Hiszel abban, amit csinálsz?

 Honnan tudod, hogy hiszel abban, amit csinálsz? – kérdeztem a Corvinus Gazdálkodástudományi Karának végzős hallgatói előtt, a pesti Bálna épületében tartott diplomaátadón. „Például onnan, ha örömmel kiállsz egy ilyen tömeg […]

Bővebben

Magyar jogászoktól rettegnek a nagy légitársaságok

Egy béna uniós szabályozás is üzleti lehetőséget teremthet. A légiutasoknak járó, de a szolgáltatók által rendszerint elsunnyogott kártalanítás beszedése komoly biznisz és egy magyar cég is nagyon nyomul az élvonalban. Nyitottam egy boltot c. induló vállalkozásokat bemutató sorozatunk 3. része. 

Az Európai Unió több mint tíz évvel ezelőtt úgy döntött, rágyúr a fogyasztóvédelemre és megrendszabályozza rendesen a légitársaságokat. Alkottak is egy olyan szabályozást, amely elsőre jól néz ki: védi az utast, bizonyos helyzetekben kőkemény kártérítésre kötelezi a légitársaságokat. De a szabályalkotókat az már nem érdekelte, hogy a gyakorlatban működik-e a dolog, ők kitalálták, oszt jónapot. A légitársaságok iszonyat igazságtalannak találták, s mivel senkit sem érdekelt, hogy betartják-e az előírásokat, éltek a lehetőséggel és maguktól nem tartották be. Az utasok döntött többsége pedig vagy nem is értesült a jogairól, vagy épp hogy azt látta, mennyire nem tudja azt érvényesíteni.

Komoly pénz jár az utasnak, ha törlik a járatát

A 260/2004-es rendelet legvitatottabb pontja az, hogy elméletileg komoly, 250 és 600 euró (75 ezer-180 ezer forint) közötti kártalanítás jár azoknak az utasoknak, akiknek törölték a járatukat és erről nem kaptak értesítést legalább 14 nappal korábban. Nem a szabályozásban szerepel, de precedens értékű bírósági ítéletek nyomán gyakorlattá vált, hogy a három órán túli késések is törlésnek számítanak, tehát azokra is jár a pénzbeli kártalanítás. Mentesül viszont a perkálás alól a szolgáltató, ha általa nem elhárítható rendkívüli körülmények (vis maior) okozták a problémát.

Ebből a gyakorlatban az lett, hogy automatikusan soha nem fizetnek a légitársaságok, mert senki se kéri ezt rajtuk számon, senki se ellenőrzi őket. Éveken át lényegében csak azok az utasok tudták kiverni a nekik járó kártalanítást a légifuvarozókból, akik akár a pereskedésig is elmentek. Ez a katyvasz azonban logikus üzleti lehetőséget is teremtett: a cégét, amely sikerdíj fejében behajtja a légitársaságon az utasnak járó pénzt.

kesik3

Ebben a ligában viszonylag korán elindult a két magyar magánszemély által alapított Flight Refund, amely pár hete állt ki először a sajtó elé. Érdekes a piaci helyzet, ugyanis egyre több “behajtócég” veszi észre a kínálkozó lehetőséget, a következő években dőlhet el, hogy ki viszi el a piac legnagyobb részét, ki lesz a legnagyobb, a legismertebb. Ez nem csak a marketingen múlik, legalább ennyit számít a jogászcsapat felkészültsége is. Ha a légitársaság azt látja, hogy csak olyan ügyekkel fordul kártalanításért hozzájuk egy behajtócég, amely a bíróságon is megállja a helyét, ma már inkább fizetnek per nélkül is. Bolyó Anikó, a Flight Refund ügyvezetője többek között elmesélt egy olyan történetet, hogy az egyik fapados légitársaságnál új jogi vezető jött és onnantól rögtön pöccre kifizették a biztosan járó összegeket.

A Flight Refund sajtóbemutatkozását pár hónappal megelőzte egy holland cég, a Claim It budapesti eseménye. Utóbbinál egész Európára kiterjedő terjeszkedési tervekről beszéltek, a Flight Refund főleg az általuk még lefedetlennek ítélt Közép-Kelet Európai régióra lő. Mindkét cégnél annyi dolga van az utasnak, hogy leírja, melyik járat késett, vagy törölték, a szolgáltató megvizsgálja az ügyet és megmondja, szerinte jár-e a kártalanítás, ha igen, leveri a légitársaságon. A Flight Refundnál tök mindegy, mennyire egyértelmű a helyzet, mennyi melójuk van vele, a sikerdíj fix, 30 százalék.

Mikor kell egy jó ügyvédet szereznünk? 

A siker titka tehát főleg az, hogy a jogászcsapat mennyire jól tudja belőni az ügyek nyerési esélyeit. A vis maior tág értelmezési lehetősége miatt elég sok a kétesélyes ügy – ahogy a Flight Refundnál ezeket hívják, maybe cases. Az időjárási ok például kizárja a légitársaság felelősségét, a helyzet tök egyértelmű, ha köd miatt nem tudott leszállni egy gép sem. De mi van akkor, ha többen is leszálltak, a károsult gépe viszont nem?

Utasszemszögből nézve egyértelmű, hogy a nem egyértelmű helyzetekben érdemes lehet kérni a Flight Refund, vagy hasonló szolgáltatók véleményét, ha viszont teljesen egyértelmű az ügy, kifizetődőbb, ha az utas maga fordul a légitársasághoz. Ha például 10 nappal indulás előtt törölnek egy járatot, vagy ha egy teljesen átlagos napon 3 óra 10 percet késett a járat, már szoktak fizetni magának az utasnak is, ha elég hangosan veri a tamtamot és az első lepattintási kísérlet után újabb levelekkel bombázza a szolgáltatót.

A Flight Refundnál jelenleg 14-en dolgoznak, plusz a jogi csapat, a mag, ahogy mondják, a validáló csapat – ők döntik el, hogy mennyire esélyes egy ügy, jár-e a kártalanítás – gyorsan fejlődik, egy neves spanyol jogi irodával dolgoznak együtt. Arról, hogy mi mennyire esélyes, 100 oldalas tanulmányuk van. Az egyéni utasok kiszolgálása mellett azonban letámadták a cégeket és az utaztatókat is, e szegmensekben gyorsabb bővülésre is számítanak. Ehhez komoly IT-fejlesztést végeztek, a cégeknek a rendszer például automatikusan szól, ha olyan járaton utazott egy munkatárs, amely késett, vagy törölték, amely után pénz állhat a házhoz. Ilyen még csak a Flight Refund csinál a piacon.

Olvasd el Üzlet rovatunk további cikkeit!
Ezeket láttad?
Címkefelhő