A betegségek nem abnormalitások, hanem normális reakciók egy abnormális gazdasági-társadalmi rendszerre, állítja a Kanadában élő világhírű magyar orvos, Máté Gábor. A betegségek tágabb összefüggéseinek kutatója szerint a napjainkban minket érő stressz miatt egyre több a rákhoz, függőségekhez, egyes krónikus betegségekhez kapcsolódó halál, valamint a már gyerekkorban fellépő mentális zavar. A budapesti gettót gyermekként megtapasztalt kutató szerint ugyanakkor nem felelősöket kell keresni, hanem gyerekkorunk traumáinak megismerése és feldolgozása által kell gyógyulnunk, gyerekeink érdekében pedig szakítanunk a transzgenerációs mintákkal. Ízelítő, 7 idézet a Forbes Egészség mellékletének címlapsztorijából. A Forbes Egészség a novemberi Forbes magazin részeként már elérhető az újságos standokon, benne a teljes Máté Gábor-interjúval!
Máté Gábor a test és a lélek betegségeinek összefüggéseiről
„A rák, az autoimmun betegségek, a szívbetegségek, a cukorbetegség, vagy olyan idegrendszeri betegségek mint a sclerosis multiplex, nem véletlenek. Általánosságban meg lehet mondani, hogy milyen történések vezethetnek ezekhez.
Ha az egyén a saját szükségleteit elnyomja, maga helyett a másikat, mondjuk a párját helyezi előtérbe. A második: a feladatai fontosabbak számára, mint saját maga. Nem ismeri saját magát, inkább az alapján definiálja önmagát, amit csinál. Harmadik: elnyomja az egészséges haragját. Negyedik: felelősséget érez mások érzései miatt, és tart attól, hogy kiábrándít másokat.”
A gyógyulásról
„Nézd meg a magyar szót: egészség. Mit jelent ez? Azt, hogy kapcsolatban vagyunk minden részünkkel, nem nyomunk el magunkban semmit. Angolul is érdekes a szó: healing. Az eredete szintén az egész. A nyelv tudja az igazságot.
Amikor trauma ér valakit, akkor elveszítjük a kapcsolatunkat a lényünk egészével. Amikor gyógyulunk, akkor újra felfedezzük az egész lényünket.”
Az anya lelki állapotának fontosságáról
„Az anya lelki állapota már a terhesség alatt is befolyásolja a gyerek állapotát. A stresszhormonok ugyanis, az adrenalin és a kortizol átmennek az anyából a gyerekbe, és hatással vannak az agyára. Tudjuk, hogy a stresszes anyák gyerekeinek nagyobb esélye lesz a figyelemhiányos zavarra vagy a függőségekre. És ez már az anyaméhben elkezdődik. Ehhez hozzáadódnak a születése körülményei, vagy például az, hogy az anyja küzd-e szülés utáni depresszióval.”
Az apák jelenlétének fontosságáról:
„Fontos, hogy az apa is ott legyen, a gyerekkel való viszonya miatt, és mert érzelmileg támogatnia kell a feleségét, az anyát. Egy kanadai kutatás kamaszok génjeit elemezte, és kiderült, hogy az első években az anya stressze kihat a kamaszkori fejlődésre, de a későbbiekben, az első pár év után az apa stressze is hatással van a gyerekre. Tehát az optimális génműködéshez mindkét szülőre, illetve a velük való jó kapcsolatra is szükség van.”
A szülőség legfontosabb aspektusáról
„Ha saját magukkal jó viszonyban vagyunk, értjük és tiszteljük magunkat és az érzéseinket, akkor tisztelni fogjuk a gyerek érzéseit is. De ha elnyomjuk saját magunkat, akkor elnyomjuk a gyermeket is.
Ha nem dolgozzuk fel a traumáinkat, akkor átadjuk azokat a következő generációknak anélkül, hogy akarnánk.
Sőt – amit én is megtapasztaltam – a dühömet ki fogom fejezni a gyerekkel szemben, egyszerűen kirobbanok, ha nem dolgozom fel a haragomat, miközben egy gyerek csak egy gyerek, ő nem csinál semmit azért, hogy engem bántson.”
Traumáink feldolgozásáról és a gyógyulásról
„Ha a megértés elég lenne a gyógyuláshoz, akkor én már évtizedek óta a világ legegészségesebb embere lennék. De a múltunkat nem csak intellektuálisan kell feldolgoznunk, hanem érzelmileg is, ami sokkal nehezebb és hosszabb folyamat. A megértést át kell hozni a testbe és a lélekbe. Át kell programoznunk az érzelmeinkhez való viszonyunkat.”
A függőségekből való kilábalásról
„A fő kérdés soha nem az, hogy miért függő valaki, hanem az, hogy miből fakad a fájdalma, a traumája. A függőségből való kilábalás célja tehát az is, hogy megértsük és feldolgozzuk a fájdalmunkat. Máskülönben, ha szakítunk az egyik addikcióval, majd jön helyette másik: sokan, akik leszoknak a dohányzásról, meghíznak, mert az alapvető fájdalmuk ott marad.”