Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

jakab luca

Mesterséges intelligenciával tört be az online műtárgypiacra Jakab Luca startupja

Jakab Luca startupja, az Artconscious online térben köti össze a kelet-közép-európai művészeket a legnagyobb kortárs művészeti nagyhatalmakkal. Mesterséges intelligencia segítségével, célzottan párosítja össze a fogyasztókat és az eladásra szánt alkotásokat, dizájn termékeket. Az a cél, hogy a kevésbé felkapott régiók alkotói is bekerüljenek a világ műkereskedelmi vérkeringésébe.

„Kezdetben azt sem tudtam, mi az, hogy befektetés, vagy startup. Azt hittem, minden kezdő vállalkozás startup, pedig ez egyáltalán nem igaz” – meséli Jakab Luca a kezdetekről. Ennek ellenére vállalkozni akart. Az akkoriban alapított, saját online galériájának koncepciójával szorgosan járta akkori lakóhelye, London kezdő vállalkozóknak tartott költségmentes képzéseit.

„Sok ingyenes tudás van, amit fel lehet szedni Londonban”

– mondja Luca, aki sokáig a Google helyi kampuszának coworking irodájában dolgozott. A bázis inspiratív munkakörnyezetet jelentett számára, ahol volt alkalma előadásokra is beülni. A fejtágítások nagy része arról szólt, hogy milyen lehetőségei vannak egy kezdő vállalkozónak az üzleti életben. Luca – aki ekkor már gyakornokokkal dolgozott az online galériája felépítésén – egy ilyen eseményen, a Startup Campuson találkozott a Hiventures kockázati tőkealap-kezelővel, ahol a befektetők fantáziát láttak az elképzeléseiben.

Jakab Luca // fotó: Sebestyén László

„Először 2016 őszén találkoztunk Londonban, a Startup Campus londoni magyaroknak szóló vállalkozói képzésén, ahol én is részt vettem a csapatok mentorálásában – mondja Pájer Donát, a Hiventures befektetési igazgatóhelyettese – Akkor még Art Smart Contemporary néven jelentkezett a programba és az ötlet is kicsit más volt, de aztán szép fokozatosan az ötletből egyre inkább egy vállalkozás kerekedett ki. Lucának már akkor határozott elképzelése volt, hogy összekösse a kelet-európai és az angol műtárgy piacokat. Aztán egy fél évvel később már a Hiventures színeiben találkoztunk újra, amikor jelentkezett az inkubációs programunkba.”

„Arra biztattak, hogy találjam ki az online galéria modell nagyobb, komplexebb verzióját” – meséli tovább Luca. A sikeres pitchelés után a magyar kockázati tőkealap-kezelő 9 millió forintot fektetett az Artconscious megvalósításába.

„Luca személyisége, karaktere egy nagy plusz volt a befektetés mellett, nagyon lelkiismeretesen és tudatosan alakította a vállalkozást.

A másik nagy pozitívum az volt, hogy egyszerre mozog a hazai és a londoni galériák világban is, így mind a tudása, tapasztalata mind pedig a kapcsolati hálója megvan. Ez egy olyan vállalkozás, amit ha valaki sikeresen meg tud valósítani, akkor biztos, hogy ő az” – mondja Pájer.

A Hiventures összesen eddig 179 millió Ft befektetéséről döntött, ezt több lépésben, mérföldkövekhez kötve adták. 2017-ben az inkubációs termékünknél lévő standard befektetési körökkel indultak, először 9 majd 30 millió forinttal. Ekkor a legfőbb cél az volt, hogy elkészüljön maga az oldal, elinduljon a szolgáltatás és megkapják az első visszajelzéseket arra, hogy ez egy valós piaci igény. Az Artconscious most a magvető fázisú befektetési programban van, a fő hangsúly már az ügyfélszerzésen van.

Ha itthon marad, eszébe sem jutott volna az online piactér ötlete

Luca világéletében művészetekkel akart foglalkozni. Sokáig szobrásznak készült, aztán felismerte: több affinitása van ahhoz, hogy már meglévő művészeti produktumokkal vagy alkotókkal foglalkozzon. London előtt kulturális szervezőként, főleg zenészekkel dolgozott a magyar fővárosban, ám egy idő után elege lett az éjszakai életből. „Mindig is izgatott a galériás színtér. Eldöntöttem, hogy adok magamnak egy évet és kimegyek Londonba. Kíváncsi voltam, mi van Budapesten kívül.”

A Mome-n elkezdett kulturális menedzser szakot végül az angol fővárosban fejezte be. Az egyetem alatt nemcsak tanult, de a gyakorlatok alatt volt lehetősége arra is, hogy belelásson a műtárgypiac világába is. Egy helyi galériában helyezkedett el, ahol az egyetem után rendes állásban maradhatott.

„Láttam, hogy milyen sokan rendelnek online műtárgyakat a világ különböző részeiből. Rájöttem, hogy csomó olyan online piactér van, ahol kifejezetten nagy értékű műtárgyakat árulnak”

– meséli Luca, aki hiába dolgozott Magyarországon is a kulturális szcénában, korábban itthon nem hallott hasonló üzleti modellről. „Ha itthon maradtam volna, valószínűleg soha nem jutott volna eszembe, hogy létrehozzak egy online művészeti piacteret.”

A fiatal iparágnak számító internetes műkereskedelem körülbelül 10-15 éve létezik, többnyire az angol és az amerikai piacon népszerű szolgáltatás. Luca az online piac globális vizsgálata során rájött arra, hogy ez nemcsak üzleti lehetőséget jelent, hanem esélyt a kevésbé ismert kelet-közép-európai művészet felvirágoztatására. „Ezekben a régiókban nagyon sok az alulreprezentált művész, dizájner, divattervező. Hiába tehetségesek, nem tudják, hogyan érvényesüljenek.”

fotó: Sebestyén László

Az Artconscious béta verzióját ez inspirálta. „Annyira egyszerűnek látszott. A művészek feltöltik a biográfiájukat, kiállítási listájukat és képeiket a műtárgyakról online, és ezzel átugranak egy csomó akadályt. Lerövidítjük az utat, amit be kellene járniuk ahhoz, hogy el tudják adni a műveiket.”

Egy szép műtárgy még nem minden

Az Artconscious csapata egyszerre lát el közvetítő és mentor szerepkört. Luca szerint a hazai művészek zöme alapvető hiányosságokkal küzd, sokan például nem tudnak annyira angolul, hogy hitelesen prezentálják magukat. Szintén gyakori, hogy a magyar alkotók a belföldi áraikat ügyesen lövik be, ám ugyanez a nemzetközi piacon már döcögősen megy. A megjelenés ugyancsak kardinális probléma: míg egy divattervezőnek vagy dizájnernek elengedhetetlen, hogy készítsen egy valamirevaló lookbookot vagy portfóliót, addig egy képzőművésznek ez már nem kulcskérdés. Pedig fontos lenne.

„Weboldal, annak angol verziója és Instagram. Ha ez a három megvan, az már csodának számít”

– sorolja Luca, hogy manapság milyen elemi dolgoknak kell meglennie egy művésznek akkor, ha valódi elérést akar. Az Artconsciousnál ezekben is segítenek, nemcsak árulják az adott művész alkotásait, hanem a portfóliókat is rendbe rakják. Utóbbinak még költségvonzata sincs.

Az elsősorban még kevésbé ismert művészek patronálásakor előfordul, hogy Lucáék kérnek fel valakit, sokszor viszont maguktól jelentkeznek a művészek. „Eleinte kevesebb szűrőnk volt, aztán egyre több lett. Rengeteg energiát kell belefektetnünk abba, hogy az alapoktól segítsük őket” – meséli Luca. A kiválasztásnál fontos szempont, hogy az alkotóval a későbbi együttműködés is sikeres legyen.

A válogatásnál egy kisebb csapat dizájnmenedzsment és kurátori szemmel is nézi a terméket és a művészt.

„Van olyan, akinek csodálatos az alkotása, de nem lehet vele könnyen együtt dolgozni” – hangsúlyozza Luca, hogy egy szép műtárgy még nem minden. Luca szerint a műtárgyak árazásánál rengeteg minden döntő: ki prezentálja a művészt, milyen a műtárgyak minősége, valamint az alkotónak mennyire van koncepciója és hosszú távú elképzelései. Szintén kiemelendő a művész háttere is, ami nemcsak szakmai, de marketing szempontból is fontos.

Hangsúlyos, hogy egy történetre mennyire lehet építeni és mennyire reprezentálja azt, amihez az emberek tudnak kapcsolódni.”

Az individuális alkotóktól az eladott termékek eladása esetén 20-40 százalékos jutalék jár az Artconsciousnak, ez az összeg az „offline galériák” esetében 50-50 százalékot jelentene. A céges partnerekről, a partnergalériáktól és a műtárgyvásárokról ellenben havi fix összeget kérnek.

Kultúra + AI = Artconscious

„Az oldal méri a látogatók kereséseit és ezek alapján ajánl műtárgyakat a vevőknek” – meséli Luca az oldal működéséről. A műtárgypiac és a mesterséges intelligencia párosítása első körben szokatlannak tűnik, azonban Lucáék esetében működik.

Egy programozócsapattal közösen fejlesztették ki az egyelőre „bébicipőben járó” algoritmust, ami azt vizsgálja, mire keresne rá a vevők a műtárgyvásárlás során.

A mesterséges intelligencia használata nem ütközik a GDPR-ral, mivel nem a személyes adatok felhasználásáról van szó, hanem keresési mintázatok, trendek megfigyeléséről. Ezt a nagy online piacterek már régen használják, hogy felhasználóiknak releváns, az ízlésüket tükröző termékeket tudjanak ajánlani.

Jakab Luca // fotó: Sebestyén László

A további fejlesztéshez tőke szükséges, a Hiventurestől kapott befektetés nagy részét erre költik majd, de keresnek kisebb befektetőket is. Az egyik tervük az, hogy maguk az eladó művészek is lássák, hogy kik érdeklődnek az ő termékeik iránt, mert ez nekik is nagy segítség lehet. Az adatokból Lucáék a trendeket is fel tudják mérni.

„Nem önmagát a felhasználót szeretnénk megismerni. Az emberek nem szeretik, ha a digitális technológia által kiszámíthatóvá válnak. Inkább egy tágabb nézőpontból vizsgálnánk a piacot, amihez sok ország sok adata szükséges.

Átlagosan tizenötezer oldallátogatónk volt, amivel lehet már valamit kezdeni, de ez még távol van attól, amit el szeretnénk érni.”

A csapat most a mesterséges intelligencia fejlesztésén dolgozik, valamint kiterjesztett valóság és virtuális valóság partnerei különböző izgalmas projektek megvalósításán. „Szeretnénk, ha lenne saját mobil applikációnk. Sok múlik a marketingen is, ami a büdzsénk nagy részét el is viszi” – mondja. Luca szerint az online galériák megjelenése nem árt a klasszikus galériáknak, inkább kiegészíti azokat. „Az online műtárgyvásárlás legnagyobb akadálya, hogy az emberek nagy része szeretné élőben látni, vagy megfogni a műtárgyat. Éppen ezért ma már számos galéria rendelkezik kiterjesztett, vagy virtuális valóság funkciókkal.

Kiválasztják a műtárgyat, beszkennelik a szobát, az alkalmazás pedig érzékeli a szoba méreteit, és ez alapján virtuálisan engedi, hogy a potenciális vásárló virtuálisan behelyezze az alkotást a saját otthonába.

Jó lenne, ha a galériák nem konkurenciaként tekintenének az online eszközökre, hanem mint egy kiegészítőre.”

„Igen sok nagymúltú, kitűnő galéria ment tönkre az elmúlt öt évben a nemzetközi művészeti színtéren. Az online kereskedelem terjeszkedése ennek csak részben oka, a műtárgypiac más történései, például a művészeti vásárok hihetetlen elszaporodása és a részvétel kényszere is gerjesztik ezt a folyamatot” – mondja Spengler Katalin műgyűjtő.

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a klasszikus galéria modell megújulás elé néz a közeli jövőben. Ugyanakkor a műtárgy eladásnak mindig is rendkívül fontos eleme volt a galerista, kereskedő és a vásárló közötti személyes kapcsolat.”

A műgyűjtő jó kezdeményezésnek tartja az Artconscioust. Szerinte nem egyszerűen piactérről van szó, hanem olyan platformról, mely izgalmas információval szolgál azoknak a fiataloknak, illetve kezdő vásárlóknak, akik nem elég jártasak a művészeti világban. „Felhívja a figyelmet az aktuálisan e kör számára érdekes művészeti vásárokra, nemzetközi biennálékra, kiállításokra is, illetve a művészekkel készített interjúk révén is lehetőséget ad. Arra ösztönzi a vásárlókat, hogy tájékozódjanak a színtérről is, a művészekről is, az ilyen jellegű marketinget nagyon jónak tartom. Valószínűleg az árak alacsonyan tartása miatt a felkínált műtárgyak minősége viszont nem nevezhető egyenletesnek, de a művek sokszínűsége, sokfélesége vonzó lehet az érdeklődőknek” – mondja a műgyűjtő.

Az Artconscious piaci előnye a többi nemzetközi online kereskedelemhez képest abból fakadhat, hogy elsősorban a kelet és közép-európai műtárgyakra és dizájntermékekre fókuszál. „Az amerikai és angol műtárgypiac izgalmasnak tartja a feltörekvő régiókat, vagy ahol politikailag érdekes dolgok történnek.

Ezekben az országokban a művészeknek sokkal erősebb a mondanivalójuk, a műveknek erősebb az üzenetük.

Őket sokkal jobban érintik a társadalmi, gazdasági, politikai változások és a művek szakmai szemmel is izgalmasabbak, mint a kommercializált angol és amerikai piac.”

„Startupok természetéből adódik, hogy a korai szakaszban a növekedésre koncentrálnak, így az ügyfélszám és a tranzakciók számának növekedése ami jelenleg a legfontosabb. De remélhetőleg pár éven belül cashflow pozitív is lesz a cég” – mondja Pájer Donát.

Luca nem tagadja, hogy a startup modell sikeres megvalósításában vannak nehézségek, mert gyorsan kell elérni az eredményeket, sok bizonytalanság közepette. „Vannak nehéz időszakok, folyamatos tőkebevonásra van szükség. Optimistának és kitartónak kell lenni. Három-négy éven belül már önfenntartóak és profitábilisak leszünk.”

fotók: Sebestyén László

 

"Az üzlet üzleti része sosem érdekelt igazán"

Hugh Hefner, a Playboy magazin alapítója