A gender kulcsszón bukott el a magyar startupvilág lényegi előrelépése azzal, hogy az Európai Unióból egyedül Magyarország nem csatlakozott az eddigi legfontosabb európai startupszövetséghez. Körbekérdeztünk az iparágban arról, hogy jutottunk idáig, és mitől esik el egy magyar startup a távolmaradás miatt.
Mik is az előzmények?
- Az Európai Unió 26 tagállama és Izland is csatlakozott ahhoz a startupszövetséghez, ami még egy 2021-ben megfogalmazott kritériumrendszer mentén alakult. Az European Startup Nations Alliance (ESNA) azért jött létre, hogy segítse a startupok fejlődését, jó gyakorlatok megosztását, technikai támogatását és a fejlődés nyomonkövetését.
- Magyarország azonban nem társult ehhez a szövetséghez, mert az alapkövetelményként fogalmazta meg a nemi, etnikai, vallási, szexuális orientáció és életkor alapon is sokszínű munkahelyeket a startupokban. A hírről először az európai szaklap, a Sifted számolt be a múlt héten. A lap egy kormányszóvivőt is idéz, aki megerősítette a Siftednek a távolmaradást. „Magyarország fenntartja korábbi álláspontját, és nem adja nevét az ESNA-hoz a nemek sokszínűsége megfogalmazása miatt” – szólt az indoklás.
- Biás Csongor, a legfontosabb szakmai szervezet, a Startup Hungary ügyvezetője így kommentálta a Siftednek a témát: „A magyar kormány nagyon aktívan alakítja a helyi startup környezetet, sajnos leginkább azzal, hogy a piacot mérgező állami finanszírozási lehetőségekkel árasztja el.”
A Forbes.hu is megkereste Csongort és még néhány iparági szereplőt. Velük beszéltük át, mi mindentől esik el Magyarország az ESNA-tagság nélkül.
Kötelező volt elküldeni az Igazságügyi Minisztériumnak
A történet kezdete 2021-re nyúlik vissza. Ekkor született a Startup Nations Standard kritériumrendszer, ami startupbarát szabályozás kialakítására vonatkozó jó gyakorlatokat tartalmaz a kormányok számára. Az ezt aláíró országok csatlakozhatnak aztán az ESNA-hoz, ami forrásaink információi szerint az Európai Unió legfőbb szerve lesz ezentúl startup ügyekben, céljaikra százmillió eurós nagyságrendű büdzsét kaptak.
„A Startup Hungaryhez is eljutott még 2021-ben, hogy Magyarországon nincs meg a szándék a csatlakozásra. Próbáltuk feltérképezni, hogy mi lehet az oka, és tettünk lépéseket azért, hogy Magyarország is az aláírók között legyen” – mondta a Forbes.hu-nak Csongor.
Egy szakmai forrás szerint az akkori Információs és Technológiai Minisztériumnak kötelezően el kellett küldeni minden EU-s megkeresést az Igazságügyi Minisztériumnak. Bár az ITM alírásra javasoltan küldte tovább az IM-nek az SNS-t, az IM-nél aztán elakadt a dolog.
Végül a már ismert döntés született.
„Úgy gondolom, a gender kulcsszóval bukott el a dolog, a kormány csípőből elutasít bármit, ami ezt egyáltalán napirendre veszi” – folytatta Csongor.
Márpedig 26 EU-s tagállam és Izland is komolyan vette. Miniszterelnöki szinten írták alá a kezdeményezést, és helyi szakmai szervezetet delegálnak az ESNA-ba. A Startup Hungary továbbra is meg van hívva az ESNA-val kapcsolatos meetingekre, megszerzik a tudást, de nehezített pályán, többször annyi idő alatt, ellenszélben.
Csongor a következő példával érezteti, mi a különbség aközött, hogy valaki ESNA-tag, és ha valaki nem. „Egy fontos szabályozási változtatásban a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesülettel éppen most gründolunk más szakmai szervezeteket, ügyvédi irodákat, hogy pro bono véleményezzék az általunk kijelölt irányokat, így tudunk lassan előre haladni. Ha ez az ESNA-n keresztül történne, teljes hozzáférésünk lenne mondjuk a német munkavállalói részvényprogram szabályozás minden részletéhez és a szakértőihez” – mondja Csongor.
Túl nagy kockázat
A régiós és nemzetközi kockázati tőke hazai aktivitására is negatív hatással lehet a döntés. Csongor szerint a jogbiztonsággal kapcsolatban és a külföldiek cégvásárlásának külön engedélyeztetése miatt már így is sok kérdés jön hozzájuk. „A nyitott értékeket képviselő nemzetközi tech szcénában ez az erőlködés elég rosszul hat – mondja Csongor. –
Ezek a cégek tézisek alapján dolgoznak, és ha épp egy cseh és egy magyar cég versenyez egy nemzetközi vc figyelméért, könnyen lehet, hogy a sok nehezítő körülmény és kockázat miatt a magyar marad alul.”
Az állam ne pénzzel segítsen
A magyar államnak több mint egy évtizede az az alapvető félreértése, hogy a startupoknak pénzre van szüksége tőle. Pedig fejlett ökoszisztémákban a befektetést nem az állam, hanem a piaci befektetők adják. Állami programok nem kockázati tőkével, hanem vállalkozóbarát bürokráciával, kutatás-fejlesztést serkentő megrendelésekkel szokták kivenni a részüket az ökoszisztéma fellendítéséből.
Ahogy a G7 egy korábbi cikke írja, az elmúlt öt évben 430 milliárd forintnyi tőkét gyűjtöttek a magyarországi tőkealapok, aminek 37 százalékát adta az állam. A piaci befektetők között is biztosan több tízmilliárd forintos összeggel jelen van azonban az Európai Unió. Nemcsak a magyar államon keresztül, hanem fejlesztési bankokon és más, támogatott alapokon keresztül is utaltak pénzt, így a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) statisztikáiból kiszámítható 159 milliárd forint az alsó becslésnek tekinthető.
Pedig nem az a fontos, hogy mennyi pénzt oszt szét az állam, hanem az, hogy abból hány sikeres céget tud felmutatni. Nem hogy világsiker, de működő cég is alig maradt az ellentmondásos Jeremie-programok befejeztével.
A cégek fele költözne
Amire viszont szükség lenne az ökoszisztémában, azt az állam nem hajlandó megadni. A Startup Hungary 2023-as jelentéséből egyértelműen kiderül, hogy egyszerűbb adminisztrációban és adókedvezményben várnának segítséget a vállalkozók. A szervezet 162 magyar startup kérdőívezéséből állított össze egy átfogó jelentést, eszerint a tartupok fele vagy már elköltöztette központját Magyarországról, vagy a következő egy évben tervezi ezt.
A legkedveltebb célpont még mindig az Egyesült Államok (33%), a második helyen az Egyesült Királyság (16%), majd Észtország (13%) áll. A költözés leggyakoribb okai a tőkebevonás és a munkavállalói részvényprogram (ESOP) elindításának akadályai.
Forrás: Startup Hungary
A magyar startupok túlnyomó többsége itthon kft.-ként jegyzi be a cégét. Ezt a cégformát A körülbelül egytől öt alapítóra tervezték, és általában kevésbé tőkeigényes iparágakban ajánlott. A kft. nem tudja kezelni a különböző részvényosztályokat, és nem tud új részvényeket létrehozni, ahogy a cég növekszik. Ezáltal nem tudja támogatni új tulajdonosok és alkalmazottak bevonását, ami alapvető szükséglete a startupoknak. Egy nemrégiben elfogadott jogszabályi változásnak köszönhetően ugyan lehetőség van arra, hogy a kft.-ben egy tulajdonos különböző kvótaosztályokkal rendelkezzen (pl. közönséges kvóták és preferenciális kvóták), e könnyítések ellenére is valószínűtlennek tűnik, hogy további, drasztikusabb változtatásokat vezetnének be, vagy egy új, startupbarát társasági formát hozzanak létre a közeljövőben.
Mit nyerünk a diverzitással?
A jelentésből kiderült az is, hogy a magyar startupvilág még kimondottan férfidomináns. A megkérdezett cégek csupán 25 százalékában van női alapító. Míg a Harvard Business Review arra mutat rá, hogy a kockázati tőke az egyik leghomogénebb nemi összetételű iparág, a befektetők mindössze 8 százaléka nő.
Női és férfi alapítók szektoronkénti aránya, ebből az látszik, hogy a nők az oktatásban, a fenntarthatóságban, a marketingben és a menedzsment területeken legaktívabbak.
Forrás: Startup Hungary
Várady Nóra, a Nyitottak vagyunk ügyvezetője a 2023-as jelentésben írt véleménycikkében kitért arra, mit nyernek a csapatok a nemi diverzitással.
A sokszínű csapatok sokszínű ötleteket fogadnak el. Megdöbbentő, de a vezetők 56 százaléka nem támogatja azokat az ötleteket, amelyekre nem lát személyes igényt.
Ez azt jelenti, hogy ha egy vezetői csapat homogén a nem, az etnikai hovatartozás, a szexuális irányultság vagy a fizikai képességek tekintetében, bizonyos ötletek egyszerűen a radar alatt maradnak, és soha nem jutnak el a piacra, még akkor sem, ha van bennük potenciál.”
Ahogy Nóra írja, a kulturális normák korlátozzák a nők hozzáférését a férfiak által dominált vállalkozói hálózatokhoz a befektetéstől a vállalkozásig. Magyarországon ugyan megjelentek a csak nőknek szóló hálózatok, de ezek tovább ronthatják a nemek közötti különbségeket. A befogadás elősegítése érdekében párhuzamos ökoszisztémák helyett integrált ökoszisztémákat kell létrehozni.
„Baromi nehéz”
Kovács Dominik, a Colossyan nevű szintetikus videókat gyártó startup alapítója már kifejtette a Forbes.hu-nak, hogy milyen hátrányait érzékelte a magyar startupper létnek, amikor legutóbbi, ötmillió dolláros befektetésükről mesélt.
„Baromi nehéz magyar startupként nemzetközi befektetőket meggyőzni, aminek az oka egyre inkább a politikai helyzet”
– mondta Dominik. Úgy tapasztalta, az ország politikai megítélése átszivárog a Colossyanra annak ellenére, hogy nincs a cégben állami pénz, és a vezetőség is nemzetközi. A felvont szemöldökhöz elég annyi, hogy magyar operációval is rendelkeznek, és magyar az alapító. Épp ezért Dominik a céget nem magyar startupként aposztrofálja, hanem európaiként londoni és budapesti operációval.
„Mi nem magyar sztoriként indultunk. Ha nincs a dán egyetem, én most nem lennék itt. Dán iskolában kezdtük, dán pénzből, dán tudással, utána a németek segítettek. Ma pedig a csapat és a befektetők egy része Budapesten van, viszont a Colossyan érdekében nem szabad csak oda fókuszálnunk.”
