Lantos Csaba az állami MVM energiaszolgáltató szakmai konferenciáján beszélt arról, hogy mi várható az energiapiacon és mik a kormány konkrét tervei. Új erőműveket épít a kormány. De miből lesz erre pénz?
Az MVM energetikai konferenciájáról a Portfolió.hu tudósított. Az energiaminiszter itt elmondta, amit a kormány nemrég bejelentett: maradnak a rezsicsökkentett árak a távhősöknek, az áram és a gáz esetében is valamint nem emelkedik a rendszerhasználati díjak.
Lakossági ügyek
Lantos megerősítette, hogy a kormány továbbra is tartja magát ahhoz, hogy az átlag feletti fogyasztás esetében meghatározott piaci árak április 30-áig maradnak érvényben – hogy utána hogyan változnak, arról nem beszélt.
„Ezt a telet már mindenféle gond nélkül megússzuk, a magyar családok és vállalkozások védelme rendelkezésre áll”
– mondta a tárcavezető annak kapcsán, hogy az enyhe tél mellett az energiaárak is mérséklődtek, bár a „kiinduló állapothoz képest még mindig vannak négy-ötszörös árak”.
„Ennek mindannyian fizetjük az árát” – ismerte el Lantos, hogy komoly teher minden adófizetőnek a rezsicsökkentés fenntartása, a Rezsivédelmi Alap méretét négyszeresére kellett emelni a költségvetésben. Arra nem tért ki, de a külkereskedelmi adatokból tudható, hogy Magyarország nagyon drágán jutott az orosz gázhoz.
Magyarország energiastratégiája: új erőművek és megújulók
- A megelőző időszakhoz képest nagyjából ötször annyi tőke áll rendelkezésre „így, vagy úgy” ahhoz, hogy mindazokat az energiaipari beruházásokat megtegyük, ami az energiaválságból való kilábaláshoz és a további növekedéshez kell. Az „így, vagy úgy” az EU-s forrásokra, azon belül is a helyreállítási hitelkeretre (RRF) vonatkozott.
- Főcél: diverzifikálni kell Magyarország energiaellátását, mert 75 százalék feletti, vagyis nagyon magas az importfüggőségünk;
- a kiút: vagy több energiát termelünk vagy többfajta forrásból szerezzük be azt.
- „Csökkenteni óhajtjuk az energiafelhasználásban a földgáz súlyát”, és ez még azzal együtt is így lehet, hogy közben a kormány döntése értelmében „három nagy CCGT-t (gázerőművet) tervezünk megépíteni az elkövetkező években”. Ezek nagy, 500 MW körüli méretű rugalmas, kombinált ciklusú gázerőműveket jelentenek és jelzése szerint 2028-ig szeretnék ezeket megépíteni: egyet a Mátrai Erőmű közelében, kettőt pedig Tiszaújvárosban.
- A miniszter szerint Paks I üzemidő-hosszabbításáról és Paks II-ről sem mondott le a kormány, mindkettőre szükség van.
- A gázfogyasztás tavaly 17 százalékkal, decemberben 25 százalékkal csökkent, de ami még meglepőbb volt: az áramfogyasztás is csökkent.
- A megújuló energiatermelési kapacitások kapcsán jelezte: „a napelemek mellé bejönnek a szélkerekek és sokkal jobban szeretnénk kiaknázni a geotermiát fűtésre és áramtermelésre is”. Leszögezte: „létkérdés, hogy képesek legyünk az így megtermelt villamos energiát tárolni, ehhez igen jelentős összegeket kell befektetni”.
- A diverzifikációban is jelezte, hogy előre kell lépni, így bejelentette, hogy „szeretnénk megcsinálni a szlovén interkonnektort is” a gázpiacon, illetve ahol indokolt, szeretnék bővíteni a már meglévő interkonnektorok kapacitvását.
- A hazai földgázkitermelés fokozásának kormányzati célja kapcsán jó hírnek nevezte azt a minapi bejelentést, hogy az MVM első és második földgáz kútja már termel is, és új információként hozzátette: „52 kutat szeretnénk fúrni, jelentős földgáztermelő is lesz az MVM”.
A fent ismertetett projektek csökkenthetik Magyarország függését az orosz energiahordozóktól. Ezt konkrétan célként a miniszter ugyan nem mondta ki, de a stratégia egyértelműen ebbe az irányba mutat.
Borítókép: Lantos Csaba energiaügyi miniszter elõadást tart az MVM-csoport energetikai konferenciáján a Groupama Arénában 2023. február 16-án. MTI/Mónus Márton
a
