Az EU Csalás Elleni Hivatala nyilvánosságra hozta éves jelentését, amiben két negatív listát is vezet Magyarország, írja az EUrologus.
2022-ben 15 vizsgálatot indítottak magyar csalásgyanús ügyekben, ebből 10 esetben végződött az eljárás azzal, hogy valamilyen pénzügyi következményre tettek javaslatot. Mindkét szám a legmagasabb adat és ez nem csak az EU-s tagállamokat jelenti, hanem azokat az országokat is, ahol az uniós forrásokat elköltik, írja az EUrologus. Így a balkáni országok, vagy Türkmenisztán, Banglades, Afganisztán, Ukrajna, de Uganda és Zambia is a listán szerepel. Az előbb említett országokban három bűncselekmény-gyanút fedeztek fel.
A jelentésben nincs elérhető információ arról, hogy ezek a magyar esetek pontosan mit takarnak, mennyi volt az összértékük, és mennyit kellett visszafizetni az uniós költségvetésbe.
Még két összevetésben áll az élen Magyarország. Az egyik az OLAF által észlelt szabálytalanságokat érinti az európai strukturális és beruházási alapok, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési alapok területén a 2018–2022 közötti időszakban. Itt 18 szabálytalanságot tártak fel, amely az összes forrás 0,53 százalékát érintette.
A másikban a saját források rovására elszenvedett károkat vizsgálják, ami jellemzően a vám- és adóbevételekkel kapcsolatos cselekményeket takarja. Az elmúlt négy évben ugyan csak tíz ilyen esetet tártak fel, de ez az összes bevétel 18 százalékát jelenti.
