Isten selejtet nem teremt

 Böjte Csaba tud valamit, amit az eddig Forbes-címlaposok nem tudtak. Megérkezett, beállt a kamera elé (a kettő között 30 másodperc, ha eltelt) és 15 perc múlva távozott. Sokan szerettek volna […]

Bővebben

Menő dokumentumfilmet kalapoztak össze az IndieGoGo-n a magyar videojáték hőskoráról

Közösségi finanszírozással dobták össze a pénzt a rajongók a díjnyertes Vakondok című dokumentumfilm-sorozat gyűjtői verziójára, amely a videojáték-fejlesztés magyarországi hőskorának állít emléket, méghozzá nonprofit módon, csak a emlékek megőrzése és feldolgozása okán.

Magyarország egykor a kelet-európai szoftverpiac nagykutyájának számított. Az olyan cégek, mint a Novotrade, a Philos Labs vagy a Digital Reality minőségi, sőt egyenesen megdöbbentő játékszoftvereket hoztak tető alá, a sikerszéria pedig a ’80-as évektől a kétezres évek elejéig tartott. Ebből a korszakból merít Matusik Szilárd (producer, vágó, rendező) underground kultúrával foglalkozó dokumentumfilm-sorozata, a Vakondok negyedik része, ami a ’90-es évekig bezárólag foglalkozik a hazai játékfejlesztéssel.

Videojáték határok nélkül

Matusik Szilárd régi motoros a magyar médiában. Saját cége, a Flame Film régebben utómunkákkal foglalkozott, többek között a Játék határok nélkül és a Brandmánia viseli magán a vállalkozás kéznyomát. Matusik azonban elsősorban a Vakondok-sorozattal vált ismertté, melynek minden része egy másik underground szcénára fókuszál. A 2014-es Vakondok 3 – Út a felszínre a kiadók által ignorált magyar zenészek internetes előretörését mutatja be, a Los Angeles-i Action On Film fesztiválon is tarolt: elnyerte a legjobban vágott dokumentumfilm díját, és második lett a legjobb dokumentumfilm kategóriában.

A sorozat nonprofit kezdeményezés, az epizódokat bárki ingyen megtekintheti, a magyar játékos közösség lelkesedése azonban töretlen, így Szilárd indított egy közösségi finanszírozási kampányt az IndiGoGo nevű oldalon, hogy elkészülhessen a Vakondok 4 gyűjtői Blu-ray kiadása is. A projektre 12 500 dollárt, azaz 3,5 millió forintot kért, melyet az oldalon látható diagram szerint kívánt elosztani, 500 legyártható példánnyal számolva. Bár a közösségi finanszírozás egy kifejezetten magyar közönségnek szóló projekt esetében nem tűnik túl jó ötletnek, Szilárd sikerrel járt, a Vakondok 4 pedig egy héttel a gyűjtés lezárása előtt beszedte a szükséges összeget –

a cikk írásakor valamivel több mint 13 ezer dollár van a számlán.

„Ha elérnénk a dupla árat, és ezer példányt tudnák gyártatni, a gyártástechnológia miatt csökkenne a darabonkénti ár, maradna egy kis plusz pénz, de azt is visszaforgatnánk” – mondta Szilárd, aki az MTVA egy régi videojátékos műsorának epizódjait is szívesen látná a lemez extrái között, ezek azonban jogdíjasak, így még kérdéses, hogy felkerülhetnek-e rá valaha. Az 500 példányon túl, ha készül is még néhány korong, forgalomba biztos hogy nem kerülnek, de Matusik szívesen felajánlaná őket könyvtáraknak.

Márpedig a Vakondok 4 gyűjtői kiadása már csak tartalma folytán is könyvtárba való csemege, hiszen a 99 perces filmen túl 40 órányi extra anyagot is tartalmaz, melyek mind-mind értékes perceket jelenthetnek a magyar játékfejlesztés mindezidáig csak szellősen dokumentált hőskorszakát kutató gamereknek. Egy ilyen film elkészítése azonban drága mulatság, így az első három felvonás zsebből történő finanszírozása után Matusik és csapata támogatókat is bevont a Vakondok 4-be.

Iparral a játéktörténelemért

A film végén is bemutatott három vállalkozás jórészt mecénás, amelyek összesen 30 millió forinttal támogatták meg a Vakondok 4-et. Ehhez jött még hozzá a magyar állam 10 milliós hozzájárulása, a 40 milliós összeg pedig Szilárd bevallása szerint az utolsó fillérig el is ment a filmre – még így is jól jöttek a baráti szívességek.

A támogatók érdekessége, hogy egyik sem videojátékokkal foglalkozik. Az Ungvári Works Kft. és a Varrivál kft. elsősorban gyártással foglalkoznak, az Ezerkert program mögött álló Fruitmarketing kft. pedig elsősorban a hozzá ezer oldalról csatlakozó gyümölcsforgalmazók és azok projektjeinek népszerűsítésével – egyik sem echte gamer téma. A paradoxon feloldásának kulcsa:

munkaerőhiány.

Matusik szerint egyrészt személyes kötődésből segítették a munkát, másrészt a fiatalokhoz szerettek volna így eljutni. Ezt segítette, hogy a GameStar magazin hazai weboldala 30 héten keresztül heti egy werkfilmet lehozott, ezek végén pedig szerepeltek a támogatók is, avagy tartós megjelenést kaptak a pénzükért, amely ráadásul pont az általuk célbavett fiatal érdeklődőkhöz jutott el.

„Több összetevője van, hogy miért”

– válaszolta Ungvári Ferenc, a tavaly 379 millió forintos árbevételt hozó Ungvári Works tulajdonos-ügyvezetője, mikor arról kérdeztem, mi visz rá egy gyártócéget egy videojétékos dokumentumfilm támogatására. Ungvári elmondta, hogy egyrészt maga is emlékszik a játékok hazai előretörésére, másrészt szülői kapcsolatok és némi lokálpatriotizmus is szerepet játszott a döntésben. „Szilárd is kiskőrösi” – mondja Ungvári, és bár nem tudja leszűrni, hogy a film végén látható hirdetés megérte-e a befektetést, egyszer csak így szól:

„Volt pár hívásom, ami olyan emberektől jött, akik ott, a film végén látták először a cégünket”. Elmondja, hogy ő maga is szerette a játékokat, nosztalgikus hangszínnel a Super Mariót említi.

Az Ezerkert programot vezető Keresztes György is lelkesen beszél a Vakondok támogatásáról. „Olyan rétegeket szeretnénk elérni, akiket nehéz megszólítani. A számítógép előtt ülő fiatalokat pont az ilyen történetekkel lehet megfogni” – mondja, majd mikor azt kérdezem, megérte-e a dolog, kis szünet után így válaszol. „Az elérésszám rendben volt, de ezt nagyon nehéz mérni.”

Még jöhet egy folytatás

Szilárd 2008 óta dolgozik a Vakondok-sorozaton, cégét ma már csak arra tartja fent, hogy kiállíthassa a filmkészítés miatt elengedhetetlen számlákat. A Flame Film üzemel ugyan, de évek óta nem nyereséges, ennek oka pedig, hogy Matusik már teljes munkaidőben dolgozik, stúdió műszaki vezető a TV2-nél. „Ez már egy fix időbeosztású munka, a tartalomért nem felelek, nem kell bent éjszakáznom” – mondja Szilárd, aki már 12 évig dolgozott a műsorgyártásban, már vágyott egy családbarátabb álláskörre. „Voltak időszakok, amikor heti hét nap, napi 17 órát dolgoztam” – mondja.

És hogy lesz-e Vakondok 5? „Tervezem, de még egyszer ennyi pénzt valószínűleg nem fogunk tudni összehozni” – mondja Matusik, szerinte az eddigi modell nem fenntartható. A folytatás azonban nem igazán kérdéses. „Ha nem sikerül szponzort találni, marad az, hogy szabadidőben, saját forrásokból kezdünk dolgozni.

De ez még a jövő zenéje.”

UPDATE/2018.09.06/: Tévesen állítottuk, hogy a közösségi finanszírozás a dokumentumfilmhez volt szükséges, az IndieGoGo kampány a sorozat gyűjtői verziójának létrejöttéhez kellett. 

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő