Egy új törvénymódosítás értelmében a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) saját hatáskörében kötelezheti a külföldi bánya- és építőipari cégek tulajdonosait üzleti titkaik kiteregetésére, illetve üzletrészük eladására.
Mi történt? Egy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által december 8-án benyújtott módosító javaslat értelmében a GVH saját hatáskörében kötelezheti a külföldi bánya- és építőipari cégek tulajdonosait üzleti titkaik kiteregetésére, illetve üzletrészük eladására, vette észre a javaslatot a hvg.hu.
Mi változna? A módosító javaslat lényege, hogy kifejezetten az ásványi nyersanyagok bányászatára és az építőiparra szabott versenyfelügyeleti eszközt épít be a versenyjogi törvénybe úgy, hogy teljesen átszabja az egyik paragrafust.
- Ez eddig annyit mondott csak ki, hogy ha a piacelemzés vagy az ágazati vizsgálat piaci zavart tár fel, akkor a GVH versenyfelügyeleti eljárást kezdeményezhet, illetve tájékoztathatja az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságát, ha a probléma versenyfelügyeleti eljárás révén nem orvosolható. Ennek nyomán a GVH már gyorsított ágazati vizsgálat eredményeként is megállapíthat piaci zavart. Ha ennek eredménye szerint az adott ágazatban egy vállalkozás vagy vállalkozáscsoport „piacokon átívelő jelentőséggel” bír, és emiatt ugyan jogsértés nem állapítható meg, de a verseny jelentős mértékben és folyamatosan torzulhat vagy korlátozódhat, akkor versenyfelügyeleti eljárást kell indítani az érintett vállalkozással szemben.
- A módosítás nyomán a klasszikus kartell- és erőfölénnyel való visszaéléssel kapcsolatos ügyek, illetve az összefonódás-vizsgálatok mellett kifejezetten bekerül az építőipari és bányászati cégek elleni külön eljárás is, és három hónapos ügyintézési határidőt állapít meg ez utóbbiak esetében, amely két hónappal meghosszabbítható.
- Beleírták a módosítóba azt is, hogy ha a gyorsított ágazati vizsgálat nyomán a fenti feltételek fennállnak, akkor a GVH köteles vizsgálatot indítani.
- A GVH akkor is érdemi határozatot hozhat, ha a vizsgálat konkrét jogsértést nem állapít meg, viszont kimondja, hogy az érintett vállalkozás vagy vállalkozáscsoport piacokon átívelő jelentőséggel bír, és a magatartása hozzájárul a jelentős és folyamatos versenytorzuláshoz. Ebben az esetben a hatóság magatartási és szerkezeti változtatási kötelezettségeket írhat elő „a torzulás megszüntetéséhez szükséges és arányos mértékben”.
- A GVH kötelezheti a cég tulajdonosait részesedésük részben vagy egészben történő eladására, vagy a céget vagyonának (tehát például kapcsolt vállalkozásainak) értékesítésére, amennyiben a fenti intézkedések nem lehetségesek, vagy a vállalat számára „aránytalanul nagyobb terhet jelentenének”.
Kontextus. Az elmúlt években a kormány több eszközzel is fellépett a külföldi tulajdonú építőanyag-gyártók és építőipari cégek ellen. 2021-ben kivetette a 3 milliárd forint fölötti árbevételű cementgyártókra és kavicsbányákra a kiegészítő bányajáradékot, ami veszteséges termelésre kényszerítette az érintetteket – kivéve például a miniszterelnök édesapját, Orbán Győzőt, akinek bányái állami megrendelésekhez jutottak, amelyek kompenzálták a kiesést. A bányajáradékot 2022-ben kiterjesztették a tégla- és csempegyártókra is, olyan feltételekkel, amely szintén nem nagyon hagyott lehetőséget nyereség termelésére, az intézkedésbe például az osztrák Lasselsberger tulajdonában álló Zalakerámia hazai termelése bele is rokkant. A 2023-ban kihirdetett magyar építészeti törvény is tartalmazott olyan, piacellenes rendelkezéseket, mint például az építőanyagok exportjának korlátozása az ellátásbiztonságra hivatkozva, vagy a külföldi tulajdonú vállalatokra vonatkozó állami elővásárlási jog.
Mi következik ebből? A mostani törvénymódosítás egy újabb fegyvert ad a kormány kezébe ezen szereplők ellen, és elképzelhető ennek nyomán, hogy a külföldi tulajdonú cementgyártók, mint a Holcim, a Duna-Dráva Cement, vagy a NER által nem favorizált hazai vállalatok olyan helyzetben találják magukat, hogy vagy gyakorlatilag üzleti titkokat kell megosztaniuk a versenytársakkal, vagy felszalámizzák magukat az Orbán-kormánnyal egy követ fújó GVH utasítására. Nehezebben elképzelhető, de egy forgatókönyv lehet az is, hogy a NER-oligarchák vertikálisan szintén erősen beágyazott építőipari cégei ellen íródott a törvénymódosítás.
