Júliusi rekordra futott az államháztartási többlet, miközben óriási hiányt hozott össze a külkereskedelem. Mindkettő változni fog a következő hónapokban. Itt vannak az okok.
255,7 milliárd forintos többletet ért el júliusban az államháztartás központi alrendszere. Eddig a július általában mínuszos volt, ekkora többletre korábban még nem volt példa – írja a Portfolio. A lap gyűjtése szerint az elmúlt 20 évben a júliusi költségvetési egyenleg átlaga -39 milliárd forintot mutatott, a medián pedig -16,6 milliárd forintot.
Szóval ez egy óriási meglepetés. De ettől még az egész év mínuszos, kiugróan magas az államháztartási hiány. Július végéig az államháztartás központi alrendszere 2636,5 milliárd forintos hiánnyal zárt. Ezen belül a
- központi költségvetés 2729,5 milliárd forintos hiányt,
- az elkülönített állami pénzalapok 218,8 milliárd forintos többletet,
- a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 125,8 milliárd forintos hiányt értek el.
Mindez a többlet arra volt jó, hogy az éves hiány teljesülése 83,6 százalékra csökkent a júniusi 91,7 százalékról.
De az látszik, hogy a költségvetés bevételei felülteljesítenek, nem kis részben az elszabaduló infláció miatt, ami a forgalmi bevételeket felfelé nyomja.
Hatalmas mínusz a külkereskedelemben
A külkereskedelmi mérleg viszont jókora mínuszt hozott össze. Júniusban az euróban számolt export 13 százalékkal, az import viszont 24 százalékkal nőtt éves szinten. A külkereskedelmi mérleg így 1 milliárd euróval romlott.
Júniusban az euróban számolt
- export 13 százalékkal, (11,873 milliárd euró, 4679 milliárd forint)
- az import viszont 24 százalékkal (12,344 milliárd euró, 4850 milliárd forint)
nőtt éves szinten. A külkereskedelmi mérleg így 1 milliárd euróval, nagyjából 400 milliárd forinttal romlott.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint számítani lehetett a külkereskedelmi termékmérleg romlására. Az elmúlt egy évben az ugyanis az importdinamika minden hónapban felülmúlta a exportbővülés mértékét. Tavaly júliustól pedig így szintén minden hónapban negatív eredménnyel zárt a mérleg, havonta 36-708 millió eurós hiány keletkezett – mondta Németh Dávid, a K&H vezető elemzője. Hozzátette: az import jelentős emelkedése az alapanyag- és nyersanyagárak, valamint az energiaárak lendületes növekedésével magyarázható. Emellett az idei év első feléig az élénk belső fogyasztás, költségvetési költekezés is növelte az importdinamikát.
A következő időszakban viszont több tényező javíthatja a szaldót. Németh szerint a következő időszakban
a rezsidíjak, a szigorúbb költségvetési politika és várhatóan lassuló belső fogyasztás elkezdheti visszafogni az importot, ezzel pedig javulhat a mérleg is.
Az exportot illetően fontos, hogy Magyarország főbb kereskedelmi partnereknél mennyire marad stabil a kereslet. Továbbá javíthatja az exportteljesítményt, hogy új – többek között járműipari, katonai és elektronikai – gyártókapacitások jelennek meg a következő másfél év során.
