Mi alapján választunk munkahelyet, és hogy lehet, hogy 140 ezer emberből csak 2-3 ezer talál munkát? Az Egyensúly Intézet A jövő kompetenciái – A jövő oktatása című konferenciáján jártunk.
„Ha szóba kerül a gyerekeiknél a pályaorientáció, jogásznak és marketingesnek még véletlenül se küldjék! Ha megrázunk egy fát, könnyen lehullik belőlük sok” – mondta Baja Sándor, a Randstad regionális ügyvezető igazgatója az Egyensúly Intézet szerdai konferenciáján. Az IT-szektor viszont nagy számban szívja fel az embereket, és a mérnökök is kapósak a munkaerőpiacon.
Baja azt javasolta a szülőknek, ne tiltsák el a gyerekeket a videojátékoktól. A játékok fejleszthetik az együttműködési képességet, a kritikai gondolkodást, a döntéshozó képességeket, a multitaskingot és a vezetői képességeket is.
„A hollandiai Randstadnál például egy játékon keresztül tanítják be a targoncakezelőket.
Tizenkét éve vezetem a Randstadot, azóta hallgatom, hogy a targoncák maguktól fognak menni. Ez azóta sincs így.
A cégeknek ez kockázatos lenne, gondoljunk bele, mi történik, ha leejt egy raklap mobiltelefont” – vetette fel Baja.
Nem tanulnak holtig
A Randstad régiós vezetője óriási problémának látja, hogy a magyar munkavállalók kevésbé nyitottak a továbbképzésekre. Évente két-háromezer embernek tudnak munkát találni, pedig húszezer álláskeresőt mutatnak be a cégeknek, és van egy 140 ezer emberből álló adatbázisuk. Úgy látja, akinek van B kategóriás jogosítványa, az könnyen továbbképezheti magát targoncásnak, vagy kamionsofőrnek; a villanyszerelők pedig CNC-operátornak – ez pedig nem csak az ő fizetésüket, hanem a magyar GDP-t is növelhetné.
A hiedelmekkel szemben a Z-generáció nem elveszett a munkaerőpiacon. A Randstadnál úgy látják, nekik kevésbé fontos a munka-magánélet egyensúly, és többet hajlandók utazni egy-egy munkahelyért, mint az idősebb munkavállalók. A sokszínű, befogadó munkakörnyezetet és a képzési lehetőségeket viszont fontosabbnak tartják, és ódzkódnak a túlbonyolított szervezetektől.
A teljes európai felnőtt lakosság körében vizsgálták egy felmérésükben, mi alapján választanak munkahelyet. „Döbbenetes, hogy a magyarokat ennyire nem érdekli, hogy érdekes legyen a munkájuk. Legyen biztos a hely, meg jó környezet, de hogy mit csinálunk abban a nyolc órában, az szinte mindegy” – utalt arra Baja, hogy az érdekes szakmai tartalom fontossága kiugróan alacsony volt a magyar megkérdezetteknél. A legfontosabb természetesen a fizetés – mint Németországot és Norvégiát kivéve minden más országban – ezt követi a kellemes munkahelyi környezet.
