Amikor július 6-án a világbajnokságról kieső amerikai férfi válogatott Belgium elleni csalódást keltő, 4–1-es vereségének utolsó percei peregtek, a Fox televízió kommentátora, John Strong közvetlen üzenetet intézett a képernyők előtt ülő mintegy 30 millió amerikai nézőhöz.
„Ha tetszett, amit eddig láttak, akkor támogassák a helyi csapatukat – mondta Strong a teltházas seattle-i Lumen Fieldről, amelyet 66 925 néző töltött meg. Ez több mint kétszerese annak a 31 ezres átlagos nézőszámnak, amelyet a Seattle Sounders az idei szezon első hat hazai MLS-mérkőzésén ugyanebben a stadionban produkált. – Nem kell négy évet várniuk arra, hogy újra focit nézzenek. Ez egy gyönyörű sport.”
Az amerikai profi ligára, az MLS-re sokáig csak másodlagos szereplőként tekintettek, akár a világ elit futballbajnokságaihoz, akár az amerikai profi sportligákhoz viszonyítva. A liga azonban régóta úgy tekint az idei, amerikai rendezésű világbajnokságra, mint egy új növekedési korszak fordulópontjára – különösen Lionel Messi érkezése óta, aki a liga történetének legnagyobb sztárja. Vasárnap a 39 éves klasszis Argentínát vezeti pályára a Spanyolország elleni világbajnoki döntőben, miközben a torna gólkirályának járó Aranycipő megszerzéséért is harcban áll. Szerdán pedig Messi klubja, az Inter Miami a világbajnokság miatti hét hetes szünet után folytatja szereplését az MLS-ben.
A liga vezetői bíznak abban, hogy az idei világbajnokság által felkorbácsolt futballőrület hosszú távon is meghozza a gyümölcsét – ahogyan az 1994-es, szintén az Egyesült Államokban rendezett vb is végül az MLS megszületéséhez vezetett.
A liga mind a 30 klubja állítólag legalább 500 ezer dollárt fektetett abba a reklámkampányba, amely ezen a héten indult „Köszönjük, világ, innen már mi visszük tovább” szlogennel. Emellett 22 csapat „az első meccs a miénk” akcióval ingyenjegyeket kínál, hogy új szurkolókat csábítson a stadionokba.
„A világbajnokság segíthet felébreszteni az érdeklődést és kialakítani a szurkolói kötődés első szintjeit, a mi feladatunk pedig az, hogy ebből tartós szokásokat építsünk – mondja az amerikai Forbesnak Camilo Durana, az MLS üzleti igazgatója. – Nem hiszem, hogy ennek a hatását rövid távon könnyű lesz mérni.”
Csúcson az értékeltségek, a befektetők azonban szkeptikusak
Amit viszont könnyű nyomon követni, az az MLS-klubok értékének látványos növekedése. Az év elején a Sporting Kansas Cityt – amely Észak-Amerika egyik legkisebb sportpiacán működik – mintegy 700 millió dollárért adták el. A liga 30 klubjának átlagos értéke ma már 731 millió dollár, szemben a tíz évvel ezelőtti 185 millióval. Az MLS ráadásul hét klubbal képviselteti magát a világ 30 legértékesebb futballcsapata között. Közülük az 1,35 milliárd dollárt érő Inter Miami két NHL-csapatot is megelőz értékben, és már csak néhány MLB-franchise előzi meg.
Ugyanakkor több, a sportágban aktív bankár és befektető úgy véli, hogy az MLS-klubok értékeltsége gyorsabban nőtt, mint amit a gazdasági alapok indokolnának.
Ahogy az amerikai válogatott négyévente újra és újra komoly világbajnoki menetelésben reménykedik, hogy aztán a nyolcaddöntőben falba ütközzön, ezek a szakértők is azt kérdezik: vajon az MLS is örökké csak a következő nagy áttörésre fog várni?
„Sok amerikaival beszélek, akik egyszerűen kiszorultak a hazai piacról az árak miatt – mondja Alexander Jarvis, a futballpiaci felvásárlásokkal és vállalatfelvásárlásokkal foglalkozó tanácsadó cég, a Blackbridge Sports alapítója. – Szerintem azok keresték a nagy pénzt ebben az üzletben, akik már 10–20 évvel ezelőtt benne voltak.”
Az MLS értéknövekedésének egyik legerősebb hajtóereje az, hogy általában is robbanásszerűen nőtt az érdeklődés a sportcsapatok tulajdonlása iránt. A fokozódó kereslet az NFL-csapatok átlagos értékét 7,1 milliárd, az NBA-franchise-okét pedig 5,4 milliárd dollárra emelte, így azok a befektetők, akik nem engedhetik meg maguknak ezeket a ligákat, olcsóbb alternatívák után kezdtek nézni. Csakhogy ma már a Forbes öt MLS-klubot is legalább egymilliárd dollárra értékel, így a liga már korántsem számít akkora üzletnek, mint korábban. Fontos tudni, hogy az amerikai sportligák zártak, a csapattulajdonosok döntenek arról, hogy engednek-e új franchise-t indulni.
A sportcsapatokat jellemzően az árbevételük többszöröse alapján értékelik, az MLS-klubok átlagos, 731 millió dolláros értéke pedig az előző szezon becsült átlagos árbevételének 8,9-szerese. Ez ugyan elmarad az NBA 12,9-szeres és az NFL 10,7-szeres szorzójától, de megegyezik az NHL 8,9-szeres értékével, és meghaladja az MLB 7-szeres mutatóját – vagyis jelentős jövőbeli bevételnövekedést áraz a piac.
A férfi labdarúgás világában ez még inkább kivételesnek számít: az MLS magasabb árbevétel-szorzón forog, mint olyan európai élcsapatok, mint a Premier League-ben szereplő Manchester United (8,3-szoros) vagy a La Liga óriása, a Real Madrid (7,5-szeres), és messze meghaladja a kisebb klubok és bajnokságok értékeltségét. Persze az is igaz, hogy az európai gigászok jóval nagyobb bevételt képesek termelni egy évben, mint az MLS-csapatok.
„Ha befektető lennék, szerintem Európa érdekesebb lenne, mert ott egyes klubokat akár az éves árbevételük egyszereséért vagy kétszereséért is meg lehet venni. Amerikában erre egyszerűen nincs lehetőség” – mondja Jarvis.
Ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az MLS üzleti teljesítménye valóban javuló pályán van – különösen az Inter Miaminál. A klub becsült árbevétele a Messi érkezését megelőző, 2022-es 56 millió dollárról tavalyra közel négyszeresére, 200 millió dollárra nőtt, amivel a liga legnagyobb bevételét érte el. (Csak összehasonlításképp: a Real Madrid vagy az FC Barcelona éves árbevétele ennek nagyjából ötszöröse.)
A Messi-hatás
„Sokan azt hitték, hogy Lionel Messi ide már csak levezetni érkezik, de ennek épp az ellenkezőjét tette – mondja Durana az októberben az Inter Miamival 2028-ig szerződést hosszabbító klasszisról. – A legmagasabb szinten versenyez. Nem szeret cserét kérni vagy lecserélve lenni. Elég megnézni, mit művel a világbajnokságon – ez annak az eredménye, hogy évek óta a Major League Soccerben készül.”
Az MLS a játékosállományát is tovább erősítette. A Los Angeles FC tavaly megszerezte a Tottenham Hotspurtől a dél-koreai sztárt, Son Heung-mint, azóta pedig Antoine Griezmann is az Atlético Madridtól az Orlando Cityhez igazolt, míg Robert Lewandowski a Barcelonát hagyta el a Chicago Fire kedvéért. A milliárdos Peter Mallouk tulajdonába került Sporting Kansas Cityt jelenleg azzal hozzák hírbe, hogy szeretné megszerezni a Liverpooltól távozó egyiptomi szélsőt, Mohamed Szalahot.
A liga abban is bízik, hogy a 2027–2028-as idénytől bevezetendő menetrendváltás – amely a februártól decemberig tartó szezont a nemzetközi gyakorlathoz igazodó, júliustól májusig tartó versenynaptárra cseréli – megkönnyíti majd a játékosok átigazolását más ligákból, miközben a nyári időszak szabaddá válik a nemzetközi tornák számára.
„Messi egyszeri és megismételhetetlen játékos, ezért nehéz elképzelni még valakit, aki ekkora hatással lehetne a ligára. Ugyanakkor szerintem sok kiváló futballista szeretné követni a példáját – mondja Bret Myers, a Villanova Egyetem sportgazdasági professzora, aki korábban három MLS-klub tanácsadójaként is dolgozott. – Az egyik legnagyobb előnyünk, hogy az ide érkező játékosok olyan életminőséget kapnak, amellyel kevés hely tud versenyezni.”
Előnyök Európával szemben?
Az MLS szó szerint is növekedett az elmúlt években. Az elmúlt 11 év során 12 új csapattal bővült a liga, amelyek közül hét ma már a tíz legértékesebb MLS-klub közé tartozik. Köztük van a San Diego FC is, amely tavaly rekordot jelentő 500 millió dolláros belépési díjat fizetett azért, hogy a liga 30. csapataként csatlakozhasson. Eközben 2018 óta kilenc, kizárólag futballra tervezett stadion épült. A legújabb az Inter Miami 26 700 férőhelyes Nu Stadionja, amely idén tavasszal nyílt meg, jövő nyáron pedig a New York City FC is elhagyja a Yankee Stadiont, és új, Queensben épülő otthonába költözik.
Ezek a modern létesítmények lehetővé teszik az MLS-klubok számára, hogy egyre fontosabb bevételi forrásokat aknázzanak ki – például a prémium ülőhelyek értékesítését. A korszerű edzőközpontokkal együtt pedig éles kontrasztot jelentenek az európai futballhoz képest, ahol a stadionok gyakran több évtizedesek, felújításukat vagy lecserélésüket pedig sokszor a helyi építési szabályok és a bürokratikus akadályok nehezítik.
Az MLS-nek ugyanakkor vannak olyan előnyei is a tengerentúli bajnokságokkal szemben, amelyek Európában nem léteznek. A legfontosabb ezek közül a kiesés hiánya: mivel nincs feljutási-kiesési rendszer, egyetlen klubnak sem kell attól tartania, hogy egy rossz szezon után drasztikusan visszaesnek a bevételei. Ez a pluszkockázat Európában lefelé nyomja az eladásra kerülő klubok értékét.
Csalódások és kiszorító hatás: honnan lesz pénz?
Másfelől azonban az MLS-klubok bevételei továbbra is elmaradnak európai riválisaikétól. Még a Premier League középmezőnyébe tartozó csapatok, például az Everton vagy a Fulham is évi 250 millió dollárnál nagyobb árbevételt termelnek, miközben számos MLS-franchise még mindig küzd stabil szurkolótáborának kiépítésével.
Tavaly, illetve az idei szezon első három hónapjában átlagosan mintegy 22 ezren látogattak ki az MLS-meccsekre, ami elmarad a Messi első teljes amerikai idényében, 2024-ben felállított 23 300 fős rekordátlagtól. Még a liga legnépszerűbb csapata, az Atlanta United FC is – amely idén átlagosan 37 600 néző előtt játszik – csupán félig tölti meg a 71 ezer férőhelyes Mercedes-Benz Stadiont, amely az NFL-ben szereplő Atlanta Falcons otthona is.
A televíziós nézettség sem alakult sokkal kedvezőbben.
A 2025-ös szezon felénél Don Garber ligabiztos elárulta, hogy az Apple TV-n közvetített MLS-mérkőzések átlagosan 120 ezer egyedi nézőt értek el, ami ugyan 50 százalékos növekedést jelentett 2024-hez képest, de az eredményeket visszafogta az úgynevezett „dupla paywall”: a nézőknek az Apple TV-előfizetés mellett az MLS Season Passra is külön elő kellett fizetniük. (A teljes alapszakaszt tekintve – az amerikai és kanadai hagyományos televíziós közvetítésekkel együtt – a liga heti átlagban 3,7 millió élő mérkőzésnézőt ért el.) Idén, a nagyobb közönség reményében, az MLS minden mérkőzését elérhetővé tette a hagyományos Apple TV-előfizetés részeként. Bár a streamingnézettség részletes adatait továbbra sem hozta nyilvánosságra, az összesített élő nézőszám már heti 7,9 millióra emelkedett, ami mérkőzésenként valamivel több mint 500 ezer nézőt jelent.
A közelmúltban egy másik fontos változás is történt: az MLS és az Apple három és fél évvel előrébb hozta a szerződés lejáratát, így az megállapodás 2029-ben fut ki. Ez újra napirendre tűzte a kérdést, mi következik ezután. Garber áprilisban egy podcastban arról beszélt, hogy a közvetlen előfizetéses (direct-to-consumer) modell jelenti a sportközvetítések jövőjét, ugyanakkor az MLS „túl korán lépett erre az útra”, amikor 2022-ben aláírta a sajtóértesülések szerint tíz évre és 2,5 milliárd dollárra szóló megállapodást az Apple-lel.
„Szerintem az MLS is elismerné, hogy az Apple-lel kötött partnerség kezdetben nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – mondja egy, az MLS-ügyletekben is dolgozó sportpiaci befektetési bankár, aki névtelenséget kért, hogy ne veszítse el üzleti kapcsolatait a ligával. – A 2029-es szerződéshosszabbítás komoly lehetőséget jelent arra, hogy ezt kijavítsák, és a ligát ismét a megfelelő pályára állítsák.”
Ennek ellenére, miközben számos nagy észak-amerikai sportliga továbbra is egyre magasabb összegeket kap a közvetítési jogaiért – szemben sok európai bajnoksággal, amelyeknek stagnáló vagy akár csökkenő díjakkal kellett beérniük –, sok médiapiaci elemző azt kérdezi,
marad-e még elegendő pénz a televíziós társaságoknál olyan ligák számára, mint az MLS, miközben egyszerre tárgyalják újra szerződéseiket az NFL-lel, az MLB-vel és más nagy sportligákkal is.
„Nem hiszem, hogy már itt lenne az ideje a következő médiapiaci szerződésről beszélni – mondja Durana. – Jelenleg az Apple a partnerünk, és elégedettek vagyunk.”
A piac hamarosan ítéletet mond
A bizonytalan növekedési kilátások miatt ugyanakkor egyes, kedvezőbb befektetési lehetőségeket kereső befektetők úgy vélik, hogy Észak-Amerikában más futballbajnokságokban jobb üzletet találhatnak. A mexikói Liga MX hasonló nézőszámot produkál a stadionokban és az amerikai televíziókban, mint az MLS, és sok esetben jövedelmezőbbnek is tartják.
A Forbes becslése szerint ugyanis az MLS 30 klubjából 19 működési szinten veszteséges volt 2025-ben.
Tavaly egy amerikai befektetői csoport több mint 120 millió dollárért vásárolta meg a Querétaro FC-t, az Atlas FC pedig idén áprilisban becslések szerint 250 millió dollárért cserélt gazdát – vagyis mintegy 200 millió dollárral olcsóbban, mint amennyire a Forbes az MLS legkevésbé értékes klubjait taksálja.
Az egyik ilyen, a liga alsó értékkategóriájába tartozó klub, a Forbes által nemrég 445 millió dollárra becsült Vancouver Whitecaps 2024 óta eladó. A csapat vezérigazgatója, Axel Schuster januárban arról panaszkodott, hogy jelenlegi vancouveri helyzetében „még a klub egyetlen százalékát sem akarja senki megvenni”.
Áprilisban ugyanakkor egy Grant Gustavson vezette befektetői csoport – amelynek vezetője a milliárdos Tamara Gustavson fia – ajánlatot tett a klub megvásárlására és Las Vegasba költöztetésére. Ez azonban egy lehetséges jövőbeli MLS-bővítési piacot venne ki a liga kezéből.
John Fisher milliárdos tavaly nyáron szintén piacra dobta a San Jose Earthquakes klubot, de egyelőre nincs hír érdeklődőről a Forbes által 550 millió dollárra értékelt franchise iránt. Az új tulajdonosnak ráadásul várhatóan jelentős összeget kellene költenie a 18 ezer férőhelyes PayPal Park felújítására vagy teljes átépítésére, mivel a stadion jóval kevesebb prémiumszolgáltatást kínál, mint a liga hasonló létesítményei.
A két klub értékesítése sokat elárul majd arról, hol húzódik valójában az MLS-klubok értékeltségének alsó határa. Minél tovább maradnak vevő nélkül, annál inkább erősödhet az a benyomás, hogy a liga értékeltségi lufija elérte a plafonját.
