Bejelentette lemondását az állami televízióban Magyarország államfője. Novák Katalin bocsánatot kért, elismerte, hogy hibázott, és vállalta a felelősséget a pedofil-kegyelmi botrány nyomán bekövetkezett távozásával. Visszaadta képviselői mandátumát Varga Judit is, nem lesz a Fidesz európai parlamenti listavezetője az idei uniós választáson.
Államfőként ma utoljára szólok önökhöz – jelentette be az állami televízióban sugárzott nyilatkozatban Novák Katalin. Az államfő azt mondta, abban a hiszemben döntött a kegyelmi kérvény jóváhagyása mellett tavaly tavasszal, hogy az elítélt nem követett el fiatalkorúak kárára bűncselekményt, azaz nem élt vissza a rábízott gyermekek kiszolgáltatottságával.
„Hibáztam”
– fogalmazott Novák, aki hosszan fejtette ki, hogy államfőként nem tévedhetett volna ekkorát, és vállalnia kell a felelősséget, ezért távozik a köztársasági elnöki posztról. A lemondó nyilatkozatot itt lehet megnézni.
Mi vezetett idáig? Novák Katalin köztársasági elnök kegyelmi ügye múlt hét pénteken robbant ki. Kaufmann Balázs, a 444.hu munkatársa február 2-án írta ugyanis meg: Novák Katalin a pápalátogatás alkalmából kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon pedofil bűncselekményért elítélt igazgatójának a bűntársának. Erre azóta sem adott valódi magyarázatot Novák, de Orbán Viktor néhány nappal később, a közfelháborodásra reagálva bejelentette: alkotmánymódosítással korlátozná az államfő jogkörét.
Honnan indult a selyemzsinór? Miközben Novák maga bagatellizálta a kialakult közfelháborodást, Orbán Viktor kormányfő csütörtökön 51 másodpercben szólalt meg a Facebookon, nem említve sem Novák nevét, sem pedig a köztársasági elnöki posztot, hanem mint „vitára” hivatkozik a kegyelmi döntésre.
„Pedofil elkövetők számára nincs kegyelem. Ez a személyes meggyőződésem”
– mondta a magyar kormányfő a videóban, amiben bejelentette, hogy „a kormány nevében benyújtottam egy alkotmánymódosítást, amely lehetetlenné teszi, hogy kiskorú gyermekek sérelmére elkövetett bűncselekmény esetén az elkövető kegyelmet kaphasson”.
A módosítót csütörtök este be is nyújtotta a kormány.
Hogyan alakult ki a közfelháborodás? A Sándor-palota napokon át úgy tett, mintha nem kellene foglalkoznia a botránnyal, majd Orbán bejelentésére erre úgy reagált a hvg.hu-nak, hogy Novák „jó szívvel” fogja aláírni az alkotmánymódosítást, mert az „a gyermekek még erősebb védelmét szolgálja”.
Csakhogy másnap Novák elnöki tanácsadói testületéből Gundel Takács Gábor és Lackfi János is kilépett, mindketten a Facebookon jelentették be döntésüket. Később, még péntek délelőtt Tomán Szabina és Czeizel Barbara is bejelentette, hogy nem lesz „cinkos” a pedofil-mentegetésben.
Eközben a Momentum Mozgalom péntek estére tüntetést szervezett a Sándor-palota elé, a Novák lemondását követlelő demonstráción több ezren vettek részt. Sokan felelősségre vonnák Varga Judit egykori igazságügyi minisztert is, aki felterjesztette, majd pedig – Novák saját jogkörben meghozott döntése nyomán – ellenjegyezte a kegyelmet. Varga Judit sorsáról egyelőre nincs információ, noha az ügyben vállalt jogi és politikai felelőssége nyomán sokan nem tartják méltónak a Fidesz.KDNP európai parlamenti listavezetői címére.
Frissítés: Cikkünk megjelenését követően lemondott Varga Judit is a képviselői mandátumáról, nem lesz a Fidesz EP-listavezetője sem.
Varga Judit és Novák Katalin – Fotó: Varga Judit / Facebook
Mi várható most? Az elnöki jogállásról és javadalmazásról törvény értelmében a köztársasági elnök az Országgyűléshez intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le a megbízatásáról. A lemondás érvényességéhez az Országgyűlés elfogadó nyilatkozata szükséges, a parlament 15 napon belül kérheti a köztársasági elnököt, hogy elhatározását újból fontolja meg. Ha az Országgyűlés a köztársasági elnököt a lemondás megfontolására kéri, a köztársasági elnök megbízatása az elhatározását fenntartó nyilatkozatban megjelölt időpontban, ennek hiányában a fenntartó nyilatkozat benyújtásával szűnik meg.
Ezt követően az új államfőt 30 napon belül kell megválasztania a parlamentnek. Az Országgyűlés tavaszi ülésszaka a tervek szerint február 26-án kezdődik. Azt pedig egyelőre nem tudni, hogy a bejelentés után összehívnak-e egy korábbi időpontra rendkívüli ülést.
A procedúra végéig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az Országgyűlés elnöke, Kövér László gyakorolja.
