A hatodik Zwack

Nem tudtam, hogy Wallenberg és Demján is kellett hozzá. Mert, hogy II. József – állítólag – azt mondta, hogy „Das ist ein unicum”, az ugye sokaknak megvan. De hogy utána […]

Bővebben

Magyarországra költöztették a legendás szír csokigyárat

Ha Magyarország felkerül a világ luxuscsokoládé-térképére, az egy Szíriából ide költözött kereskedőcsaládnak lesz köszönhető. Jobb, ha megjegyezzük, a Ghraoui egy magyar márka, Damaszkusz és Budapest pedig az Andrássy úton ér össze.

Az Andrássy út 31. szám alatt – srégen szemben az Operával, közvetlenül a Művész kávéház mellett – az utolsó simításokat végzik. A márványpultok még üresek, a falakat borító domborműveket, a mennyezet narancsligetes freskóját és a többi belsőépítészeti finomságot még csak kívülről kukucskálva lehet látni. “A luxus a tökéletességről szól – mondja Bassam S. Ghraoui szír-magyar kettős állampolgárságú gyártulajdonos és cégvezető, a Ghraoui család ötödik generációjának tagja. – Még dolgozunk, hogy minden tökéletes legyen, és várjuk az utolsó engedélyeket, hogy megnyithassunk.”

Ezért nem mond pontos dátumot, de az szinte biztos, hogy júniusban megnyílik a több mint 200 éves kereskedő- és iparos család első külföldi butikja, és az Budapest legelegánsabb sugárútján lesz. A Bruno Moinard francia sztár-belsőépítész által tervezett üzlet a prémium csokoládéboltok mezőnyében is magasra pozicionálja magát. „Ilyen gyönyörű csokoládéüzletet még nem láttam, holott az összeset ismerem a világon” – mondja Bassam (valószínűleg van benne némi elfogultság).

A boltba kerülő pralinékat egyelőre Csepelen gyártják, de másfél év múlva elkészül egy sokkal nagyobb hatvani üzem, ahol majd 560 ember dolgozik. A tervek szerint Budapest lesz a bázisa a cég nemzetközi terjeszkedésének: lesz Ghraoui-üzlet Dubajban, Katarban, Berlinben vagy Bécsben, és ahogy Bassam mondja, “ez egy magyar márka lesz”. “Innen szeretnénk meghódítani a világot, és szeretném, ha a magyarok büszkék lennének erre a csokoládéra.”

18359328_10154321901267691_3965804502306860694_oA belső tér kicsit olyan, mint az édenkert. Narancs-, füge-, barackfák a domborműveken. A freskón 6-7 festőművész dolgozott két hónapig.

Damaszkusz? Szeretném átlapozni

Bassam S. Ghraoui két évvel ezelőtt választotta új hazájául Magyarországot.

Öt évvel ezelőtt el kellett hagynia Szíriát, a család gyára, több ezer alkalmazottal háborús övezetben volt, 2012-ben be kellett zárni.

Ghraouiék előbb Párizsban éltek, majd az egész család Budapestre költözött. Ha nem is a családi csokoládé miatt, de volt már ennek előzménye, más területeken 1991 óta volt üzleti kapcsolatuk Magyarországgal. Olyannyira, hogy 2008-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is átvehette (Sólyom László volt az államfő), mert sikeresen elterjesztette Szíriában a Heller–Forgó-féle száraz erőművi hűtőrendszert. Három éve megkapta a magyar állampolgárságot is.

dscf7578Bassam S. Ghraoui az Andrássy úti üzletben, még a hivatalos nyitás előtt. A háttérben a márvány pultok, felette hajlított üvegbúra, egyelőre pralinék nélkül (Fotó: Orbital Strangers)

Amikor a családi örökségről kérdezem, a most hatvanas Bassam 1805-től indul. Abban az évben alapították a családi céget az egyik legelső gyáriparos vállalkozásként Szíriában – gyümölcsszárítással, gyümölcsök aszalásával foglalkoztak. A legnagyobb úttörő a család negyedik generációjának feje volt, aki 1920-ban – ­18 évesen – elkezdte bejárni a világot. Ő ismertette meg Európát és Amerikát a Ghraoui család és egész Szíria termékeivel. 1930-ra a családi üzem már közel 2000 alkalmazottal (!) cukrot és cementet is gyártott, mígnem 1931-ben elindult a csokoládégyártás. És hogy a hagyományok mennyire fontosak: Bassam ma is ugyanattól a francia cégtől rendeli a díszdobozokat, mint akitől néhai nagyapja is rendelte 80 évvel ezelőtt.

Bassam hosszan sorolja, hogy Bejrúttól, Párizson át New Yorkig melyik világkiállításon voltak jelen és milyen díjakkal tértek haza már a 20-as, 30-as években, illetve, hogy hány luxuslánc üzleteiben volt kapható a Ghraoui csokoládé (például Londonban a Harrods vagy a Fortnum&Mason polcain).

A vállalkozás sikert és növekedést hozott a családnak, amelynek tagjai generációk óta mélyen beágyazódtak a szíriai üzleti, diplomáciai, tudományos és kulturális elitbe.

Az első szír elnök (az ország 46-ban lett független köztársaság) édesapja közeli barátja volt, de olyan családi fotókról is mesél, amelyen a pápa vagy a francia elnök látható.

d4gf8621A legjobb alapanyagokból, évszázados titkos recept alapján készülnek készülnek a csokoládék – Damaszkusz után Csepelen.

Az ország előbb török uralom állt, később francia fennhatóság alá került, majd miután kivívta függetlenségét, a Ghraoui-gyárat kétszer – 1961-ben és 65-ben – is államosították. Egy aprócska üzlet kivételével mindent elvettek a családtól, így apja 1969-es halála után Bassamnak újra a nulláról kellett építkeznie. Majdnem harminc év kellett hozzá, hogy újra megnyílhasson a Ghraoui Csokoládé Vállalat gyára Damaszkusz külvárosában, és egy rövid időre újra megelevenedjen a dicső múlt, világversenyekkel, nagydíjakkal (többek között a legnagyobb európai verseny, a párizsi Salon de Chocolat 2005-ös Prix d’honneur-jével).

Az elmúlt néhány év szíraiai borzalmait aligha kell bemutatni. A polgárháború miatt a damaszkuszi gyárat 2012-ben be kellett zárni, háborús övezetben feküdt. Hogy mi történt vele azóta? “Valószínűleg lebombázták. Nagyon sok emberünk meghalt, ez egy szomorú történet. Szeretném átlapozni.”

Csepel, Andrássy út, Hatvan

A csepeli gyár pár hete kezdte meg a termelést. 25 millió eurós beruházással jött létre, ezer tonna csokoládét tudnak ott előállítani, de ez csak az első lépés. Épül már a nagyobb üzem Hatvanban, ez kell ahhoz, hogy a további nemzetközi terjeszkedéshez kiépüljön a kellő kapacitás.

Egy-másfél év múlva 540 ember fogja készíteni a pralinékat a szigorúan titkos családi receptek alapján, és ezeket fogják árulni Pesten az Andrássy úti üzletben.

Luxuscsokihoz luxusbutik – a tervezéshez felkért Bruno Moinard a világ egyik legfelkapottabb belsőépítésze. Ő tervezte például a Cartier ékszerlánc 350 üzletét szerte a világon, de a legújabb párizsi Four Seasons belső tere is a nevéhez fűződik. Magyarországon és a csokoládéiparban még egyszer sem dolgozott, Bassam S. Ghraoui körülbelül egy évvel ezelőtt kereste meg a munkára. „Mesélt Damaszkuszról, mesélt Budapestről, könyveket küldött nekünk, aztán a feleségemmel ideutaztunk – mondja mindezt Budapesten a 178 négyzetméteres luxusbutik nem hivatalos megnyitóján. – És le voltunk nyűgözve attól, amit láttunk.” Az épületek, a kapuk, kapualjak, lépcsőházak, Budapest múlt századfordulós fénykorának építészeti emlékei rengeteg inspirációt adtak neki. Színházba járt, fotókat készített, kereste “a város lelkét”.

dscf7620Bruno Moinard egy orientális hatású fém térelválasztóval az Andrássy úti üzletben. A francia sztár-belsőépítész most dolgozott először Budapesten (Fotó: Orbital Strangers)

Az Andrássy úti üzletben valóban két kultúra találkozik. Az egykori Mendl-palota (Mendl István szintén gyáriparos volt, a söriparban dolgozott) visszakapta eredeti homlokzatát, a belső térben a márványpultok száz éve is itt lehettek volna, a falak dekorációja meg mintha a mesés Kelet bőségét idéznék. Anyaghasználatban és színekben visszafogott, nagyon elegáns a látvány, részleteiben pedig gazdag és pompás, csupa olyan gyümölcs – barack, narancs, füge – motívummal, mint amiket a Ghraoui-pralinékban is felhasználnak.

Nem volt könnyű dolga a kivitelezést vállaló DVM csoportnak. “Az Andrássy úton mindig mások az elvárások, de minden munka másért nehéz” – mondja Massányi Tibor, a cég egyik ügyvezető partnere. Itt például el kellett bontani a korábbi évek csúnya acélhomlokzatát és visszaállítani az eredetit, belül pedig rengeteg kézimunkára volt szükség. Nagyon kevés az előre gyártott elem, a mennyezeti freskón például 6-7 festőművész dolgozott két hónapig.

A látvány mindenesetre magáért beszél, ezt hamarosan bárki megtapasztalhatja, aki betér a boltba mondjuk egy Coeur de Budapestért. A szív alakú csokicsodát az aktuális kollekció csúcsdarabjának szánják (kóstoltuk, őrült finom). Hogy mennyibe fog kerülni, azt nem tudjuk, az árlistát momentán még ugyanakkora titok övezi, mint a receptúrát.

 

"Az oligarcha szó csak arra jó, hogy megsértsenek vele embereket."

 
Csányi Sándor, a leggazdagabb magyar