Az Építészfórum által alapított Média Építészeti Díja tizennyolc éve mutatja be a kortárs magyar építészet legkiemelkedőbb és legizgalmasabb munkáit. A nemzetközi szaktekintélyekből álló előzsűri idén több mint 160 alkotás közül választotta ki a legjobbakat. Szavazni november 6-án éjfélig az Építészfórum oldalán lehet a fent bemutatott tíz épületre. Lássuk az épület kategória tíz közönségdíjra esélyes jelöltjét!
A Tengerszem felújítása
Igenis van arra példa, hogy a szocializmus időszakából származó épületeket méltó funkcióval, a teljes lebontás nélkül keltik életre. Annak, aki sokat járt arra, sokszor felmerülhetett a gondolat, hogy az Üllői úti Tengerszem hengeres épülete jobb sorsot érdemelne – írja az Építészfórum.
A Tengerszem felújítása. Fotó: Mudri László
Közel harminc éves mélyálomból tért vissza a hajdani Tengerszem, az Üllői úti lakótelep kétes hírű bisztrója. Annál is inkább figyelemre méltó ez a másodvirágzás egy orvosi rendelő képében, mert semmiféle előjel nem utalt rá: nem került műemléki védettség alá az Ybl-díjas Zöldy Emil szocreál épületegyüttese, ugyanakkor nem is bontották le, hogy teljesen újat, nagyobbat építsenek a helyére.
Tervező: Mészáros Erzsébet, Szepesi János / KAAVA, studio stisze, Objekt Tájépítész Iroda
Pécs új vásárcsarnoka
A különleges helyzetű épület idén július elején nyitotta meg kapuit, és főcsarnokának impozáns belső tere megelőzte hírét. Az épület egyszerre utal az egykori Sophianae bazilikájára, a török időkre és a premodern előképekre. Mondhatni, egy új fórumtér jött létre, ami az egész városé.
Pécs új vásárcsarnoka. Fotó: Gulyás Attila
„A szokatlanul világos tér sajátos világot generál. A sajátos világ hátfala pedig a fekete bazár. Az isztambuli Grand Bazaar e tekintetben erős előkép. Kézenfekvő Pécs török múltját és balkáni kapuhelyzetét felidézni. Azonban a történeti rétegek ismerete nélkül is egyértelmű a téri kapcsolat: szűkös, sötét. Egyszóval rejtélyes. A Tajotól a Dunáig, szerte Európából ismerjük a fekete alapon krétás felirat tipológiáját, szinte már a minőség archetípusa, az európai elit vásárcsarnokokhoz tartozás névjegykártyája ez” – írja kritikai elemzésében Zilahi Péter építész.
Tervező: Getto Tamás, Sztranyák Gergely
Az Operaház felújítása
Amikor 1884-ben hivatalosan is megnyitott a Magyar Királyi Operaház, a tömeg tüntetést szervezett és betört az épületbe, hogy lássa Lotz Károly A zene apoteózisa című falfestményét. Ilyen veszély manapság talán nem fenyeget, de sok operarajongó már türelmetlenül várta, hogy az épület idén tavasszal újra megnyissa nehéz fakapuit. Aki járt azóta az épületben, megállapíthatta, hogy megérte várni.
Az Operaház felújítása. Fotó: Réthey-Prikkel Tamás
Az, ami döbbenetes lesz véleményem szerint, hogy elképesztően bátor az épület színezése. Mindennek az eredeti színét adtuk vissza,
úgy sétálsz benne, mintha már jártál volna itt, de mégis valami egészen más. A terek sokkal kompaktabbak, kontúrosabbak, mert azzal, hogy a felületek tisztábbak, közelebb kerültek hozzád, és ezzel sokkal intimebb térsorban érzed magad. Nyilvánvalóan ez összefügg azzal, hogy sokkal világosabbak a terek, és sokkal jobb világítást is kapnak. Ami a legfontosabb, hogy a falkutatások során valami egészen vadállati színekre bukkantunk. Ezt tényleg nem várjuk el az eklektikától” – mondta Zoboki Gábor építész korábbi interjúnkban a már majdnem elkészült felújításról. Aki pedig egy részletes elemzést olvasna, az Építészfórum cikkét ajánljuk.
Tervező: Zoboki Gábor / ZDA Zoboki Építésziroda
Parkolóház Sopronban
Sopron belvárosában, a Várkerület parkolási helyzetének javítása érdekében új, 235 férőhelyes parkolóház épült. A kerámia burkolattal fedett íves homlokzatok egyedi megjelenítést biztosítanak az épületnek, amely így a mindennapi funkcióján túl új építészeti jelként jelenik meg a városszövetben.
Parkolóház Sopronban. Fotó: Bujnovszky Tamás
Az öt szinten, félszint eltolással kialakított parkolórendszer kényelmes rámpákat és folyamatos, egyirányú közlekedési rendet eredményez, a nyitott-áttört homlokzat pedig a megfelelő természetes átszellőzést is lehetővé teszi. Az épület teljes külső felületén 75%-os áttörtségű, függőleges kerámialamellákkal kialakított, egységes burkolati rendszer készült, acél szerkezetre rögzített, mázatlan terrakotta agyagkerámia elemekből.
Tervező: Tima Zoltán, Németh Tamás / Közti
Hotel Oktogon
A hajdani Haggenmacher-palota immáron Hotel Oktogonként működik tovább. Az épület valaha az egyik legdrágább lakóberuházást jelentette az Andrássy úton, melyet az Ybl Miklós irodájában dolgozó Schmahl Henrik vett át megbízásként. A felújítást tervező, a műemléki rekonstrukciók terén itthon talán a legnagyobb tapasztalattal rendelkező Archikon Építésziroda az általunk is bemutatott Párisi Udvar után most ismét egy Schmahl-féle palotát keltett életre.
Hotel Oktogon. Fotó: Koch Balázs
„Amivel a tervezőknek többek közt még meg kellett küzdenie, az a Haggenmacher-lakásból fennmaradt néhány történeti enteriőr megőrzésének és az új funkcióba történő belesimításának kérdése volt. A feladatot sikerrel oldották meg, a kandallós, fa fal- és mennyezetburkolatos szobák egyike tárgyalóként, különteremként hasznosult, míg a másikból egy kötetlenebb társalgó- és közlekedőtér lett” – írja Kelecsényi Kristóf művészettörténész elemzésében.
Tervező: Nagy Csaba, Pólus Károly, Benedek Botond, Chvalla Diána, Petró Noémi, Tímár-Major Krisztina / Archikon
Családi ház Szentendrén
„Mindenkiben van egy kép arról, milyen lehet az, amikor egy építész magának tervez házat – milyen az építész háza. Valkai Csaba háza nem ilyen – és ez így van jól. Hogy ennek okait megértsük, be kell járni a házhoz vezető utakat” – írja Hulesch Máté az Építészfórumon.
Családi ház Szentendrén. Fotó: Danyi Balázs
Majd kicsit később: „Amikor egy építész magának tervez házat, abba többnyire igyekszik minden tudását beleadni – egyfajta Ars Poeticaként belesűríteni mindent, amit az építészetről gondol. Valkai Csaba célja saját háza esetében épp ennek elkerülése volt: olyan házat szeretett volna, amiben nincsenek túlgondolva a részletek, nincsenek öncélú megoldások.”
Tervező: Valkai Csaba
Szentháromság-templom Derekegyházon
A Szentes és Hódmezővásárhely között félúton fekvő Derekegyház Árpád-kori kápolnáját az 1241-es tatárjáráskor porig rombolták. Az önálló templomépület nélkül maradt település új temploma 777 évnyi hiátus után nyitotta meg kapuit. A kisméretű, aszimmetrikus, minden irányból más arcát mutató, mozgalmas, de négyzetesen szerkesztett, szigorú arányrendszerbe rendezett épület egyszerre kortárs, de zsindelyfedésével, félköríves záródású apszisával, tornyával visszanyúl a hazai templomépítészet örökségéhez, elsősorban az Árpád-kori hagyományokhoz is.
Szentháromság-templom Derekegyházon. Fotó: Danyi Balázs
„Régebben csak reggel fél nyolckor és délben volt harangszó a faluban. Mióta van templomunk minden este hét órakor is felcsendül a harang hangja. A meleg nyári estéken, mikor sokáig kint vagyunk a szabadban egészen a házunkig elhallatszik az óraszó. Engem ez mindig nyugalommal, békességgel tölt el, azt jelzi, hogy itthon vagyok és nem vagyunk egyedül” – írja Pótári Tímea derekegyházi lakos, aki születési óta a falu lakója, és hatéves korában, az új templom közelében lévő kápolnában keresztelték.
Tervező: Váncza László, Ferenczy Kinga, Ránki Soma / Váncza Művek
Gizella Loft
Az egykori Siemens telefongyár eredeti épülete az Általános Épülettervező Vállalat (Fábián Árpád, Frádl Péter, 1967) tervei alapján épült nagy belmagassággal és a hosszhomlokzatokon végigfutó nagy sávablakokkal. A kilencvenes években a neves A&D Stúdió (Lázár Antal, Reimholz Péter, 1999) bővítette, és alakította át, így nyert iroda funkciót.
Gizella Loft. Fotó: Batár Zsolt
Az időközben elavult irodaházat a LAB5 építészei úgy tervezték át, hogy közben megtartották az épület legfontosabb értékeit. Ahol nem volt rá feltétlenül szükség, kerülték az álmennyezetek alkalmazását, így az eredeti szerkezet és az új gépészeti installációk láthatóvá váltak, az épület – ahogy az új név is mutatja – olyan lett, mint egy nagy loft. Ebből a korszakból egyre kevesebb hasonló épület maradt, marad meg, ráadásul
azzal, hogy a beruházó bontás helyett a meglévő struktúra megőrzése mellett döntött, óriási szén-dioxid kibocsátástól óvta meg a környezetet.
Tervező: Dobos András, Erdélyi Linda, Korényi Balázs, Gáspár Virág Anna, Barta Fruzsina / LAB5
Magtár rendezvényterem Alsóbogáton
Az alig több mint kétszáz lelket számláló somogyi Alsóbogát az Árpád-kor óta ismert falu. Kis túlzással minden száz lakosára jut egy kastély. A tájba szépen illeszkedő, felújítás alatt lévő Festetics-Inkey kastély közelében az 1850-es években épült gazdasági épület a II. világháború végéig működött eredeti formájában magtárként. Jelenlegi tulajdonosa már elhanyagoltan, beomlott tetővel vette meg.
Ő és az építész azonban mégsem a bontás mellett döntött, hanem a vastag falakat és az eredeti fagerendákat megtartva, egy modern, acélszerkezetű tetővel látta el. Ennek hőszigetelt biztonsági üvegtábláiba napcellákat lamináltak, ami egyben kellő árnyékolást is nyújt a legmelegebb nyári napokon. A kastélykertben álló épület ma népszerű rendezvényhelyszín.
Magtár rendezvényterem Alsóbogáton. Fotó: Bujnovszky Tamás
„Az építkezésbe és az üzemeltetésbe a helybélieket is bevonó vállalkozás – saját fafeldolgozó üzem is a helyi gazdaságot és foglalkoztatást segíti – jó példát mutat arra, hogy miként lehet a 21. században kis lépésekkel, különösebb feltűnés nélkül értelmet, célt adni egy zsákfalu közösségének és az itt szunnyadó építészeti kincseknek” – írja Bán Dávid az Építészfórumon közölt írásában.
Tervező: M. Miltényi Miklós / MM Művek
A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar új épülete
Új épületrésszel bővült a Semmelweis Egyetem Vas utca és Szentkirályi utca közé befeszülő Egészségtudományi Karának épületegyüttese. A hozzáépítés talán legfőbb érdeme, hogy bár kötődik a Palotanegyed jellegzetes, zárt udvaros világához, mégis látszólagos lazasággal egészíti ki az épületegyüttes hiányzó sarkát. Tudatos, okosan tervezett, ahogyan lezárja az egységes térfallal rendelkező udvart, ugyanakkor körbejárhatóvá teszi az intézmény tereit.
A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar új épülete. Fotó: Danyi Balázs
„A sűrű beépítés ellenére meglepően világos és tágas terek derűs atmoszférájára erősít rá a határoló felületek neutrálisan kezelt, természetességet sugárzó anyaghasználata. Kívülről a nemes, sallangmentes tartósság érzetét hordozó finombeton és perforált fém felületek, belülről a csiszolt terazzo, látszóbeton- és faburkolatok, valamint az eredeti színvilághoz igazodó, szépen szerkesztett bútorok keretezik az összképet – mindezt akkurátusan végiggondolt anyagtalálkozásokkal, pontos részletképzéssel” – írja az új épületről Marián Balázs építész.
Tervező: Bődi Imre, Frikker Zsolt / Studio Fragment
Mi lesz még?
Ez volt tehát az épület kategória tíz közönségdíjra esélyes jelöltje. Kis érdekesség, hogy a különböző kategóriák jelöltjeiből többet is részletesen bemutattunk idén. Ha valaki szívesen olvasna tovább építészeti témájú cikkeket, az Operaházról itt, a szintén az Andrássy úton álló Hotel Oktogon megújított palotaépületéről itt, a Treehouses Kapolcs különleges faépítményeiről itt írtunk.
Az épület kategórián kívül további tíz tervre és tíz épített környezeti alkotásra lehet szavazni, ezeket az alábbi képgalériában mutatjuk be, érdemes végigböngészni!
A finalisták november 12-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatják be munkájukat a médiazsűri és a közönség előtt. Szavazni november 6-án éjfélig az Építészfórum oldalán lehet a fent bemutatott tíz épületre, valamint további tíz tervre és tíz épített környezeti alkotásra. Érdemes végigböngészni a listát, részben a nemzetközi előzsűrinek köszönhetően itt tényleg a magyar építészet legjava szerepel az előző évből.
Nyitókép: Média Építészeti Díja sajtótájékoztató a Millennium Házában. Fotó: Gulyás Attila
