rövid hír

Magyar kutyák is szimatolják a koronavírust Abu-Dzabiban

Unyatyinszki György
2021. október 30. 4 perc olvasás

Egyes kutyák száz százalékos magabiztossággal szagolják ki a fertőzötteket az arab ország repterén, a helyi hatóság pedig a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat kiképzett kutyáit is alkalmazza.

A leggyorsabb és legolcsóbb gyorstesztként is tekinthetünk azokra a belgajuhász, labrador, cocker spániel vagy border collie kutyákra, akiket a dubaji reptéren vetnek be a koronavírus kiszűrésére. A Szabad Európa és a Reuters riportjából kiderül, hogy

a kutyák az eddigi tapasztalatok szerint 98,2 százalékos hatékonysággal találják meg emberi izzadságmintából a fertőzött személyeket.

A riportban bemutatott belgajuhász, Bolt már közel ezer tesztet vizsgált meg ezzel a hatékonysággal, de a reptér több tucat kutyával dolgozik.

Keresett a magyar orr

Az Egyesült Arab Emirátusok másik fő repterén, Abu-Dzabiban a Magyarországon kiképzett szimatkutyákkal is dolgozik rendőrség – tudtuk meg a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat elnökétől, Balázs Lászlótól.

A szolgálat elismert kiképzőhely, magyar és külföldi mentőakciókban (például földrengések utáni túlélőkutatásban) is bizonyították már rátermettségüket, ezért külföldön nagyon népszerűek az általuk kiképzett szimatkutyák is.

Balázs László az abu-dzabi rendőröktől egyelőre nem kapott részletes tájékoztatást a kutyák teljesítményéről és a koronavírus-kutatásról, de ezek még csak korai szakaszban vannak.

Kísérletből kutatás

A kutyák érzékeny szaglására támaszkodva komoly kutatások igazolták korábban, hogy a négylábúak alkalmasak különböző betegségek, például a rák egyes típusainak vagy a cukorbetegség kiszűrésére. Az ötlettől vezérelve a világ számos pontján kezdték el vizsgálni, hogy a kutyák képesek-e kiszagolni a koronavírussal fertőzött személyeket. Az egyik ilyen helyszín az abu-dzabi reptér volt, és hasonló kutatások indultak meg finn, libanoni vagy francia területeken.

Több kisebb kutatás összegzése alapján az alkalmasnak talált szimatkutyák 83-100 százalékos hatékonysággal szagolják ki meg a fertőzött személyek mintáit.

Bár ez az arány lekörözi a legtöbb gyorsteszt hatékonyságát, mivel az egyes kísérleti eredmények eltérő körülmények között, más számosság után születtek, a szakértők és kutatók egy egységes kutatás alapjairól egyeztetnek, hogy ellenőrizhetőbb eredményeik legyenek.

Egyelőre az is kérdés, hogy a kutyák pontosan mit is szagolnak ki. Tisztázni kell, hogy 

  • konkrétan a vírus jelenlétét érzékelik-e a szaglásukkal,
  • vagy olyan biológiai anyagot érzékelnek, ami a fertőzés következtében képződik a szervezetben, de az akár más betegségeknél is képződhet?

Gyorsaság és költséghatékonyság

A finn tapasztalatok azt mutatják, hogy az ott rendszeresített teszteknél gyorsabban tudják megállapítani kutyák segítségével a fertőzést. A Nature tudományos folyóirat honlapján közölt másik tanulmány szerint a kutyák óránként száz ember szagmintájának vizsgálatára lehetnek alkalmasak, ami kifejezetten jó arány.

A kutyák orra is el tud fáradni, ezért kérdés, hogy ezt a teljesítményt mennyi időn át tudják fenntartani.

A gyakorlat szerint a kutyák által kiszűrt személyeket további tesztelésre különítik el, amennyiben tehát elismert szűrési gyakorlattá válik az egyelőre kísérleti kutyás vizsgálat, sokkal kevesebb tesztre lehet szükség.

Jelenleg 100 gyorsteszt ára 125 ezer forinttól indul, tehát egy kutya egyetlen órányi munkája kiválthatja ezt a költséget.

Ha figyelembe vesszük a kutyák kiképzési költségeit, még akkor is egész jó az arány: a szintén összetett kiképzést igénylő vakvezető kutyák teljes kiképzési költsége például a Vakvezetőkutya-kiképző Központja szerint 3,5 millió forint. Ez alapján egy koronavírus-szűrő szimatkutya alkalmazása egy hónap alatt is megtérülhet a teszteléssel szemben.

Kiemelt kép: Whisky kutya / Fotó: Helge O. Svela