Hajnalig az összes angol klub, reggel az olasz Internazionale lépett vissza az új, exkluzív kupasorozattól. Az UEFA nem nyugodhat meg.
Látványosan, két nap alatt bukott el az Európai Szuperliga projektje, legalábbis egyelőre. Az angol klubok szerda reggelre mind hivatalosan is bejelentették, távoznak a sorozatból. Reggel bejelentette ezt a milánói Internazionale is.
Frissítés:
Bejelentette kilépését hivatalosan is az AC Milan és az Internazionale, a spanyolok közül pedig az Altético. A Juventus is közleményt adott ki arról, hogy a kilépések után nem kivitelezhető a projekt. Így már csak a Barcelona és a Real Madrid nem közölte álláspontját, illetve, hogy támogatja-e a projektet ezek után.
Komoly bizalmi válság
Az angol Liverpool amerikai tulajdonosa, az FSG mögött álló John W. Henry magára vállalta a felelősséget és bocsánatot kért a szurkolóktól valamint a Liverpool edzőjétől, Jürgen Klopptól és a játékosoktól is. Mint mondta, a szurkolók nélkül egy ilyen projekt nem indulhat el, és egyértelmű, hogy a szurkolók nem akarják a Szuperligát. Henry elnézést kért mindazért a “felesleges negatívumért”, amit a Liverpool csatlakozási szándéka okozott, és kitért rá, épp a mostani időszak mutatta meg, milyen fontosak a szurkolók, az üres stadionok is emlékeztetik erre. Teljesen egyértelmű, a Liverpool-on belül komoly bizalmi válság alakult ki a helyzet miatt. Ugyanakkor Henry szavai alapján az is egyértelmű, maradnak a klub mögött, a fiaskó miatt nem fognak kiszállni.
A helyzet hasonló lehet a többi nagy klubnál is a Premier League-ben (PL), az amerikai Glazer család lehet, hogy eladja a Manchester Unitedben lévő részesedését a bukta után.
A legnagyobb gond, hogy a bizalmi válság megjelent a ligában is, a projektből kihagyott 14 PL csapat vezetőségéből többen is felvetették, nehéz lesz ezek után együtt dolgozni a hat nagy csapat menedzsmentjével, vajon mikor szövetkeznek majd újra a többiek ellen?
Henry szavaiból is kitűnik:
a legnagyobb hiba az volt, hogy a renitens 12 klub az edzők és a játékosok tudta nélkül egyezkedett a háttérben, csak a legszűkebb klubvezetések tudtak a projektről.
Az angol klubok későesti bejelentéseivel párhuzamosan egyre több játékos bátorodott fel és osztotta meg véleményét a projekttel kapcsolatban: gyakorlatilag mindenki elutasította azt. A Liverpool edzője az elsők között kritizálta a tervet és saját főnökeit is, amiért titokban hoztak meg egy ilyen horderejű döntést, de a csapat kapitánya Jordan Henderson is gyorsan lépett: egyeztetésre hívta a Premier League többi csapatkapitányát.
Ahogy azt tegnap is írtuk, a játékosok helyzete azért is pikáns, mert a Szuperliga megálmodóinak hangsúlyos üzenete is célja, hogy fenntartható gazdasági pályára állítsák a csúcsfutballt.
A nagy klubok vészesen eladósodtak, ennek egyik felhajtóereje az elszálló játékosfizetések.
A Szuperliga erre adott volna gyors és elégséges választ: rengeteg pénzt a legnagyobb, de gazdaságilag megroppant kluboknak.
Újabb háttéralku?
Az angol klubok elnézést kértek a szurkolóktól, mondván, nem gondolták át, mit is jelenthet a lépés. Döntésükben szerepet játszhatott ugyanakkor az is, hogy Boris Johnson brit miniszterelnök belengette, törvényi erővel mennek neki az új ligának, ha kell. A játékosok pedig a nyári Eb-jük miatt aggódtak. De ahogy a 12 klub titokban megegyezett egymással, úgy könnyen lehet, hogy az angol kluboknak az UEFA is alkut ajánlott. A brit a legnagyobb televíziós piac, az UEFA-nak ezért is kiemelten fontos, hogy az angol klubok az általa szervezett Bajnokok Ligáján (BL) belül maradjanak. Könnyen lehet, hogy a televíziós jogdíjakból kapnak majd többet a nagy klubok, de spanyol források felvetették azt is, a PL csapatok több helyet kaphatnak majd a BL-ben.
Mit mond a Szuperliga?
Noha úgy volt, hogy este nyilvánosság elé áll Florentino Peréz (borítóképünkön), a Real Madrid és az új liga elnöke, végül csak egy közleményt adtak ki. Ebben azt írják, továbbra is dolgoznak azon, hogy megmentsék a sportágat (a BL nézettsége valóban csökken, vagyis a televíziós jogdíjak árát nehéz lesz feljebb srófolni), és egyelőre átgondolják, hogyan kellene átalakítani a terveiket. Az új sorozat elindításáról ugyanakkor nem mondtak le.
Kik maradtak a Szuperligában és mi lesz a főkolomposokkal?
A projekt három legerősebb bástyája a Real Madrid, a Juventus és a Manchester United (volt?). Az angolok kiszálltak, pedig a projekt pénzügyi hátterét is ők hozták, a JP Morgan befektetési bankot. Ed Woodward, a Manchester alelnöke már le is mondott. A helyén marad a korábbi sajtóhírekkel ellentétben Andrea Agnelli, a Juventus elnöke (és tulajdonosa), és Florentino Peréz is, akit nemrég választottak újra a Real elnökének, és abszolút a projekt egyik mozgatórugója. Tegnap este az angol klubok bejelentése előtt arról beszélt egy tévéinterjúban, hogy a Realt nem zárhatják ki a BL-ből (a sorozatban még érdekeltek), a játékosoknak nem lehet bántódása a Szuperliga miatt és a csatlakozók nem fognak kilépni, mert mindenkit köt a szerződés, amit aláírt.
Most már látjuk, az aláírásuk nem sokat ért.
Agnelli: vége
Ráadásul Agnelli a Reutersnak nyilatkozva azt mondta nemrég: egyértelmű, hogy a projektet nem lehet folytatni. A mai tárgyalások kapcsán pedig azt mondta, nem valószínű, hogy a folytatás téma lehet egyáltalán.
A spanyolok közül a hírek szerint az Atlético is a kilépést fontolgatja, Joan Laporta frissen megválasztott Barca-elnök pedig a pártoló tagság véleményét kérné ki (esetében külön érdekes, hogy elnöki kampányában még élesen elutasította, hogy részt vegyenek egy exkluzív liga elindításában, amit aztán szó nélkül aláírt). Az UEFA korábban azt közölte, pénteken akár döntést hozhatnak arról, milyen szankciók érik azokat, akik továbbra is támogatják a projektet. Noha az angol klubok is komoly adósságot halmoztak fel, érthető, ha a Szuperliga jelentette plusz forrásokról a déli csapatok nehezebben mondanak le, ők ugyanis jóval nagyobb gondban vannak.
Lépnie kell az UEFA-nak
Az európai szövetség elöljárói egyelőre elégedettek lehetnek a fejleményekkel, de nem dőlhetnek hátra. Ugyan a Bajnokok Ligája (BL) reformját bejelentették, valószínű, hogy a tévés közvetítési díjak elosztására hatással lehet a mostani botrány.
A legnagyobb gond ugyanakkor a klubok gazdasági megroppanása és eladósodottsága. Ráadásul a tavalyi szezon elhúzódott a járvány miatt és gyakorlatilag összeért az ideivel, a zsúfolt meccsnaptárat pedig komolyan megérezték a nagycsapatok is: rengeteg a sérülés, nem jönnek az eredmények. A Liverpoolnak komoly kihívás lesz odaérnie a BL-indulást jelentő helyekre, de bajban lehet a Juventus is. A Barcelona és a Real is nehezen kezdte az évet, a Tottenham pedig biztosan lemarad már a nagy pénzt jelentő BL-ről,
miközben az adóssággondok a szurkolók remélhető visszatérésével sem fognak egyszeriben megszűnni.
Az amerikai nagy ligákból nem lehet átvenni a fizetési sapka névre keresztelt korlátozást, ami megszabná a maximum fizetéseket, mert az ellenkezik az uniós versenyjoggal.
A problémára amúgy van megoldás, a már korábban bevezetett pénzügyi fairplay szabályozás (FFP), csakhogy azt épp maga az UEFA sem veszi eléggé komolyan. A Paris Saint-Germain (PSG) katari tulajdonosa például zsebből fizette ki a brazil Neymar 222 millió eurós kivásárlási árát a Barcelonának (kölcsönadta azt a játékosnak, hogy vásárolja ki magát saját szerződéséből), az UEFA pedig ugyan vizsgálta Nasser Al-Khelaifi tranzakcióját, de nem talált benne kivetnivalót végül. Mivel a PSG és Al-Khelaifi kiállt az UEFA mellett és nem csatlakozott a szakadárokhoz, befolyása csak tovább nőhet, a nemzetközi szövetség végrehajtó bizottságának eddig is tagja volt.
