Generációkon átívelő üzletek – amit elvett a XX. század, visszaadják az utódok

Sok olyan történet került a februári lapba, ami részben arról szól, hogy a XX. század viharai és a szocializmus hogyan akasztotta meg virágzó családi cégek és ágazati integrációk létrejöttét – a történelem miatt elvesztegetett évtizedek lemaradását az utódok igyekeznek pótolni. Mindenki más stratégiával.

Bővebben

Lehet a mesterséges intelligencia az emberiség nagyszerű, de utolsó találmánya?

Isaac Asimov megdöbbentően pontosan látta előre a jövőt – a mi jelenünket. Robottörténetei több mint 60 évvel ezelőtt születtek, mégis elképesztő megérzésekkel vázolják fel mindazt, ami jelenleg a szemünk előtt zajlik.

Ott van például a Rabszolga, 1957-ből. Ebben egy EZ-27 nevű robot egy világhírű tudós könyvének kéziratát veszi a kezébe, pár perc alatt figyelmesen átlapozza, majd így szól: „Rendkívül alapos könyv, és csekély számú hibát találtam. A 27. oldal 22. sorában „poiztív” szerepel pozitív helyett. A 32. oldal 6. sorában a vessző felesleges…” Ettől a professzor szinte sokkot kap. Egyrészt megalázva érzi magát, hogy egy gép hibát talált a munkájában, másrészt feldereng előtte a jövő: a gépek teljesen elveszik még a hozzá hasonlóan kvalifikált emberek munkáját is. Ismerős, igaz?

Asimov EZ-27-es robotja kéttonnás volt, míg manapság a hasonló feladatokat szoftverrobotok végzik, de a helyzet és az arra adott emberi reakciók bemutatása tökéletes. Az igazi „aha-élmény” mégis akkor jön el, amikor a könyvben szereplő Amerikai Robot vállalat képviselője kijelenteti a robot árát firtató kérdésre, hogy

a robot nem eladó, azt kizárólag bérbe lehet venni – mindössze havi 1000 dollárért. „Robot as a Service”.

Asimov azt is megjósolta, hogy mindössze egy emberöltő alatt lezajlik a robotok és a mesterséges intelligencia (MI) forradalma. Az Elkerülhető konfliktus című könyvben, 1950-ben bukkannak fel a Gépek. A Gépek irányítják a közlekedést, energiaellátást, egészségügyet, az egész világgazdaságot, megszüntetve ezzel az évszázados pazarlást és hiányt, a háborúkat és konfliktusokat. Egyszer csak mégis  kisebb hibák mutatkoznak világszerte. A Gépek ezekről természetesen tudnak, de szerintük „a dolog nem igényel magyarázatot.” Kiderül, hogy a Gépek maguk okoznak itt-ott zavarokat a rendszerben, hogy ezzel célzottan eltüntessék a gépellenes Emberiségvédő Társaság képviselőit a politikai-gazdasági színtérről. Teszik mindezt azért, hogy az emberiség egészének érdekét, a konfliktusmentes, globális társadalmi jólétet szolgálják. Ezt pedig csakis a Gépek tudják biztosítani…

Asimov világában a robotok alapvetően jók. A kitörölhetetlenül beléjük programozott Három Törvény nem teszi lehetővé, hogy ártsanak az embereknek.

De a Gépek már maguk hozzák létre a „nulladik törvényt”, ami az egyedi emberek érdekei elé helyezi az emberiség érdekeit.

A baj csak az, hogy az „emberiség érdeke” már nagyon nehezen határozható meg egyértelműen. Mi történik, ha a Gépek úgy gondolják, hogy jobb volt nekünk a kőkorszakban? Manapság sok ismert ember emeli fel a szavát azért, hogy szabályozzuk az MI-t, mert ha ezt nem tesszük, az első szuperfejlett, önmagát is fejleszteni képes mesterséges intelligencia lesz az emberiség legfontosabb – és egyben utolsó találmánya.

Elon Musk szerint elég lehet egyetlen pontatlanul megfogalmazott parancs, és az azt mindenáron végrehajtani akaró MI minket is elpusztít. Ha például utasítjuk, hogy szüntesse meg a spameket, buzgó igyekezetében könnyen eltüntetheti a spameket gyártó emberiséget.

Ma még nem létezik a Gépekéhez hasonló erős mesterséges intelligencia, nem tudjuk, milyen irányt vesz a fejlődésük; ha úgy tetszik, a Gépek csatája még nem dőlt el.

Én Asimovnak szurkolok.

 

Tanács Zoltán,
az IFUA Horváth & Partners partnere.

A vendégszerzők külsős szakértők, nem a Forbes szerkesztőségének tajgai, véleményük nem feltétlen tükrözi a Forbesét.

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő