Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Magyarok fejlesztik a legdögösebb mopedet

Weben edződött kreatívok, IoT-s forrasztópákás emberek és aszfaltot szaggató versenymotorokat gyártó szakik próbálják beindítani a magyar motoripart. A termék egy ártatlannak kinéző robogó, ami megváltoztathatja a városi közlekedést.

A citromnál is sárgább, és olyan szögletes, mintha egy nyolcvanas évekbeli sci-fi díszletei közül emelték volna ki. A kompozit karosszériás Linda moped első ránézésre minden elemében retró. Elég viszont csak kicsit közelebb menni hozzá, hogy az illúzió foszladozni kezdjen. A kerékben elektromos agymotorok kaptak helyet, a padlólemez alatt lítium-ion akkumulátorok laknak, az ülés alól pedig önmagát feltekercselő töltőkábelt lehet kihúzni. Végül a műszerfal helyén LCD van, de a telefont is oda lehet rögzíteni.

És hogy a helyzet még nehezebben legyen feldolgozható, egy belvárosi, negyedik emeleti, falfestményekkel díszített iroda egyik sarkában áll a motor, a töltésére kitalált szerkezet és egy habszivacsból összetákolt korai prototípus. Rejtély persze nincs a történetben: az elektromos mopeddel kísérletező Servo Movement a Virgo Creative és az fps fúziójával létrejött cég terméke. És mivel járgány egy telefonos appal vezérelhető, a kiépítendő, a teljes várost lefedő töltőhálózat igénybevettsége pedig ugyanennek az appnak a térképes nézetéből kideríthető, így a motor valójában IoT-eszköz. Nagyobb, drágább és másra jó, mint egy színváltós okos villanykörte, de sok köztük a közös pont.

servo

Ezt nem kell tesztelni, Kína már megtette

“Kilenc éve jött az ötlet Pekingben. Láttam, hogy az átlagember átült a bicikliről mindenféle elektromos meghajtású járművekre, átalakított biciklikre. Azon kezdtem gondolkodni, mennyire erős megoldás ez arra a katasztrófára, ami a városokban történik az autós közlekedéssel, amiben hihetetlen mennyiségű időt és energiát pazarolunk el” – mondta Csapó Balázs, a Servo Movement alapítója. Az elképzeléssel több komoly, de kezelhetőnek tűnő probléma is van.

“Vidéken be tudják tolni az elektromos biciklit a fészerbe és bedugni a konnektorba, de a sűrű városi szövetben nincs fészer”

– mondja Csapó, majd őszinte felháborodással kezdi ecsetelni, hogy a modern ember két töltés között – legyen szó járműről, telefonról, kütyüről – él, mégse alakult ki egy jó módszer az elektromos áram megosztására.

A konnektor a házon belül van, a nap közbeni fogyasztók egy méterrel arrébb, a fal másik oldalán. Ráadásul a szabályozás szerint akárki nem is kezdhet áram eladásába, ezért nem üzemelnek az országban fizetős e-autós feltöltőállomások. Az utóbbi megoldásán mindenki szerencséjére dolgozik már a szabályozó és az energiacégek. Ha ez megvalósul, akkor a várost ellephetik a Servo Movement százezer forintos töltői, amik sima, mindenhez jó 220 voltos konnektort és telefon töltésére alkalmas USB-t tartalmaznak. Ha nem, akkor még mindig indíthat töltési szolgáltatást a cég.

Hasonlóan megoldandó gond, hogy az elektromos biciklik nem elég menők. Az a Linda nevű sárga moped feladata lesz, hogy a stílusérzékeny, dizájnos tárgyakra vágyó vásárlóknak eladja a motoros közlekedést. “Nagyon szelíd dizájnnal megyünk, ez nem a vasparipa, hanem egy kütyü” – mondja Csapó, aki szerint a város problémáinak megoldásához az embereknek ki kell szállnia az autóból. “Nem megoldás, ha elektromos kocsiba, autonóm járműbe ülünk. Attól még ott fog ülni mindenki a dugóban, meg akarja ölni a többi embert, és helikopter vásárlásán töri a fejét” – mondja némi túlzással élve a Servo Movement alapítója.

Az akkucsere félmegoldás

A Servo Movement nincs egyedül az ötletével, a Gogoro okosmoped, amely Tajvanon és Berlinben már nagyban teszteli a megoldását 180 millió dollárból épít robogókat és akkucsere állomásokat. Csapó szerint azonban az akkucsere tévút. A “teljesen feltöltöm, teljesen lemerítem, újratöltéshez pedig úgy cipelek egy új akkut a járgányhoz, mintha marmonkanna lenne” elv a benzines járművek logikáját követi. A ritka kúthálózat miatt egy benzines járgányt jól megtankolunk, a sűrűbb töltőhálózat lehetővé teszi, hogy csak addig töltsük az elektromos járgányokat, ameddig feltétlenül szükséges. Ha elég sok okostöltő van városszerte, akkor a parkolási idő lesz a töltés ideje is. A Lindához kiépítendő 220 voltos rendszert pedig bárki, bármilyen eszközzel használhatja, míg a Gogoro akkucsere pontjai csak a márka robogói megvásárlók számára kínálnak megoldást.

Az eltérő hozzáállás megváltoztatja a töltésről, a közlekedésről és a parkolásról alkotott képünket is. Az viszont, hogy a vásárlók elhiszik-e, hogy a jövő eszköze a robogó még a 2018-ra tervezett pilotig várni kell. Ekkor derül ki az, hogy a Virgo irodáiban forrasztgatott, a Müsziben modellezett és az egyedi motorépítéseiről ismert Dunakesziben található Sapka Művekben épített robogók megteremtik-e az új magyar motoripart. Ha a válasz igen, akkor bekerülhet még egy retró elem a történetbe, a gyárnak kinézett egyik helyszín a Balatonvilágosi Ipari Park, ahol korábban a Traubisodát gyártották.

 

"Hétvégén bármi megtörténhet, szegény dolgozók szoktak is félni, pénteki döntéseink élnek-e még hétfőn"

Kelényi Kolos, Szamos Marcipán