Nincsen nyerő szériában a hirtelen hatalmasra növő, de kétes módszerei és visszataszító, szexista vállalati kultúrája miatt sokat támadott amerikai techvállalat: a sorozatos botrányok hatására megjelent a #DeleteUber trend, ipari kémkedésen csípték őket, távozott Travis Kalanick vezérigazgató, néhány hónapja pedig a Greyball nevű szoftver használatával buktak le. Most úgy tűnik, hogy a brit fővárosban is szedhetik a sátorfát.
Mint Parmy Olson, az amerikai Forbes munkatársa írja, a város sokk alatt áll, miután a közlekedési hatóság a múlt pénteken bejelentette, hogy nem újítja meg a cég szeptember 30-án lejáró engedélyét. A bejelentést követően mintegy 40 ezer sofőr és 3,5 millió felhasználó szeretné megtudni, mi lesz a szolgáltatás jövője. „Haladéktalanul a bíróság elé visszük az ügyet” – közölte az Uber, ami egyben azt is előrevetíti, hogy autóik egy ideig még az utakon maradnak. „A fellebbezési folyamat alatt működhetnek” – nyilatkozta a Forbesnak a Transport for London szóvivője. „Ha az engedély lejárt, minden Uber-sofőrnek abba kellene hagynia a munkát.”
A hatóság szerint az utasbiztonság és a szabályozók félrevezetése miatt vonják vissza az engedélyt.
A cég idén márciusban bukott le a Greyball nevű szoftver alkalmazásával, amely 2014 óta használtak, teljesen szabálytalanul. Az Ubert nem sikerült szóra bírni az eset kapcsán.
Ez tehát a legutóbbi bukfenc, de az Uber lassan hozzászokik, hogy pofozógéppé válik Európában, ahol rendre kemény hatósági ellenállással találta szemben magát és többek között olyan nagyvárosokban tiltották be, mint Barcelona vagy éppen Budapest, egyes országokban pedig – mint Dánia vagy Olaszország – törvényen kívül helyezték vagy ez éppen folyamatban van.
A nem-alkalmazó cégek – melyekre egyre gyakrabban használják a gig-economy, vagyis szabad fordításban a hakni-gazdaság kifejezést – számára a londoni döntés nem lehet túlságosan meglepő és a jövőben is hasonló helyzetekre kell fölkészülniük. Sokak szerint a hasonló, munkavállalókat összekötő, de utánuk közterheket nem igazán fizető cégeknek küzdelmes évei lesznek Európában, hiszen amint elkezdik megfizetni a járulékokat, az üzleti modell már nem működik többé, hiszen versenyelőnyük éppen abból származik, hogy kikerülik a szabályokat.
Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy miközben ezek a vállalkozások rövid távon valóban munkát adnak, hosszabb távon az egyszeri feladatokra vagy projektekre szerződő, és általában digitális piactereken keresztül alkalmi munkára bérelhető
munkaerő nem kötelezi el magát ezen vállalkozások mellett, mivel igen rossz feltételeket és bizonytalan jövőt biztosítanak számukra. Mindez valószínűsíti, hogy a gig-economy alapvető strukturális változások előtt állhat.
