Repkednek az összegek, pedig a Nyílt Társadalom Alapítvány honlapján megtalálhatóak az éves beszámolók, amikből kiderül milyen célra, és pontosan mennyit költött el Soros György.
Soros az amerikai Forbes listája szerint a 29. leggazdagabb ember a világon (Amerikában pedig a 19.), vagyonát 25,2 milliárd dollárra becsülik. Az üzletember 10. a valaha legtöbbet kereső hedge fund-menedzserek között, szintén az amerikai anyalapunk számítása szerint.
A magyar származású, 86 éves, 5 gyerekes Soros a 70-es évek végén kezdett el civil ügyeket támogatni, első nem amerikai szervezetét pedig Magyarországon hozta létre, 1984-ben. Karl Popper bécsi filozófus könyve nagy hatással volt a náci megszállás elől Angliába menekülő Sorosra, az 1944-ben megjelenő a Nyitott társadalom és ellenségei c. mű lett saját hálózatának névadója is. A berlini fal leomlása után Lengyel- és Oroszországban is alapított egy-egy alapítványt. A szervezet ma az egész világra kiterjed, több mint 30 helyi szervezete van Ázsiában, Afrikában, Dél-Amerikában, az USA-ban, és persze Európában.
Noha a rendszerváltást követően több mint 10 milliárd dollárt adományozott oktatásra, jogegyenlőségre, jogvédelemre és a demokrácia megerősítésre a világ számos országában, Soros megítélése ellentmondásos.
Mennyit ad a magyar civileknek?
De mennyi pénzt áldoz a magyar ügyekre Soros György? Mivel ezeket az adatokat az alapítványa teljesen transzparensen kezeli, ezért pontos képet kaphatunk arról, mire és mennyit költ a milliárdos által létrehozott szervezet.
2015-ben összesen 1,1 milliárdot ítélt meg magyar alapítványoknak és egyesületeknek, a kedvezményezettek átlagosan 18,2 millió forintot kaptak. 2016-ban kevesebb szervezet kapott pénzt, mint egy évvel korábban, és a teljes támogatási keret is csökkent: 1 milliárdot osztottak szét, az átlagos donáció 20,3 millió forint volt (az adott évben megítélt és végül kiutalt összeg eltérhet egymástól, mivel bizonyos tételeket eleve több évre ítélnek meg).
A Nyílt Társadalom Alapítvány 4-5 jól meghatározahtó célterületet támogat. Ezek a következők.
Oktatás: a minőségi oktatás legyen hozzáférhető a leszakadó rétegeknek is. Az alapítvány itt csak a kora gyermekkori oktatási programokat támogatja.
Egyenlőség, integráció (antidiszkrimináció): az esélyegyenlőségért küzdő szervezetek felkarolása, a marginalizált csoportok (például romák) helyzetbehozása.
Egészségügyi jogok: a betegek jogait és méltóságát védő szervezetek. Az alapítvány elég tágan értelmezi ezt a kategóriát, ezen belül ugyanis vidéki hospice házat is támogattak, de tavaly a legtöbb forrást innen a szexmunkások emberi jogaiért küzdő egyesület kapta, például.
Demokrácia: a demokratikus gyakorlatot, a közügyekben való részvételre buzdító és azt támogató szervezetek felkarolása.
Emberi jogok: szervezetek támogatása, melyek az emberi jogok védelme, erősítése érdekében végeznek érdekérvényesítési, kommunikációs és jogi tevékenységet.
Információszabadság: a független médiumok, az oknyomozó újságírást támogató szervezetek segítése, az információhoz való hozzáférés elősegítése.
Húzza a kurzort a kördiagramm egyes részei felé, és látni fogja a pontos összegeket is!
Soros alapítványa rengeteget költ társadalmi integrációra, a leszakadó társadalmi rétegek felzárkóztatására (az oktatási programjai is ezt a célt szolgálják), ebből is kiemelkedik a roma felzárkózást segítő szervezetek támogatása: 111,3 millió forintot költött erre csak tavaly. A legtöbbet a menekültválság megoldására tett javaslatai miatt bírálja a magyar kormány a milliárdost. Tavaly a kiutalt 1 milliárd forintból három olyan szervezet részesült, akik a menekülteknek segítenek, ők összesen 46,2 millió forintot kaptak.
A milliárdos a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban 10,5 millió dollárt adott Hillary Clinton kampányára, miközben a teljes magyar civil szférának ennek harmadát juttatta el.
A tavaly odaítélt 3,6 millió dollárnyi támogatásból ugyanis “csak” 2,97 millió dollár (838 millió forint) volt felhasználható tavaly, a nagyobb adományokat ugyanis 2-3 évre előre ítélik meg, vagyis ezeket idén, vagy jövőre használhatják majd fel. A támogatási összegeket amúgy a kedvezményezettek oldalán is megtaláltuk.
Összehasonlításul: a Norvág Alap a 2014-2021 között 6,6 milliárdot juttatna a magyar civileknek, ez az, ami könnyen meghiúsulhat, ugyanis a kormány megint sérelmezte, hogy nem szólhat bele, hova kerülnek ezek a források. A Nemzeti Együttműködési Alap, mely az állam civilpénzeit osztja, közvetlenül 4,9 milliárdos támogatást kapott tavaly a költségvetéstől (2015-ben 5 milliárdot, előtte 3 milliárdot). A teljes civil szektor 8,2 milliárdot kapott közvetlenül a büdzséből – ide tartozik amúgy a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) is, a költségvetés a “Sport-, társadalmi, civil és non-profit szervezetek” soron ugyanis csak nekik jutotatt forrást.
