Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Fotó: Amy Hirschi / Unsplash

Még mindig a férfiak játszótere a közgazdaság

Amerikában a női közgazdászhallgatók közel egynegyedét érte már nem kívánt szexuális vagy romantikus kezdeményezés, de egy új kutatás szerint a szakma a későbbiekben sem az ő terepük.

Vészesen kevés nőt és kisebbséget foglalkoztató terület a közgazdaság, derül ki az Amerikai Közgazdasági Egyesület új tanulmányából. A tanulmány – melynek eredményeit az amerikai Forbes gyűjtötte össze – szerint a vállalatokat sújtó „elférfiasodás” káros, öngerjesztő folyamat, pont, ahogy a soviniszta és rasszista gondolatokból születő döntéshozatal is. A nők kevésbé érzik magukat megbecsülve a közgazdasági területeken, gyakrabban tapasztalnak diszkriminációt, ráadásul a felmérés szerint a szexuális zaklatás is általánosan elterjedt a gazdasági egyetemeken.

Az elmúlt 10 évben a női válaszadók 23 százaléka jelentette, hogy érte már nem kívánt szexuális vagy romantikus kezdeményezés egy hallgatótársától, annak ellenére, hogy úgy gondolják, érthetően visszautasították. 6 százalékukat megpróbálták már zaklatni, 2 százalékuk jelent megtörtént zaklatásról. 13 százalékuk más, nem kívánt közeledésről számolt be.

A kutatás részeként meginterjúvolt egyik női közgazdász szerint az eluralkodó „férfias” hangulat meghatározza a nők társasági interakcióit és a szakmai megítélését is egy olyan világban, ahol a kapcsolatok sokat jelentenek.

A szakma társadalmi normáit férfiak határozzák meg.

Egy másik nő hozzáteszi: az akadémiai életben férfiak a kutatók, a szerkesztők, ezért ők döntik el, mi a fontos, érdekes téma, melyik publikáció kerülhet nyilvánosságra és hogy egyáltalán ki maradhat a szakmában. A tanulmányban sok nő számolt be róla, hogy a beszélgetéseiket, véleménynyilvánításaikat rendszeresen kijavítják, megakasztják vagy épp sajátjuknak tekintik, ha arra érdemes.

Bár a most megjelent tanulmány elsősorban az Egyesült Államokban jellemző trendeket kutatta, a probléma nem csak az amerikai piac jellegzetessége. A hazai női munkaerőpiacról Nagy Beáta, a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) tanára írt bővebben a júliusi Forbesban, ő a női vezetők arányát vizsgálta. Ellentétben például Lengyelországgal, itthon nincs országos szintű szabályozás a női vezetők arányára.

Jó hír viszont, hogy a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők kategóriájában a hazai női vezetők aránya ma már meghaladja a 41 százalékot.

A második megállapításuk az volt, hogy a nők máshol vezetők, mint a férfiak: tipikusan a közszférában, míg a férfiak a magánszférában. A harmadik tény, hogy a nők esetében a vezetővé válás roppant nehezen egyeztethető össze a családi élettel. A magyar adatok azt mutatják, hogy 2010-es években a férfi vezetők 70 százaléka, míg a női vezetők 62 százaléka élt kapcsolatban.

A sok negatív hír ellenére (vagy épp azok miatt) az elmúlt évtizedben sorra jelennek meg a női vezetőket támogató kezdeményezések, ami nemcsak a jelenlétet erősíti, de terjeszti a női egyenlőség eszméjét is és ha másért nem is, ezért mindenképp lehetünk optimisták.

 

"A nagy hivatások mindig kicsapnak a munkahely medréből."