Bedarálták a városi alapokat, lett belőlük magántőkealap. Mégpedig olyan, amit a nemzetgazdasági miniszter felügyelte MFB csoport tömött ki több tíz milliárd forint közpénzzel. Frissítve az MFB Invest állásfoglalásával.
Fű alatt elkaszáltak egy olyan, hosszú távra tervezett állami stratégiai programot, a városi alapokat, amit 2019-ben, 2020-ban még kkv-k megsegítésére hoztak létre. A pénz egy magántőkealapban landolt – tudta meg a 24.hu.
Mi történt? Hat vármegyeszékhelyen (Debrecen, Székesfehérvár, Kaposvár, Veszprém, Nyíregyháza, Pécs), 3–10 milliárd forintos keretösszegekkel indította el az MFB csoporthoz tartozó MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. az állami alapokat, a teljes keretösszeg 29 milliárd forint volt. Az ígéretekkel szemben nemhogy más városokban nem sikerült elindulni az alapokal, de a létrejött alapokkal sem sikerült segíteni a helyi vállalkozásokat, hatból négy városban egy kkv-t sem támogattak, pedig akadt jelentkező bőven. Aztán az alapok létrehozása után három évvel, bőven a 12 éves futamidő lejárta előtt lenullázták a programot, a pénz pedig abba a GloCap I. Gazdaságfejlesztési Magántőkealapba került, amit az MFB csoport tömött ki 32 milliárd forint közpénzzel.
Kontextus. A 24.hu mindezt úgy tudta meg, hogy egy korábbi telekügyletről szóló cikkében írt két magántőkealapos érdekeltségről. Az egyiknél Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter testvérének köre bukkant fel, a másik, a szóban forgó GloCap I. pedig a hat városi tőkealap és a Vidékfejlesztési Tőkealap összevonásával jött létre. Az utóbbinál a 32 milliárd forint kezelője nem az MFB szakemberei, hanem magáncég, a a Global Capital Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt., a lap szerint ennek vezetője Juhász Sándor, aki a leggazdagabb magyar, Mészáros Lőrinc korábbi és jelenlegi érdekeltségei közül többen is volt tisztségviselő.
Hogyan tovább? A városi alapok létrehozója, az MFB Invest nem adott érdemi választ arra, miért volt szükséges az alapok összevonása, ezzel együtt pedig a program megszüntetése, szerintük a 24.hu erről szóló kérdései „nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerésére irányulnak”. Hogy az állami pénzek menedzselésének mi lesz a sorsa, azt sem tudni, nem nyilvános. Az MFB Invest újabb szűkszavú válasza szerint „befektetési és portfóliómenedzsmenttel kapcsolatos döntéseiket autonóm módon, előre meghatározott befektetési politika és belső szabályzatok alapján, a hozam és a kockázatok professzionális mérlegelését követően hozzák meg”.
Frissítés. A Forbes.hu-nak küldött állásfoglalásában az MFB Invest Zrt. arról ír, hogy „a Nemzeti Tőkeholding 2023 januárjában hatályba lépett egységesített keretrendszere és szakmai kontrollja alatt megállapításra került, hogy a beérkező igények száma kevésnek, azok finanszírozhatósága korlátosnak bizonyult, ezért az alap kihelyezései az eredetileg meghatározott céloknak nem megfelelő számban és volumenben valósultak meg”. Ezért, hogy „az állami szerepvállalást a piaci szereplők javára csökkentse, az alap zombi jellegét megszüntesse, annak hatékonyságát javítsa”, olyan lépéseket tett, mint hogy eltörölte az alapra vonatkozó „szűk régiós korlátokat”. Ezzel a korábbi hat városról országos szintre bővítette a tőkebefektetésre alkalmas közép- és nagyvállalatok körét, írják.
Továbbá a városi alapok teljesítményét javítandó, „az állami forrású alap kezelését 2023. január 31-ei hatállyal olyan piaci alapkezelőre bízta, amely piaci társbefektetőkkel együttműködésben, továbbá piaci kondíciók szerint valósít meg tranzakciókat”. Hozzáteszik, „a tőkebefektetés nem egy támogatás, hanem üzleti alapon, piaci hozamelvárásokhoz kötötten történik”. Az alap kezelését végző Global Capitalről azt írják, „rendelkezik a tevékenység végzéséhez szükséges minden felügyeleti engedéllyel”, a tevékenységüket rögzítő kezelési szabályzatot pedig az MFB Invest ellenőrizte és elfogadta. Az állásfoglalás azzal zárul, hogy az MFB Invest elégedett az elmúlt időszak „sikeres” átalakításával, a „fellendült” aktivitás pedig szerintük „érdemben járul hozzá a hazai a vállalkozások fejlesztéséhez és megerősítéséhez”.
