Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Magyarországon nincs piacgazdaság, átmenet van

Jancsó Péter, a Graboplast tulajdonosa a Forbes Roadshow győri állomásának vendége volt. Beszélt cége gyökereiről, arról, hogy a padlógyártásban is lehet innoválni, és hogy akár kitalált mutatóval is nyerhet egy cég közbeszerzést, mert még mindig csak átmenet van itthon a piacgazdaságba. Lehet, mégis tőzsdére mennek, mert Orbán Viktor meggondolta magát.

A padlógyártással foglalkozó Graboplastot már menedzserként vette át Jancsó Péter, a vállalat elnök-vezérigazgatója. A győri székhelyű vállalat alapítója több mint száz évvel ezelőtt egy német ajkú cseh család volt, akiktől az első zsidótörvény után elvették a vagyont, a másodiknál már a cég működtetését sem engedték nekik. A mostani tulajdonos próbálta már felkutatni őket, de közvetlen leszármazottakat nem talált.

A Graboplast fából és PVC-ből gyárt padlókat, korábban lakosságnak, mostanra viszont egyre inkább vállalatoknak, közületeknek (pl. kórházaknak), járművekre (a Combinókon is ez a cég padlója van) és sportcsarnokokba, rendezvényekre például színpadokra (a londoni olimpia megnyitóján a stadion is a Graboplast padlójával volt burkolva). Mára a sportpadló lett az egyik legerősebb ága a cégnek. „Olyat kell gyártanunk, ami másnak nincs. Például 10 milliméternél vastagabb sportpadlót csak egy cég gyárt rajtunk kívül” – mondja Jancsó.

Átmenet szocializmusból az átmenetbe

Jancsó anno egy szocialista nagyvállalatot vett át 1988-ban, ami 3300 embert foglalkoztatott. Ma már csak 700-an vannak, viszont így hatékonyabbak, nagyobb a forgalom. „Át kellett formálni. Mi vagyunk a példa, hogy nagyobb céget is át lehetett vezetni a piacgazdaságba” – mondta. A cég mára bevételeinek több mint 90 százalékát exportból termeli,  így értette a piacot, mert szerinte „ma még Magyarországon nem piacgazdaságban dolgozunk, egyelőre átmenet van”. A helyzetet a tisztán kapitalistának nem igazán nevezhető. Egy másik problémát Kínával példázta, ahová nagyon sokat exportálnak: „Ott úgy működik a kötelező tender, hogy két boríték van: megfelelt a műszaki feltételeknek, ha nem kidobják. Aki bennmarad, abból a legolcsóbbat veszik. Ez egy tiszta helyzet”. Magyarországnak viszont még van hova fejlődnie, hogy tovább tisztuljanak a viszonyok

Arra is kitért, hogy az átmeneti helyzetet nemcsak az állami érdekeltségek használják ki. „Tavasszal Budapesten egy sportcsarnokot nem a Graboplast termékével burkoltak le, hanem egy francia cég termékével. Minden műszaki követelmény megvolt a mi padlónknál is, olcsóbbak vagyunk. De a franciák nyertek, mert nekik van IPI-mutatójuk. A marketingosztályunk utánanézett, hogy mi az az IPI-mutató. Ilyen mutató nincs. Ha egy cég tud ilyen mutatót generálni, végül is az egy innováció” – mondta.

Beszélt arról is, hogy újra gondolkodnak a tőzsdére lépésen. Arra a kérdésre, hogy miért készülnek mégis a tőzsdére, ha 2014-ben egyszer már elvetették, és más forrásból finanszírozták beruházásaikat, azt válaszolta: „Februárban a tatabányai gyáravatónkon beszélgettünk Magyarország miniszterelnökével és azt mondta, hogy támogatja a tőzsdét. 2010-ben ez még nem így hangzott el”. A cégnél egyébként már 2014-ben is felmerült, hogy újra tőzsdére lépjenek.

Oszd meg!

"Egy teljesítmény látványa a legnagyobb ajándék, amit csak ember másoknak adhat."