Afrikára jellemző fertőzés, most mégis felütötte a fejét a nyugati országokban. A magyar virológus szerint nem a majomhimlő lesz az új covid, de ettől még mutathat érdekes újdonságokat az orvostudománynak.
A covidhoz „semmiképpen sem hasonlítható”, komoly esetszámok „nem várhatóak”, érdekessége most mégis abban rejlik, hogy „járványügyileg nem köthetőek az esetek egymáshoz, a terjedés módja, mintázata és a forrás tehát egyelőre nem vagy csak részben ismert”. Kemenesi Gábor virológus a Facebook-oldalán, tudományos, szakirodalmi cikkekre alapozva szedte össze a szalagcímekben is felbukkant, majomhimlő nevű vírussal kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, következtetéseket, lehetséges veszélyeket.
A legfontosabb gondolatnak a következőt tartja:
„A rendkívüli figyelem ellenére egy emberről emberre nehezen terjedő vírusról van szó, a szakértők nem számítanak számottevő esetszám-növekedésre. Ráadásul az eddigi hírek szerint a vírus enyhébb megbetegedést okozó, nyugat-afrikai variánsáról van szó. Virológiai és epidemiológiai szempontból azonban bizonyára sok fontos újdonságra fog a közeljövőben fény derülni.”
A teljes poszt ide kattintva olvasható, alant a legalapvetőbb infókat foglaljuk össze.
Mi az a majomhimlő?
Afrikára jellemző, emberről emberre nehezen terjedő fertőzés – mint mára kiderült, Angliával együtt immár öt ország szerepel a vírussal érintettek listáján.
A Poxviridae víruscsaládon belül az úgynevezett Orthopoxvirus vírok közé tartozik. Úgynevezett zoonótikus, állatról emberre terjedő vírus, legvalószínűbb természetes gazdái Közép- és Nyugat-Afrikában élő rágcsálók, közöttük tünetmentesen terjed és fennmarad a vírus.
Mikor fedezték fel?
1958-ban. Emberben elsőként 1970-ben írták le a Kongói Demokratikus Köztársaságban.
A feketehimlő közeli rokona, ahhoz nagyon hasonló tünetekkel, csak éppen jóval enyhébb megbetegedést okoz. A feketehimlő 1980-as eradikációja óta a majomhimlő lett a legfontosabb, embereket érintő himlővírus.
Hol bukkant fel eddig?
Emberi eseteket összesen 11 afrikai országból jelentettek. Az eddig ismert legnagyobb járvány 2017-re datálható, Nigériában több száz emberi megbetegedést regisztráltak. A vírus Afrikán kívül behurcolt esetek formájában volt ismert.
Fajtái
Két, genetikailag elkülönülő variánsa létezik a majomhimlőnek:
- a Kongó-medence variáns súlyosabb lefolyású és jobban terjed,
- a nyugat-afrikai variáns enyhébb megbetegedést okoz és kevésbé terjed jól emberről emberre. Most úgy tűnik, ez az enyhébb változat okozza a jelenlegi helyzetet.
Hogyan fertőz?
Ahogy a neve is utal rá, alapvetően főemlősöket érint a megbetegedés. Rágcsálókról vagy más fertőzött állatról történő sikeres átugrási esemény után emberről emberre is képes limitált terjedésre.
- Állatról a fertőzött állat vérével, testváladékaival vagy majmok esetében kiütéseivel történő érintkezés során terjed,
- emberről pedig a fertőzött ember kiütéseivel vagy a kiütések által kontaminált felületekkel (pl. ruha, ágynemű) való érintkezéssel.
- Testváladékokkal és légúti cseppekkel is terjedhet, de nem összekeverendő a covidnál megismert, rendkívül hatékony légúti terjedéssel, terjedés annál nehézkésebb, hosszabb, közelibb kontaktust követelőnek ismert.
Tünetek, lefolyás
Az inkubációs idő (a fertőzéstől a tünetek megjelenéséig tartó időtartam) nagyjából 5-13 nap.
A kezdeti tünetek: fáradtság, láz, nyirokcsomó duzzanat, izomfájás, hátfájás, stb., ezek könnyebben összekeverhetőek más megbetegedéssel.
A karakterisztikus kiütések 1-3 nappal a láz megjelenését követően. főképp arcon, végtagokon jelentkeznek. Mint más himlőfertőzéseknél, a kiütések kiemelkednek, feltelnek, majd idővel kifakadnak és leszáradnak. Nyálkahártyákon és egyéb testrészeken is megjelenhetnek, de kifejezetten a nyálkahártyán való megjelenést feltételezik a cseppfertőzéses terjedés mögött mint erősítő tényező. A tünetek 2-4 hétig eltarthatnak.
Kezelése
Specifikus, célzott gyógyszeres terápia nincs. Támogató kezelés, vakcina viszont van. A feketehimlő elleni oltások a közeli rokon majomhimlő vírus ellen is bizonyos szintű védelmet nyújtanak. A feketehimlő ellen többféle készítmény létezik, az EU-ban engedélyezett Imvanexet már korábban is használták behurcolt majomhimlős eseteknél és azok kontaktjainál.
Mit mond a virológus?
„Egyre több, egymáshoz egyelőre csak részlegesen köthető emberi fertőzésre derül fény – kezdi a helyzetértékelést Kemenesi. – A jelenlegi mintázat és ismeret alapján a kontaktkutatás során várhatóan a közeljövőben újabb eseteket is felderíthetnek. Fontos tudni, hogy egy olyan vírus terjedését kell a szakembereknek feltárniuk, melyről viszonylag korlátozott, teljesen más közegből (Afrika) származó járványügyi adataink vannak. Az epidemiológiai háttér egészen más a vírus hazájában, így komoly felderítőmunka zajlik jelenleg.
Megnyugtató, hogy Afrikával ellentétben a nyugati világban fejlett egészségügyi háttér van, így az érintett emberek támogató kezelése jól biztosított.”
