Az energiaügyi miniszter úgy látja, a debreceni akkumulátorgyárból csak profitálhatunk, megépül Paks II. és szeretnének még több atomerőművet, de szóba jött a trieszti LNG-terminál építése is.
Lantos Csaba energiaügyi minisztert a Schmidt Mária vezette XXI. Század Intézet Mozgásban című műsorában a magyar energiastratégiáról kérdezték.
A debreceni akkumulátorgyárról
„Érdekes fejlődéstörténete van mind az autógyártásnak, mind az elektromos autóknak. Hol szeretjük, hol ördögként tekintünk rá.
A megfogalmazott kritikák jelentős részben felkészületlenségből, jó esetben információhiányból származnak”
– mondja Lantos. Szerinte a kormány komolyan veszi a környezetvédelmi aggályokat. Megvizsgáltak európai példákat, és az Európai Unióénál szigorúbb elvárásokat támaszt feléjük a beruházó – bár konkrétumokat nem mondott.
A trieszti LNG-terminál
Az energiaügyi miniszter szerint a Fidesz-kormányzat elmúlt 12 évnek az a nagy eredménye, hogy az ország energiakitettségén lazított az ország. „Majdnem minden szomszédos országgal van kétirányú, nagy teljesítményű földgázvezetékünk, kivéve Szlovéniával.” Lantos azt mondja, a földgáz nagyon meghatározó, és mivel nincs tengere az országnak, így korlátozott lehetőségei vannak Magyarországnak.
„Először a szlovén barátainknak kellene megnyitnia azt a bizonyos interkonnektort, ami ma még nincs meg.
Van a határig vezetékünk, de ösztönöznénk őket és diplomáciailag ebbe az irányba mozgunk.”
Azt a kérdést, hogy épít-e a magyar kormány Triesztben LNG-terminált, először kikerülte, majd azt felelte, hogy minden lehetőséget megvizsgálniuk. „Ennek akkor van értelme, ha utána a teljes útvonalon kereskedelmileg le tudjuk kötni.” Ehhez először fizikailag léteznie kell a vezetéknek és afölött a magyar kormánynak kell tartósan rendelkeznie, addig nem látja értelmét a kérdésnek.
A Paks2 atomerőműről
Lantos szerint új nukleáris hullám született Európában az energiaválság hatására. „A mi álláspontunk nagyon határozottan az, hogy a nukleáris energia egyre biztonságosabb. Jóval biztonságosabb, mint a polgári légiközlekedés (…) és nem mondhatunk le róla.” Azzal folytatja, hogy a már meglévő paksi atomerőmű az ország energiaellátásának egyharmadát adja, így az üzemidejét meg akarják hosszabbítani és emellett meg fogják építeni Paks II.-t is.
Úgy látja, hogy a következő 20–30 évben meg fog változni Magyarország összes energiafogyasztásának összetétele, amiben a villamosenergia fog fő szerepet játszani. Eddig körülbelül 20 százalékát adta a teljes fogyasztásnak, ez fel fog menni 45 százalékig, aminek a felét a két paksi erőmű fogja előállítani.
A kérdező, Ferkó Dániel ekkor felveti, hogy terveznek-e egy harmadik atomerőművet is. Lantos szerint ezt is vizsgálják, kis moduláris reaktorokat telepítenének.
„Szándékosan nem mernék nevet mondani most, de igen. A belátható jövőben egy teljesen reális opciónak tartom.”
Megújuló energiáról
Lantos azt mondja, az a kormány vállalása, hogy 2030-ra 6 gigawattnyi naperőmű fog üzemelni Magyarországon, szerinte addigra ezt túlteljesítik, akár 10-12 gigawatt is lehet. Azonban a napelemek átlagosan 15 százalékos kapacitáskihasználással működnek, emiatt kellenek az atomerőművek. A megtermelt energiát eltárolni nem tudja az ország, mivel csekély mennyiségű ipari méretű akkumulátorral rendelkezik.
„Részben erről szól az akkumulátorgyártás. Ha képesek vagyunk gyártani, akkor teljesen természetesen lesz egy akkupakk az országban. Az összefüggések benne vannak a fejünkben” – utal vissza a debreceni akkumulátorgyár ügyére.
Szélerőműveket terveznek telepíteni, a fűtésre használt geotermikus erőműveket is bővítenék. „Szokták emlegetni, hogy mi lehetünk a második Izland. (…) Mélyebbről nagynyomású gőzt tudunk előhozni, ennek vannak jelei, hogy működhet. A nagynyomású gőzt turbinalapátokra vezetve termelnénk áramot. Ez egy előttünk álló lehetőség (…). Erre mindenképp pénzt fogunk áldozni.”
