A korábbi amerikai külügyminiszter 100 évet élt.
Százéves korában meghalt Henry Kissinger, az Egyesült Államok korábbi külügyminisztere. Kissinger a hidegháború idején irányította az amerikai külügyet, de az utóbbi ötven évben is meghatározó alakja volt az amerikai politikának.
A Fehér Házban első ciklusa alatt Nixon nemzetbiztonsági tanácsadója volt, 1973-tól lett külügyminiszter. Ebben az évben vezette a vietnámi háborút lezáró béketárgyalásokat, amiért Nobel-békedíjat kapott. A Watergate-botrány és Nixon lemondása után, Ford elnöki évei alatt is hivatalában maradt. Különös figyelemmel kísérte Kína gazdasági, katonai és technológiai felemelkedését az elmúlt évtizedekben, Maotól kezdve Hszi Csinpingig minden kínai vezetővel tárgyalt. A jelenlegi kínai elnökkel még idén júliusban is találkozott, ahol a fagyos kínai-amerikai viszony ellenére meleg fogadtatással várták.
Kissinger megítélése ellentmondásos volt, elsősorban ázsiai (kambodzsai, kelet-timori és pakisztáni) hadműveletei miatt, amelyek sok civil életet követeltek. „Ha illegális, azonnal megtesszük. Ha alkotmányellenes, az kicsit több időbe telik” – idézi a New York Times gyakran elsütött viccét.
Kissinger összesen tizenkét amerikai elnöknek adott diplomáciai tanácsokat. Élete utolsó éveiben a mesterséges intelligencia veszélyeire figyelmeztetett. Úgy látta, az AI az emberiség végét jelentheti.
