Közel kétszer annyi magántőkealap működik az országban, mint egy éve ilyenkor.
Mi történt? A Népszava a Magyar Nemzeti Bank (MNB) nyilvántartására hivatkozva azt írja, idén január végén 208 magántőkealapnak volt működési engedélye. A Direkt36 oknyomozó portál egy évvel ezelőtt még csak 119 ilyen szervezetet talált, azaz a magántőkealapok száma az elmúlt egy évben megduplázódott.
Kontextus: A Direkt36 egy évvel ezelőtti tényfeltáró anyagában egy nyilvános, NAV-os adatbázis alapján beazonosította számos magántőkealap tulajdonosát, például Száraz Istvánt, Szíjj Lászlót, Mészáros Lőrincet, Hernádi Zsoltot és Jászai Gellértet (mindannyian szerepelnek a Forbes legfrissebb milliárdoslistáján is). A NAV azóta törölte a vonatkozó adatokat a nyilvántartásból. Ezt Fónagy János, az akkor még létező gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár azzal indokolta, hogy nem is kellett volna publikálnia az adatokat a NAV-nak. Piaci becslések alapján több ezer milliárd forintnyi vagyon rejtőzik a magántőkealapokban.
Mi a baj a magántőkealapokkal? Az elmúlt években a magántőkealapok brutális terjedésnek indultak itthon. A formátum célja eredetileg az lenne, hogy részesedésért cserébe cégeket alapítson és vásároljon, illetve finanszírozza a működésüket. A struktúrának több előnye is van, nem csoda, hogy évtizedek óta népszerű megoldás. Egyik legfontosabb ezek közül, hogy a tulajdonosok kilétét nem kötelező nyilvánosságra hozni. Itthon a magántőkealapok működését szabályozó európai uniós irányelv több transzparenciával kapcsolatos követelményt is előír, ám a részletek kidolgozását az irányelv a tagállamokra bízza. A hazai szabályozással több probléma is adódik: az átláthatóság hiánya, illetve az, hogy a magántőkealapok nem olyan logikával működnek, ahogyan kellene nekik, azaz az üzleti döntések nem a hagyományos befektetői logika mentén születnek meg. Probléma továbbá, hogy a hazai magántőkealapok azért nőttek ekkorára, mert a nevükkel ellentétben gyakran az állam a legfőbb forrás.
