Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Magyar cégek külföldön: egyelőre kevesen merészkednek át a határon, pedig megérné

A hazai mikro-, kis- és középvállalkozások mindössze ötöde végez exporttevékenységet, és a külpiacra lépő új szereplők aránya is alacsony – derül ki egy friss kutatásából. A felmérést a Budapest Bank megbízásából a Gfk végezte 2017 május-júniusában, a nulla és 10 milliárd forint közötti árbevétellel rendelkező, magyar tulajdonú társas vállalkozások körében. A számítógéppel támogatott telefonos kérdőíves megkérdezésben 500 cég vett részt.

A külföldi értékesítés jócskán növeli a bevételeket: a már exportálók forgalmának átlagosan egynegyede származik külpiaci tevékenységből. Miközben a külföldi versenytársak jelenléte a hazai piacon fokozza a versenyt, a magyar cégek nagy része ezt mégsem próbálja határokon túli terjeszkedéssel kompenzálni.

Elsősorban azért, mert úgy gondolják, hogy termékeik, szolgáltatásaik nem exportképesek, vagy mert túl kicsinek tartják magukat.

Ugyanakkor a felmérés szerint nem a vállalkozások mérete a meghatározó a külföldi piacra történő kilépésben. A megkérdezett cégek 19 százaléka lépett eddig külpiacokra, s ezek kétharmada már több mint egy évtizede, átlagosan 14 éve végez exporttevékenységet. A határokon túli piacok meghódítására ugyanakkor kevés vállalkozás készül: a megkérdezettek 4 százaléka mondta csak, hogy exporttevékenységbe fogna a következő három évben, miközben 77 százalékuk elzárkózik ettől.

Az exportáló vállalkozások közül a legtöbben gépeket, szerszámokat, alkatrészeket visznek külföldre, de az építőipari és a mezőgazdasági termékek is jellemző külkereskedelmi cikkek. Az exportálók többsége a szomszédos országokban értékesít, az Európai Unió határain túl pedig csak a cégek 10 százaléka merészkedik.

A legnépszerűbb célpiacok Ausztria, Románia, Szlovákia és Németország.

A 700 millió forint feletti árbevétellel rendelkező cégek körében az exportpiacokra is szállítók aránya lényegesen magasabb az átlagnál (42 százalék), a 200 millió forint árbevétel alatti vállalkozásoknál viszont nem jelentős az átlagtól való eltérés: 17 százalékuk jelenleg is végez exporttevékenységet, további 2 százalékuk pedig tervezi a külpiacra lépést.

Aki belevágott, annak megérte – sőt, bővítene is

Az exporttevékenységet végzők leggyakrabban a nyereség növelésének szándékával léptek külpiacra (62 százalék), de sokan vannak azok is, akik leendő külföldi kereskedőpartnerük biztatására kezdtek exporttevékenységbe (39 százalék). A mezőgazdasági cégek a belföldi piac szűkösségét is fontos indokként említették (48 százalék).

abra1

Az exportálók tapasztalatai azt mutatják, hogy megéri átlépni a magyar határokat,

hiszen árbevételük átlagosan 26 százaléka származik a külföldi értékesítésből. A nagyobb, 700 millió forint feletti árbevételű cégek esetén ez az arány eléri a 44 százalékot. Az elmúlt öt évre visszatekintve az exportáló cégek harmada számolt be arról, hogy növekedett náluk a kivitel volumene, a következő három évben pedig 37 százalékuk tervezi külpiaci tevékenysége bővítését.

Sokan meg sem próbálják

A cégek 77 százaléka megelégszik a hazai piac nyújtotta lehetőségekkel. Ennek elsődleges okát többségük (57 százalék) abban látja, hogy a vállalkozásuk által előállított termék vagy szolgáltatás nem alkalmas exportra. Míg a mezőgazdasági cégek számára ez szinte egyáltalán nem okoz problémát (5 százalék), addig a szolgáltató szektorban tevékenykedő vállalatok 70 százaléka gondolja, hogy nem lenne versenyképes külföldön. A második leggyakrabban említett indok (27 százalék), hogy túl kicsinek gondolják a céget: ez elsősorban az agrárvállalkozások és a kereskedőcégek számára jelent gondot (39 illetve 43 százalék).

abra2

Bár az exportpiacokon tapasztalattal még nem rendelkező vállalati vezetők kétharmada mondta, hogy akkor sem szeretne külföldre terjeszkedni, ha a jelenlegi gátló tényezőket sikerülne leküzdenie, elképzelhető, hogy az élesedő verseny lépéskényszerbe hozza a magyar cégeket: a külföldi konkurencia megjelenése a magyar piacon a megkérdezettek 56 százaléka szerint potenciális veszélyt jelent, miközben a már exportálók körében ez az arány 80 százalék.

 

A jómód minden egyéb külsőségeivel is nyugodhatik ingadozó alapokon.