Már több sérülés és egy haláleset is származott abból, hogy egyszerűen nem vette észre a Tesla robotpilótája az esetkocsikat.
Vizsgálatot indított a héten az amerikai Országos Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal a 2014-2021 között forgalomba állított Tesla Y, X, S és 3-as modellek esetében, miután 17 ember megsérült, egy pedig meghalt, mert az önvezető funkcióval közlekedő járművek nekiütköztek rendőr, mentő vagy tűzoltóautóknak.
Bár a vizsgálat még csak most indult, de az önvezető járművek technológiája alapján beazonosítható, hogy mi állhat a veszélyes jelenség hátterében.
Nagy eséllyel a Tesla autói zavarba jönnek, amikor tűzoltóautót vagy más esetkocsit kellene érzékelniük
– erről beszélt a Slate-nek adott interjújában a Carnegie Mellon Egyetem önvezető járművekre szakosodott villamos- és számítástechnikai professzora, Raj Rajkumar, aki beavatta a laikusokat is a technológiájába.
Nincs radar, csak kamera
Általában az önvezető járművek kétféle módon azonosítják, mi lehet a környezetükben: radarral és kamerákkal. Mindkét technológiánál komoly programozói munka, valamint mesterséges intelligencia szükséges, hogy biztonságosan „lásson” a jármű.
A radar működése világos: az eszköz hullámokat bocsát ki, amelyek visszapattannak a környezetükről, ezek beérkezése alapján pedig a radar azonosítja, merre található a környezetében egy tárgy. Mozgó tárgyak esetében figyelembe kell venni, hogy egy tőlünk távolodó jármű esetében megnyúlik a visszapattanó jel hullámhossza, egy közeledőnél pedig rövidül (fizikában ez a Doppler-effektus), azonban ezeket az eltérések a fedélzeti számítógép jól tudja szűrni, figyelembe véve a saját jármű sebességét is.
A nehézség, hogy az egyébként álló helyzetű tárgyakhoz való közeledésnél, az azok melletti elhaladásnál is ugyanez a jelenség tapasztalható, ami vészfékezésre késztetheti a robotpilótákat. Ennek érdekében kamerával kombinálva használják a radarokat.
A Tesla azonban mára teljesen lemondott a radar használatáról – emlékeztet Rajkumar –, ugyanis a kamerái és a mögötte lévő mesterséges intelligencia remekül ismeri fel az autó környezetébe kerülő tárgyakat.
A kamerák piros, zöld és kék fényt érzékelnek képpontonként, a számítógépnek ezekben a tartományokban kell meggyőződnie arról, hogy milyen mintázatot is lát, az milyen tárgy lehet. A technológiát részben manuálisan fejlesztik, konkrétan megmondják a számítógépnek, hogy az adott forma egy autóhoz, egy emberhez vagy egy kerékpárhoz tartozik-e. Emellett egy öntanuló automatizmus is jellemzi a rendszert, tehát ha valamit minél gyakrabban „lát”, a jövőben annál nagyobb magabiztossággal érzékeli, a gép pedig ennek megfelelően dönt a manőverről. Hogy egy ilyen rendszer biztonságos legyen, milliószámra kell döntési helyzet elé állítani a mintázatértékelő mesterséges intelligenciát.
A Tesla-vakság pillanatai. Forrás: Nate Isaac/Unsplash
A rendszer Achilles-sarka mégis ez a rendkívül precíz mintázatkeresés: rendkívül nehéz számolnia ugyanis a mentők és rendőrautók piros-kék villogásával, ami a villogás pillanatában vakká teszi a rendszert, nem tud mintázatot találni a piros és a kék tartományban.
„Biztos vagyok benne, hogy ez a probléma egyik része”
– jelentette ki a szakértő. A balesetek jellemzően este történtek, amikor a villogó fények zavaró hatása sokkal nagyobb.
A szakértő szerint sokat javíthat a helyzeten, ha a mesterséges intelligenciát megtanítják a villogó fények értelmezésére, még több szituációt modelleznek, amikor különböző fényviszonyok közepette érzékelni kell a járműveket. Rajkumar szerint azonban mégis az lenne a legbiztonságosabb, ha a Tesla mégis radart, vagy lézeres alapú alternatív radart (Lidart) alkalmazna a kamerarendszere mellé.
Borítókép: JP Valery // Unsplash
