Kommunikációs blama
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) az Indexnek előbb cáfolta, később pedig megerősítette a fertőzés tényét. Ez már csak azért is nagyon furcsa, mert a mintát az NNK vizsgálta meg. Később az MTI is tudósított Müller tájékoztatójáról, miszerint a levett minta igazolta a majomhimlőt. Ez alapján tehát hivatalosnak mondható: a betegség megjelent Magyarországon.
- Nagy-Britanniában újabb 71 esetet azonosítottak, így május 7. óta 179-re nőtt a fertőzöttek száma,
- Spanyolországban a hét végén huszonkettővel nőtt a fertőzöttek száma, így elérte a 120-at,
- Portugáliában pedig péntektől hétfőig huszonkettővel, kilencvenhatra nőtt a fertőzöttek száma.
A majomhimlőről
Kemenesi Gábor virológus egy korábbi Facebook-posztja alapján a majomhimlő Afrikára jellemző fertőzés, kezdeti tünetei között ott a fáradtság, láz, nyirokcsomó duzzanat, izomfájás és a hátfájás, amik könnyebben összekeverhetőek más megbetegedéssel. Emberről emberre nehezen, a fertőzött kiütéseivel vagy a kiütések által kontaminált felületekkel való érintkezéssel, továbbá testváladékokkal és légúti cseppekkel is terjedhet.
A karakterisztikus kiütések 1-3 nappal a láz megjelenését követően, főképp arcon, végtagokon jelentkeznek. Mint más himlőfertőzéseknél, a kiütések kiemelkednek, feltelnek, majd idővel kifakadnak és leszáradnak.
Specifikus ellenszere nincs, támogató kezelés, vakcina viszont van: a feketehimlő elleni oltások a közeli rokon majomhimlő vírus ellen is bizonyos szintű védelmet nyújtanak.
