Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Fotó: Max Max / Unsplash

Már nem Magyarországon a legdrágábbak a lakások, de így is többet kellett spórolni, ha valaki ingatlant akart venni

Az átlagfizetésekhez viszonyítva már nem itthon, hanem Csehországban kell a legtöbbet dolgozni egy új lakás vásárlásához. A lakásárak növekedése miatt itthon mégis többet kellett félrerakni 2019-ben, mint az előző évben.

A Deloitte Property Index szerint több éven keresztül Magyarországon drágultak a legnagyobb mértékben a lakásárak Európában, azonban ez a trend tavaly megtört. A kutatás adatai szerint 23 európai ország közül Luxemburgban volt tavaly a legdrágább a lakásvásárlás, a második helyezett Ausztria lett 4.176 eurós, míg a harmadik Norvégia 4.120 eurós négyzetméterenkénti átlagárral.

Magyarországon a lakások átlagos négyzetméterára 2019-ben 1475 euró volt, ami még mindig jelentősen, mintegy 11,5 százalékkal magasabb volt, mint 2018-ban.

Míg 2015 és 2018 között rendre nálunk volt Európában a leggyorsabb a drágulás, ez a trend 2019-ben megtört: tavaly Luxemburgban, Franciaországban és Spanyolországban is nagyobb áremelkedést mértek, mint nálunk.

A koronavírus is befolyásolta az árakat

Ha az egyes városokat nézzük, kicsit más sorrendet találunk. A legdrágább európai város 2019-ben is Párizs lett. A második legtöbbet Tel-Avivban kell kifizetni egy lakásért, míg a lista harmadik helyezettje Luxemburg városa, ahol egy négyzetméter átlagosan 9.565 euróba kerül.

Budapesten 2019-ben a lakások átlagos négyzetméterára 2107 euró volt.

A régiónkban Prágában (3395 euró/négyzetméter) és Pozsonyban (2805 euró/négyzetméter) is többet kellett fizetni a lakásokért, mint hazánkban.

„A legnagyobb áremelkedés 2019-ben Bergenben (24,6 százalék) és Portóban (20,1 százalék) volt. A Property Index tanulmány ugyanakkor rámutat, hogy idén több országban lényegesen romlottak a lakáspiaci kilátások és csökkenő fejlesztési aktivitás mellett az első félévben stagnáló vagy enyhén csökkenő pályára állhatott az európai országok többsége.

Jól megfigyelhető, hogy azokban az országokban romlottak leginkább a lakáspiaci kilátások, amelyeket a leginkább sújtotta a világjárvány.

Ilyen országok például Horvátország és az Egyesült Királyság. Alacsonyabb tranzakciószám mellett már Budapesten és több vidéki városban is enyhén csökkenő lakásárakra számíthatunk 2020-ban” – emelte ki Kohári Gábor, a Deloitte tanácsadója a Forbesnak eljuttatott közleményben.

Többet kellett spórolni tavaly

Annak megállapítására, hogy a fenti árak milyen mértékben terhelik meg egy-egy ország állampolgárait, 23 európai országnál vizsgálták meg azt, hogy az átlagos bruttó fizetést alapul véve hány évet kell dolgozni egy átlagos 70 négyzetméteres lakás megvásárlásához. Immár negyedik éve fordul az elő, hogy a saját lakás a legkevésbé Csehországban megfizethető, ahol 11,4 évig kell dolgozni érte. A Deloitte Property Index adatai szerint

Magyarországon 7,6 évig kell a teljes éves bruttó átlagkeresetet félretenni ahhoz, hogy saját lakást vásárolhassunk.

Ez azt jelenti, hogy a 2019-es drágulás miatt tavaly további fél évvel többet kellett spórolni, mint 2018-ban.

Az albérlet is drága

Európában Luxemburg városában kellett a legtöbbet fizetni a bérelt ingatlanokért 2019-ben, ahol négyzetméterenként átlagosan 30,7 eurót kértek a lakástulajdonosok. Budapesten az átlagos bérleti díj 11,6 euró volt négyzetméterenként, ami a vizsgált 63 európai város közül a 35. legmagasabb.

Fotó: Max Max / Unsplash

 

„A világ egy könyv és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el”