Az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) dékánja, a Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet igazgatója, dr. Kellermayer Miklós által vezetett kutatócsoport tavaly nyáron kezdte el vizsgálni az új típusú koronavírus szerkezetét és nanomechanikai tulajdonságait atomi erőmikroszkóp segítségével.
A kutatás különlegességét az adta, hogy először sikerült élő, tehát nem fixált vagy fagyasztott vírust megvizsgálni, ismereteik szerint hasonló vizsgálatot azóta sem végeztek.
Eredményeik szerint a vírus öngyógyító, és az egyik legrugalmasabb, ember által ismert biológiai organizmus lehet, a felszínét koronaszerűen borító tüskék pedig rendkívül mozgékonyak. A vizsgálat bebizonyította, hogy a koronavírus könnyedén összenyomható, de alakja gumilabdaszerűen helyreáll, szerkezetükben pedig a fizikai behatás sem tesz kárt.
Forrás: Semmelweis Egyetem
A Nano Letters a nanotudományok egyik elsőszámú folyóirata, amelynek impaktfaktora – vagyis hatástényezője, amely azt mutatja, mennyire idézik az ott megjelenő munkákat – igen magas, 11 feletti. A vizsgálatot ábrázoló címlapkép azt mutatja be, amint a kb. 80 nanométer szélességű SARS-CoV-2 részecskét egy ennél is kisebb tűvel megszúrnak. A koronavírussal kapcsolatos vizsgálatok tovább folytatódnak, jelenleg a brit variánst elemzik, egyelőre fixált mintákon.
A kezdeti eredmények arra utalnak, hogy ez a mutáns kisebb, mint a vad típus, ami egészen meglepő. Ennek pontos okait egyelőre még nem tudják.
A gömb alakú részecskék kisebb mérete azonban arra utal, hogy a brit változatnak megnövekedett a fajlagos, azaz tömeg- vagy térfogategységre vonatkoztatott felülete. Ez azt jelenti, hogy bár az egyedi vírusok felszíne kisebb, de az összesített felületük nagyobb. Ez összefüggésben állhat azon tulajdonságával, hogy fertőzőképesebb, mint az eredeti kórokozó.
Koronavírus: újabb tudományos eredmények, módosuló ajánlások
A borítóképen dr. Kellermayer Miklós. Forrás: Kovács Attila, Semmelweis Egyetem
