Lemondott több kormánytag az egyetemi vagyonkezelő alapítványokban betöltött kuratóriumi tisztségéről, jelentette be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón.
A kormány szerdai ülésének végén lemondott Varga Judit, Lantos Csaba, Lázár János, Navracsics Tibor, Varga Mihály, Szijjártó Péter, valamint Nagy István, így február 15-től nem folytatják munkájukat az egyetemi közérdekű vagyonkezelő alapítványokban. A kormány azt várja el, hogy más kormánytagok, államtitkárok, helyettes államtitkárok, közigazgatási tisztviselők, miniszteri biztosok, kormánybiztosok is így tegyenek.
Február 15-től ők sem maradhatnak a vagyonkezelő alapítványokban, vagy le kell mondaniuk kormányzati tisztségükről,
mondta Gulyás Gergely.
Magyarország mielőbb szeretne megállapodni Brüsszellel, észszerű kompromisszumokkal, ugyanakkor a bizottságnak kizárólag a közösségi jog alapjain nyugvó követelésekkel lehetne előállni, „de ezen már régen túl vagyunk”, fogalmazott Gulyás Gergely.
A miniszterek lemondásával a kormány újabb európai uniós kérésnek tett eleget. Az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ és a Horizont Európa programokban nem vehetnek részt és nem kaphatnak friss támogatásokat a magyarországi alapítványi egyetemek, mivel az Orbán-kormány továbbra is fideszes politikusok irányítása alatt tartja az alapítványi egyetemeket, jelentette be a bizottság január elején.
Az Európai Bizottság aggályait feltehetően két dolog okozta.
- A 21 alapítványi egyetem csaknem felének kuratóriumaiban politikusok ülnek,
- mandátumuk pedig határozatlan időre szól.
Az ügyben a mostani lemondásokra már lehetett számítani: ahogyan arról mi is írtunk, január végén kiderült, Orbán Viktor „abszolút támogatja” a miniszteri összeférhetetlenség kimondását az egyetemi alapítványi kuratóriumokban.
Egyszázalékos infláció év végére
Gulyás Gergely az ország gazdasági állapotáról és a 2030-ig tartó energiastratégia keretében tervezett lépésekről:
- a tavalyi reálbéremelkedés jóval magasabb volt országos átlagban, mint az infláció
- folyósítják az inflációval megemelt 13. havi nyugdíjakat, és bíznak abban, hogy a nyugdíjak 15 százalékos emelése jó forgatókönyv esetén még infláció feletti növelést is jelenthet éves átlagban
- a kormány célja az infláció egy százalékra csökkentése év végére
- a recesszió elkerülése nem kincstári optimizmus, hanem reális becslés: az elemzők közül egyre többen megvalósíthatónak tartják a 1,5 százalékos gazdasági növekedést 2023-ra
- a 2030-ig tartó energiastratégia megvalósításához európai uniós hitelt is igénybe venne a kormány
- az energiastratégia fontos része az Adria vezeték kapacitásbővítése Horvátországgal együttműködve, illetve a Dunai Finomító átállítása többféle forrásból származó kőolaj feldolgozására
