Elkezdődött a Magyarország 2030 konferencia, ahol többek között Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is beszédet mondott.
Érdekes üzleti statisztikával indította Boros Tamás, az Egyensúly Intézet igazgatója a Magyarország 2030 című keddi konferenciát. „Az Észtországtól Bulgáriáig terjedő kelet-közép-európai régióban az 500 legnagyobb bevételű vállalat közül 64 magyarországi cég. De ha kivesszük a multik leányvállalatait és az állami forrásból gazdálkodó cégeket, akkor összesen hét magyar marad a listán. Ezek a magyar piaci sikertörténetek” – mondta Boros.
Az olyan magyar cégeket, amelyek külföldön is versenyképes környezetben tudnak megerősödni, esetleg regionális piacvezetővé válnak, nem unikornisoknak, hanem nemzetközi bajnokoknak nevezik az agytrösztnél.
„Magyarország akkor tud kitörni a közepes jövedelmű országok csapdájából, ha sok nemzetközi bajnoka lesz. Az elmúlt évtizedben Magyarország az uniós átlag kétszeresét költötte vállalkozásfejlesztésre, de az eredmény az ország jövője szempontjából nincs rendjén”
– mondta az elemző.
Boros jelenleg egy olyan gazdaságszerkezeti változást lát, aminek a jelentősége az ipari forradalomhoz mérhető. Úgy látja, a zöld átállás is hasonló következményekkel, átrendeződéssel járhat, amiből Magyarország is jól kijöhet. „Fontos lenne, hogy kivételesen ne a vasfüggöny rossz oldalára kerüljünk. Elkerülhetetlen egy új vasfüggöny Európában, az energia-vasfüggöny” – mondta.
A felzárkózás egyik nagy lehetőségének azt látja, ha a digitális oktatásban ledolgozzuk a lemaradásunkat. Jelenleg a lakosság 49 százaléka rendelkezik digitális készségekkel. A többiek felzárkóztatása akár 8 ezer milliárd forintot is hozzáadhat a magyar gazdaságteljesítményéhez a következő évtizedben.
Remekül javítható adatok
„Az uniós pénzek csúszása miatt az a tervünk is csúszhat, hogy Magyarországnak 2030-ra az Európai Unió öt legélhetőbb tagállama közé kell tartoznia” – kezdte beszédét Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter. Az általa mutatott statisztikák szerint azonban erre hét év biztosan nem lesz elég.
Navracsics szerint Magyarország szépen lassan „zárkózgat” – nem olyan gyorsan, mint a balti államok, vagy Lengyelország, de Görögországnál már fejlettebbek vagyunk, és a legfrissebb adatok szerint Portugáliát is utolértük. A régiók fejlettségi szintjét összehasonlította az európai uniós átlaggal, és ugyan Budapest jóval az átlag felett van (156 százalék), az Észak-Alföld, a Dél-Dunántúl, vagy Észak-Magyarország jócskán lemaradt. (45-52 százalék). Azt Navracsics is elismerte, hogy
ezek az Európai Unió legszegényebb régiói között vannak,
és elmondta: az uniós források kétharmada ezeknek a legszegényebb régióknak a felzárkóztatására megy. Az „északkeleti csücsök” helyzetét különösen szomorúnak nevezte, hiszen itt dinamikus fejlődés nem indult be, és ezen a térségen a másfél éve átadott Miskolc-Kassa autópálya sem segített.
Jól mutatja a leszakadást a belső vándorlási egyenleg is. Az ország elmaradó térségei kiürülnek, Budapestről és a nagyobb megyeszékhelyekről pedig az agglomerációba települnek ki az emberek. Hasonló képet mutat a bruttó átlagkereseti térkép is járási szintre lebontva, de Navracsics megjegyezte, hogy Miskolc, Debrecen, illetve Dunaújváros, Paks irányában már elkezdtek lassan felzárkózni a bérek az ország középső részében tapasztalhatókhoz.
Boldogabbnak kellene lennünk
Ami az egészségben eltöltött évek számát és az uniós boldogságindexet illeti, a miniszter szűkszavúan kommentált: „nem vagyunk olyan rosszak, mint amit gondolni szoktunk magunkról”. Ennek ellentmond az egy főre jutó alkoholfogyasztást mutató érték, amit Navracsics „remekül javítható adatnak” nevezett egy 2019-es ábrára mutatva. Azóta tudjuk, hogy ez nem sikerült, a WHO 2023-as adatai szerint a lakosság 21,2 százaléka alkoholbeteg. Világelsőként olyan országokat előzünk meg, mint Oroszország vagy Belarusz. Ez nem került szóba a konferencián. Navracsics végül arra jutott, hogy ha valóban az öt legélhetőbb tagállam közé akarunk tartozni, akkor a boldogságindexben is javulást kell elérnünk.
A miniszter végül elmondta, mire kell még várnunk: a Magyarországra jutó uniós források összesen 9792 milliárd forintot tesznek ki. Az Európai helyreállítási tervből pedig 2294,3 milliárd forinttal részesül Magyarország, ennek 48 százalékát klímavédelmi célokra fordítják.
