Andrej Maszalovics elmondása szerint egy 62 éves ex-KGB-ügynökből lett influenszer a YouTube-on, a webes megfigyelés feketemágiájának mestere. Az Egyesült Államok őt is szankcionálta, és megfigyelő szoftverét Oroszország Roszatomjától kezdve az FSZB-n át számos elit hírszerző használta már antidemokratikus célokra. Mások szerint nem több, mint egy szélhámos.
Oroszország „kibernagypapája” is az USA szankciós listájára került. A vád szerint megfigyelési technológiával segítette a Kreml kémeit, orosz energiaipari óriáscégeket és elnyomó rezsimeket. Meredek állításai vannak, amiket nehéz ellenőrizni, de egy dolog biztos: Maszalovics az Egyesült Államok ellenségévé és a Meta kémvadászainak célpontjává vált. A szankciós vádak szerint Avalanche nevű megfigyelő szoftverét környezetvédelmi aktivisták, újságírók és civil szervezetek megfigyelésére használták. Az amerikai pénzügyminisztérium azt állította, hogy Maszalovics segített a Kremlnek „aláásni a demokráciát az Egyesült Államokban, Ukrajnában és szerte a világon.”
Nem mintha Maszalovicsot mindez érdekelné. Ő inkább könyve eladására és a Cyberded (kibernagypapa) nevű YouTube-csatornájának 95 000 feliratkozójára koncentrál.
Az amerikai Forbes leült a KGB-sből avanzsált influenszerrel, és hosszú portrét közölt róla. A Forbesnak Maszalovics elmondta, hogy örül a nyilvánosságnak. „Aznap reggel arra ébredtem, hogy híres vagyok” – mondta a pénzügyminisztérium szankcióit követő napon.
(A Forbes a megjelenés után értesült arról, hogy Maszalovics YouTube-csatornáját a szolgáltatási feltételek megsértése miatt inaktiválták. A YouTube tulajdonosa, a Google megerősítette, hogy ez az amerikai szankciók betartása miatt történt).
A Palantir és a Cambridge Analytica között
Akár őszinte, akár troll, akár valahol a kettő között, Maszalovics cégének eszközei valahol a Palantiré, és a Cambridge Analyticáé között vannak. Az Avalanche nyilvános információkat képes kihalászni az internetről, és botokat használ privát csoportok eléréséhez. A közösségi médiából és a célszemély számára releváns oldalakról (fórumokról, adatbázisokból, nyilvántartásokból) is gyűjt adatokat. Az alkalmazás ezután képes kapcsolatot teremteni az egyének és csoportok között, nyomon követi tevékenységüket. Majd riasztja az ügyfelet, ha valamilyen kockázat jelentkezik. Ilyen például egy tüntetés vagy egy bennfentes, aki titkokat oszt meg az ügyfél riválisával, esetleg a sajtóval.
A cég elemzői ezután különböző intézkedéseket javasolnak az ügyfélnek a fenyegetés elhárítására.
A Lavina-Pulse-nak, az Avalanche tulajdonosának egy másik, kevésbé ismert tevékenysége is van, amit egy korábbi alkalmazott és Maszalovics is megerősített a Forbes.com-nak: botok segítségével erősíti fel vagy csökkenti a tartalmak elérését a közösségi médiában. Két korábbi alkalmazott szerint a munkatársak nem tudták, hogy kik az ügyfelek. Az volt a feladatuk, hogy szervereket kezeljenek rengeteg hamis telefonszám és e-mail cím segítségével, és hogy a botokat egy adott közösségre állítsák rá. Ezek az alkalmazottak később lelkiismereti okokból távoztak.
Az Avalanche ügyfelei között ott a Roszatom, valamint a Rosznyeft és a Gazprom leányvállalatai.
Maszalovics elmondta a Forbes.com-nak, hogy egyes klímavédelmi aktivisták valódi problémát jelentettek ügyfeleinek, ezért segített nekik online tevékenységük nyomon követésében.
De egy korábbi alkalmazott szerint Maszalovics dolgozott az FSZB-nek, Oroszország legfontosabb hírszerző szervezetének is. Az amerikai szankciók vádja és maga Maszalovics elmondása szerint a Kreml külföldi hírszerző szerve, a GRU is az ügyfelek között van. Arra a kérdésre, hogy termékét használták-e az ukrajnai invázió elleni, 2022 elején brutálisan elfojtott tüntetések online szervezésének megfigyelésére, Maszalovics igennel felelt, de nem volt hajlandó bővebben kifejteni. Később azt mondta, hogy az Avalanche észlelt egy ukrán kísérletet arra, hogy tüntetést szítson Dagesztánban, ahol a helyi kormány szintén ügyfél.
Autoriter rezsimeknek dolgozott
Ázsiában és Közép-Amerikában politikai menekültek is az Avalanche célpontjai közé kerültek. A vietnámi kommunista kormány egy korábbi alkalmazottja szerint legalább 2018 óta használták a technológiát az ellenzék megfigyelésére.
A Maszalovics személyes honlapjáról származó fotókon látható, hogy rendszeresen ellátogat Mianmarba. Az ország katonai juntája agresszívan fellépett a másként gondolkodók ellen, és Oroszország jelentős kereskedelmi partnerévé vált. Maszalovics megerősítette, hogy Mianmar vagy egy ügyfél, vagy egy olyan ország, amelyet “idén tervez elindítani”, de azt nem árulta el, hogy melyik. (Sem a vietnami, sem a mianmari kormány nem válaszolt a kommentárkérésekre.)
A Meta információi szerint nicaraguaiak is az Avalanche célpontjai közé tartoznak. A Daniel Ortega elnök vezette nicaraguai rezsimet az amerikai külügyminisztérium és olyan civil szervezetek, mint a Human Rights Watch kritizálták, amiért a kormányt bírálókat őrizetbe vették, és a 2021-es választások előtt kizárták az ellenzéki politikai pártokat. Masalovich sem megerősíteni, sem cáfolni nem kívánta, hogy Ortega országa ügyfél lenne. A nicaraguai kormány nem válaszolt a Forbes.com kérdéseire.
Ez kamu
Még az amerikai kormány szankciói és az ügyfeleiről megerősített állítások ellenére is vannak szkeptikusai. Gavin Wilde, az Egyesült Államok Nemzetbiztonsági Tanácsának korábbi Oroszország-igazgatója azt mondta a Forbes.com-nak, hogy gyanús, hogy az Avalanche csak kamu.
„Beveszik ezt a mítoszt, amire az olyan cégek, mint a Cambridge Analytica, nagyon rámentek. Az az elképzelésük, hogy ha elég adatot össze tudsz kaparni a célcsoportról, akkor valahogy algoritmikusan alakíthatod az információs szférát” – mondta Wilde, az NSA volt elemzője. –
Valójában az ilyen pszichográfiai profilalkotás hatékonyságát már régóta megkérdőjelezik.”
Azokra a vádakra, hogy a szoftvere közel sem olyan hatékony, mint állítja, Masalovich szarkazmussal válaszolt: „Akkor tényleg nem értem, hogy az ügyfelek miért használják az Avalanche-et már több mint tíz éve.”
Maszalovics látszólag otthonosan mozog a kiismerhetetlen kiberszakember szerepében. Az elmúlt öt évben nyíltan dicsekedett a weboldalán azzal, hogy megfigyelési technológiát biztosít az orosz államnak és más rezsimeknek. Az elmúlt évtizedben az oroszországi Positive Hack Days konferenciák egyik főszereplője is ő volt, amelyről az amerikai kormány 2021-ben azt állította, hogy az orosz kémügynökségek toborzó rendezvényként funkcionált. Egy korábbi amerikai hírszerzési tisztviselő a Forbes.com-nak elmondta, hogy a hírszerzés radarján már legalább hat éve fent van Maszalovics üzleti tevékenysége.
Miért csak most szankcionálták?
Gavin Wilde, a Nemzetbiztonsági Tanács volt Oroszország-igazgatója szerint Maszalovics könnyű célpont, aki elég jelentős lett a hazájában, és elég üzletet kötött Amerikának barátságtalan országokkal ahhoz, hogy Amerika szankcionálja.
Az ukrajnai háború arra ösztönözte, hogy még több külföldi üzletet kössön. Decemberben Katarban volt a világbajnokság idején, és megpróbálta eladni az Avalanche-et az államnak. „Itt az ideje, hogy egy kicsit Cambridge Analytica legyek” – mondta a szándékairól Maszalovics.
