A Stanford Egyetem professzora, A történelem vége és az utolsó ember című művével híressé vált filozófus, Francis Fukuyama is beszélt Magyarország és az Európai Unió kapcsolatáról és Orbán sikerének titkáról az Egyesült Államokban. De akadt olyan is, aki optimista a jövőt illetően.
A CEU Demokrácia Intézet és a Political Capital második alkalommal szervezte meg a Budapest Forumot, ahol Magyarország és az Európai Unió kapcsolatáról Francis Fukuyama japán származású amerikai filozófus is megosztotta a nézeteit. Szerinte a NER működése jobboldali szempontból szerte a világon példaértékű, és megosztotta öt pontját Orbán sikeréről. Kati Marton író szerint azonban hamarosan vissza fog csapni Orbán opportunizmusa, mert a 40 év feletti magyar emberek nem tudnak újra Oroszországban hinni úgy, hogy épp a Szovjetunió bukása hozta el a lehetőségeket az életükbe.
A beszélgetésen Fukuyama és Marton mellett részt vett még Charles Gati politológus, Bruszt László szociológus, Timothy Garton Ash történész és Mathieu Lefèvre, a Common Ground CEO-ja is.
Fukuyama öt pontja
Orbán olyan szélsőjobboldali nézeteket normalizált, ami az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában nem lehetett ezidáig” – érvelt Fukuyama. Öt pontban foglalta össze, hogy minek köszönhető a sikere a szélsőjobboldali politikusok körében, ezek szerinte
- az illiberalizmus demokratikus eszközökkel való alátámasztása,
- a kereszténységre történő ideológiai építkezés,
- az etnicitás hangsúlyozása,
- az állam gazdaságban betöltött szerepe
- és Putyin iránti szimpátiája.
A filozófus kitért arra is, hogy a NER működése az egész világon példa nélküli, ezért is néznek fel a jobboldali politikusok az Egyesült Államokban és Nyugat-Európában is, valamint arra is, hogy
Orbán végső soron azért szimpatizál Putyinnal az EU helyett, mert utóbbiban fékek és ellensúlyok rendszerének, ellenőrzéseknek vetik alá, míg az orosz rezsim alapja a teljhatalom tisztelete.
Van, aki optimista
Kati Marton, magyar származású író, újságíró próbálta ellensúlyozni azt az „apokaliptikus képet”, amit az előtte szólók felvázoltak. Ő azért optimista az EU és Magyarország kapcsolatát illetően, mert Orbánnak rengeteg kényelmetlenséggel jár a megromlott viszony. „Orbán egy opportunista politikus, nem az ideológia a fontos számára, hanem a hatalom, ezért mindig úgy fog politizálni, ahogy éppen a hatalmának szilárdítása megkívánja. „Magyarország nem a maga súlycsoportjában küzd most” – mondta, és az EU részéről olyan egységet lát most, amilyenre korábban nem volt példa.
Szerinte nem jött be Orbán jóslata a Nyugat hanyatlásáról.
Nem lehet Orbán legjobb barátja az az ember, aki szerint a Szovjetunió szétesése a legnagyobb tragédia a 20. században. Minden 40 év fölötti magyar ember épp ennek köszönheti, hogy második esélyt kapott egy szabad életre.”
Charles Gatira reflektált, aki szerint Trianon traumája feldolgozatlan maradt a magyar népesség körében, ezért van egyfajta kulturális elmaradottság, de Marton szerint ez az elmaradottság inkább a szabad média hiánya miatt van, a magyar népesség hozzá van szokva Orbán személyi kultuszának építéséhez a médiában.
Az EU is felelős
Timothy Garton Ash történész, az Oxford Egyetem professzora azt hozta fel, hogy az EU-nak is van felelőssége abban, hogy Magyarországon így leépült a demokrácia. „Még mindig nem alakult ki a kapcsolat az uniós források és az uniós értékek között” – mondta. Nem tudják megakadályozni, hogy az uniós forrásokat egyes tagállamok politika hatalmuk megszilárdítására használják. És ami szerinte a legfontosabb, hogy akármi is legyen a sorsa az EU-val való kapcsolatunknak, a magyar demokráciát nem ők fogják megváltoztatni. Azt csak a magyar választók tudják.
A teljes beszélgetést magyarul is meg lehet hallgatni ezen a felvételen 7:39:30-tól.
Borítókép: Francis Fukuyama / Wikimedia
