Tartozom még egy magyarázattal egy furcsának tűnő jelenséggel kapcsolatban: hogyan lett a világ egyik legjobban teljesítő tőzsdéje 2023-ban a budapesti, amikor a magyar gazdaság pocsék évet zárt? Ezek szerint nem is olyan gázos a gazdasági helyzet, vagy nincs sok köze a tőzsde mozgásához? Inkább az utóbbi. Ács világa.
A BUX index a 12. helyet csípte meg a világ legnagyobbat emelkedő tőzsdeindexeinek listáján, de nagyrészt olyanok vannak előtte, amelyeknél a helyi deviza közben nagy mértékben gyengült, illetve kicsit fejlődő piacok. Európában a 4. helyen áll a ciprusi, az orosz és a görög tőzsde mögött és csak kicsit előzi a lengyel piacot. A nagy fejlett tőzsdék jellemzően 10-20 százalékot izmosodtak, persze a nagy tech cégek kiemelkedő teljesítménye miatt a Nasdaq bőven 30 százalék felett végzett.
A BUX több mint 38 százalékos ugrása akárhogy is nézzük, kiváló teljesítmény.
Mindeközben a magyar gazdaság ordítóan gyengén muzsikált. Ha kivesszük a GDP-ből az időjárástól függő, full lutri mezőgazdaságot, akkor azt látjuk, hogy az elmúlt 25 év harmadik legdurvább recesszióján vagyunk túl. De míg 2009-et a nagy pénzügyi világválság hozta, 2020-at meg a covid, 2023-at már csak részben lehet külső tényezők nyakába varrni – legfeljebb az előző évi energiaválság hatásait hozhatjuk fel.
A fiskális alkoholizmus lassan detoxba juttatja a gazdaságpolitikát
Kézenfekvő replika lehet erre, hogy a tőzsde köztudottan a jövőt árazza, csakhogy a magyar gazdaságban a jövő se túl biztató. Lehet 2024-ben (ha a mezőgazdaság nem kavar be) 2-3 százalékos növekedés, meg 6 százalék környékére csökkenhet az infláció, de a költségvetés romokban, a fiskális alkoholizmus lassan detoxba juttatja azt a gazdaságpolitikát, amely össze-vissza kamuzik a hiánycélról és nagyjából esze ágában sincs betartani a vállalásait. Most is, szokás szerint az év utolsó napján ismerték el hivatalosan, hogy az októberben 5,2 százalékra emelt hiánycél is csak egy poén volt, hiszen semmit se tettek az eléréséért, így – ahogy az elemzők már régóta valószínűsítették –, 5,9 százalék lehet a valóság.
Nagyon sok a bizonytalanság 2024-et illetően, tutira nem ennek örült annyira a magyar tőzsde. Akkor viszont minek? Végülis egyszerű: nagyrészt a Telekomnak és az OTP-nek. A Richter minimális mértékben emelkedett csak, a Mol osztalékkal együtt hozott 20 százalékot, az OTP viszont potom 60 százalékot menetelt, ami még mindig semmi ahhoz képest, hogy a Telekom gyakorlatilag megduplázta az árfolyamát.
Ők négyen mozgatják a BUX-ot, tehát a magyar tőzsde kiváló teljesítménye gyakorlatilag az OTP és a Telekom árrobbanását jelenti.
A bankpapír nagyjából az előző évének a buktáját hozta vissza 2024-ben. Az árfolyam 18 ezer forint tájékán téblábolt, amikor Putyin lerohanta Ukrajnát, erre jócskán 10 ezer forint alá gyalázták be a részvényt. Fontos hozzátenni, hogy újra a híres profi külföldi intézmények árazták félre a részvényt és szabadultak az OTP-től, miközben a remegő kezűnek csúfolt magyar kisbefektetők újra beálltak venni – és milyen jól tették. Az OTP folyamatosan messze vártnál erősebb gyorsjelentéseket közölt, még a 2023-as nagy emelkedéssel is alulértékeltnek tűnik.
A tőzsdén sokáig az OTP volt az a papír, amelyen keresztül az országot megítélték a befektetők. Ha tehát magyarspecifikus gondjuk volt, eladták, akár rövidre is a bankpapírt. Ez a hatás azonban folyamatosan gyengül, mivel az OTP a profitjának egyre nagyobb részét szerzi a külföldi leányai révén. Most nagyjából az látszik, hogy az OTP annak ellenére emelkedett nagyot, hogy továbbra is benne van valamekkora országdiszkont; a kiszámíthatatlan gazdaságpolitika, az összevissza, akár visszamenőleges hatályú törvényhozás miatt. Leegyszerűsítve: inkább beárazzák a befektetők, hogy bármelyik pillanatban újabb különadót kaphat a nyakába a bank, mint hogy fejvesztve meneküljenek, amikor értesülnek a hírről.
A Telekom évekig a legrosszabbul teljesítő blue-chip volt a tőzsdén, sőt sokak szerint már el is vesztette blue-chip jellegét. Idén viszont változott a cég osztalékpolitikája – ezt a magyar részvényesek régóta követelték – és a profitja is elszállt – nem kis részben azért, mert inflációkövető díjemelést hajthattak végre a távközlési cégek.
Ily módon a gazdaság legnagyobb tavalyi problémája, az infláció a telekommunikációs cégeknek kifejezetten jót tett.
A tőzsde klasszikus átárazást hajtott végre a Telekom-papíron, amiben nem kis szerepe van annak, hogy a szektorral szemben tartósan barátinak tűnik az állami szabályozás – talán nem függetlenül attól, hogy az államnak, vagy államközeli cégeknek is erős pozíciói épültek benne.
Így lehet tehát a magyar tőzsde nagy nyertes egy pocsék évben is, az említett okokból fakadóan a két papír kilátásai se rosszak.
VARGA ZOLTÁN ÉS MILLIÁRDOSLISTA A JANUÁRI FORBES MAGAZINBAN
Megjelent a januári Forbes és benne az 50 leggazdagabb magyar listája. A címlapon Varga Zoltán a legnagyobb független magyar médiacsoport tulajdonosa. A lapban még: a 30 éves Quimby, a Bányai Coffee története, magán-egészségbiztosítás, Horányi Gergő, a Wise igazgatója, a 101 Tigris, Háy János és még sok más. Keresd az újságárusoknál, vagy vedd meg online és lapozz bele azonnal!
