Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Malajziába készül az energiatárolást megújító magyar startup

150 ezer eurós befektetést kaptak, hogy finanszírozzák a pilot-projektet, nemzetközi szintre terjesszék ki a szabadalmakat, valamint csapatot bővítsenek, meglettek az első eredmények is.

(A cikk eredetileg 2019.06.07-én jelent meg, frissítve: 2019.06.11)

A HeatVentors mérnökei (Andrássy Zoltán és Farkas Rita)  egy innovatív energiatárolási módszert fejlesztettek ki még az egyetemi éveik alatt. Messziről indultak, a fázisváltásos technológia felhasználási lehetőségei elég széles skálán mozogtak, de úgy tűnik, a piac kezdi megmutatni, hogy mire is van szükség.

A vállalkozás 2017-ben megnyerte az MVM Edison első pályázatát, és most lehetőséget kaptak arra, hogy a prototípust élesben is teszteljék náluk. “Január óta használják a technológiánkat, már látjuk az eredményeket” – mondja Andrássy Zoltán. Az MVM NET egyik, húsz négyzetméteres telekommunikációs bázisállomásán üzemelték be a dobozt, ami most a cég szervereinek és elektronikai eszközeinek túlmelegedését akadályozza meg.

Halmazállapot-váltásból energia

A technológia legnagyobb előnye, hogy közel kilencven százalékkal kisebb tárolókban tudják ugyanazt megoldani, mint ami a vizes tárolókhoz kell – utóbbiak gyakorlatilag hatalmas nyomástartó edények, erős anyagból, ez azt is jelenti, hogy a méret miatt nagy az anyagköltség, a fázisváltós megoldásnál ez viszont sokkal kisebb arány. Mínusz 100 Celsius-foktól akár 600 Celsius-fokig képesek vele hőenergiát eltárolni. Fűtési rendszerekhez, fagyasztó-rendszerekhez és megújuló-rendszerekhez is használható, naphőerőművekhez is, ahol 500 Celsius-fok fölötti hőmérsékletek vannak.

Miért jó ez?

Minél több gép van egy légtérben, a levegő annál gyorsabban melegszik egy szerverszobában. Az optimális hőmérséklet átlépése (26-28 fok) egy csomó mellékhatással jár, a lassulástól az adatvesztésen át egészen odáig, hogy kigyulladhatnak a gépek, ez egy vállalat számára tőrdöfés is lehet.  A hűtésről a cégek legtöbbször klímával gondoskodnak, ami egyrészt nagy helyet foglal el, másrészt nem túl energiahatékony. “A probléma akkor kezdődik, amikor van egy áramszünet” – magyarázza Zoltán. “A szerverek nem állnak le és tovább dolgoznak, de a hűtőrendszerek sokszor csak 8-10 perc után indulnak újra teljesen, ezalatt a hőmérséklet fel tud kúszni 60 fok fölé is.” A HeatVentors megoldása egy, a hagyományos hűtéshez használt eszközökhöz képest 90 százalékkal kisebb doboz, mely úgynevezett fázisváltó anyaggal dolgozik.  “Megnéztük, hogy a mi tárolónk nélkül mit tud az ő hűtőrendszerük, aztán bekapcsoltuk a miénket. Most ott tartunk, hogy nagyjából 54 százalék villamosenergiát takarítottunk meg, és teljesen biztonságos működést tudunk garantálni, 6-8 órán át tudja kiszolgálni a teljes hűtést.” – dől hátra elégedetten a székben Zoltán.

A csapat több versenyt és pályázatot is megnyert már, de nem egyszerű továbblépniük. “A mi esetünkben a hagyományos megoldás nem működött, hogy megkeressük a cégvezetést, majd ők rábólintanak, és a végén a mérnökökkel együtt kidolgozzuk a részleteket, az MVM NET-nél a mérnökök győzték meg a vezetőséget, hogy erre szükség van.”

A csapat most abban bízik, hogy a tesztidőszak zárultával a cég meg fogja hosszabbítani velük a szerződést.

„A HeatVentors termékeihez hasonló tárolók körülbelül 30 éve léteznek kísérleti jelleggel, de ezeket főleg használati melegvíz, illetve fűtési tárolóként használják, a hagyományos vizes tárolók kiváltására.  Hűtési rendszerekben nem találkoztunk konkurens termékekkel. A HeatVentors által az ügyfelekkel folytatott interjúk tükrözik ezt legjobban, világcégek mérnökei például a HP, Schneider Electric, Ericsson számára is ismeretlen technológiát mutathattak be  – mondta a Forbesnak az MVM NET műszaki igazgatója, Galambos Tibor.

“A piacon lévő termékeket  a 6 éves kutatás-fejlesztési tevékenységük alatt  más szemszögből tanulmányozták és rengeteg olyan hibájukat javították ki, ami gátolta a piaci elterjedésüket. Erre vonatkozólag 2 szabadalmat is megszereztek.”

A műszaki igazgató szerint több célja is van a tárolónak. “Az egyik az energia-megtakarítás, itt minimum 20-30% energiát takaríthatunk meg (de jelenleg 54% körül járunk a tesztidőszak alatt)  több tényező miatt: a hűtési rendszerek hatékonysága függ a külső hőmérséklettől (ha kint melegebb van akkor több villamosenergiát kell befektetni ugyanannyi hűtési energia létrehozására), a termelést éjszakára átcsoportosítva hatékonyságnövekedést érhetünk el; szabadhűtés, amikor a külső levegő alacsonyabb, mint a belső, a külső levegő hűtési potenciálját tudjuk hasznosítani indirekt módon a tárolón keresztül (se por, se pára nem jut be a térbe) illetve a szabadhűtés idejének megnövelése, azaz ha éjszaka ingyen fel tudjuk tölteni  tárolót energiával, azt nap közben tudjuk használni.”

Galambos Tibor szerint a megtakarítás pénzösszegben való kifejezése relatív, ezért inkább csak a megtérülési időben gondolkoznak. “A megtérülés 3-4 év közé tehető, ha csak az energiamegtakarítás a cél. Egy nagyobb méretű adatközpont esetén ez évente több 100 millió Ft is lehet a megtakarítás. Ha a biztonság növelése a cél, akkor is több 100 millió Ft-os károkat lehet elkerülni a tárolók beépítésével.”

Tavaly év végén sikerült behúzniuk egy nagyobb, 150 ezer eurós befektetést, ennek a nagy részét már elköltötték a pilot-projektre és a szabadalmakra, most a következő körre gyúrnak “de itt már millió eurós tételre lesz szükségünk” – teszi hozzá Zoltán. A héten Malajziába repülnek, hogy ott mutassák be a technológiát a Malaysia Tech Week-en, alapvetően az ázsiai piacban látják a legnagyobb fantáziát.

Oszd meg!