jelenleg is. Ezek akkor indokoltak és eredményesek, ha átlátható módon kerülnek felhasználásra és ha nem az átmenetet késleltetik, hanem az átmenetet segítik. Amíg ezek a támogatások felhasználhatók, addig kell hatékonyan hozzájárulniuk egy régió átalakításához. A Mátrai Erőmű kapcsán sem az az ideális cél, hogy meddig lehet még kitolni a jelenlegi lignitblokkok működését, hanem az, hogyan lehet segíteni a régió energetikai, gazdasági és szociális átmenetét annak érdekében, hogy egy helyi munkaerőre épülő megújuló energia központtá alakuljon” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője.

 

 

"Különös szervezetem van. Nem emlékszem rá, hogy munka közben valaha is elfáradtam volna, csak a semmittevés merít ki végképp."